Hültl Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hültl Dezső (Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1946. július 11.) magyar építész, műegyetemi tanár.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Építészi művei 3 Szakirodalmi művei 4 Díjak és tisztségek 5 Irodalom 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Élete

Apja Hültl József bányafőtanácsos volt, aki az 1880-as években a Hunyad megyei Nagyágon, majd Selmecbányán dolgozott. Gimnáziumi tanulmányait magántanulóként kezdte a gyulafehérvári katolikus gimnáziumban. A 2. osztálytól a budapesti piarista gimnáziumban tanult, ahol 1888-ban érettségizett, majd a József Műegyetemen 1892-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Professzora, Hauszmann Alajos így írt róla: „nagy szorgalma és tehetsége, valamint szimpatikus egyénisége … felkeltette a figyelmemet. Negyedéves építészi hallgató idejében egy központi templomot tervezett, mely munkája az akkori évfolyamban egyike volt a legjobbaknak.”

Építészi pályáját ezért (egy éves önkéntes katonai szolgálat után) Hauszmann mellett kezdte a budai vár építkezésének művezetőségén, ahol 1902-ig dolgozott. Kapcsolatuk hamarosan még szorosabbá vált, mert 1899. március 21-én a budai Mátyás templomban Hültl feleségül vette főnöke lányát, Hauszmann Gizellát. Eközben az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar részlegének egyik szervezője volt, 1895-ben pedig tanulmányutat tett Olaszországban, ahol az antik és reneszánsz emlékeket tanulmányozta. 1906-ban Giovanni Lorenzo Berniniről írt értekezésével Magyarország első építészdoktora lett.

1898-ban Hauszmann mellett a Műegyetem tanársegédje, majd adjunktusa is volt. 1910-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett (lakóházak tervezése tárgykörben). 1911-ben a száraz-, mű- és díszépítéstan, valamint a újkori építészettörténet helyettes tanárává nevezték ki. 1912 szeptemberétől már Hauszmann helyett ő tartotta az előadásokat, majd 1913. július 28-án rendes egyetemi tanári kinevezést kapott, és katedráján egészen 1940-ig tanított. „Közel három évtizeden át hirdette meggyőződéstől átfűtött, fascinálóan színes előadásokkal az architektúra örök igazságait, és előadásai mindig igaz élményt jelentettek hallgatói számára. (…) Hallgatóihoz való viszonyát a meleg közvetlenség jellemezte, de brilliáns rajzokkal kísért magasszintű előadásaival megkülönböztetett tekintélyt és tiszteletet tudott önmaga és az egyetem iránt biztosítani” – írta róla Rados Jenő ^[1]. 1917–1919 között Hültl Dezső a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja, 1930–1932 között pedig az egyetem rektora is volt. A Műegyetem képviselőjeként 1931 és 1939 között tagja volt az országgyűlés felsőházának.

Sírja a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleum hátsó falánál van bátyjával, Hültl Hümér (1868–1940) egyetemi sebészprofesszorral együtt, aki számos újítást vezetett be a magyarországi sebészetben (maszk, gumikesztyű, a bőr jódozása, gyomorvarrógép).

[szerkesztés] Építészi művei

Mindvégig a neoreneszánsz és a neobarokk stílus szellemében tervezett épületeket, de az 1930-as évektől a hagyományos eklektikus stílust modern, funkcionalista elvekkel igyekezett egyeztetni. Legfontosabb munkái:

• Vöröskereszt Egylet palotája (Budapest, Dísz tér 1., 1901-1903, Hauszmann Alajossal, 1919 után Külügyminisztérium, 1945-ben elpusztult)
• Hauszmann-féle építő társaság tanácsháza és bérháza (Budafoki út 3., 1903-1904, Hauszmann Alajossal, 1965/1966-ban két emeletet építettek rá)
• Bérház (Budapest, Dohány utca 16–18., 1904)
• Andrássy Dénes galériája (Krasznahorka, 1908)
• Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézet (Vas utca 17., 1912, ma SOTE Egészségügyi Főiskolai Kar)
• Gazdák Biztosító Szövetkezetének épülete (Kálvin tér, 1912, ma Aegon Biztosító székháza)
• Mester utcai Székesfővárosi Felsőkereskedelmi Iskola (1912)
• Kultúrpalota (Komárom, Nádor utca, 1913, ma Duna Menti Múzeum)
• angolkisasszonyok zugligeti temploma és rendháza (1913–1917, ma Szent Család plébániatemplom)
• Vértesy Sándor államtitkár villája (Csaba utca 20., 1923-1924, ma követségi rezidencia)
• Budapest Székesfőváros bérháza (VIII., Vajda Péter utca 43., 1925-1927)
• Kossuth Lajos tér déli oldalának egységes homlokzati terve (1928)
• Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKTÁR) naphegyi sportklubháza (Aladár utca 3., 1928)
• szeged-rókusi állami elemi iskola (1930)
• Rudas-fürdő átépítésének terve (1930 körül, nem valósult meg)^[2]
• Fővárosi Autóbusz Üzem garázsa (Cházár András utca, 1930, Mihailich Győzővel, ma Récsei Center bevásárlóközpont)
• Magánalkalmazottak Biztosító Intézete budapesti rendelőintézete és kórháza (Péterfy Sándor utcai kórház, 1931–1932)
• Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKTÁR) bérháza (Fő utca 28., 1936).
• Áldásy József belügyi helyettes államtitkár bérháza (Krisztina körút 24., 1936)
• Magyar Tudományos Akadémia bérpalotája (Károly körút 1. sarokház, 1939–1940)
• Hauszmann Alajos síremléke (Kerepesi úti Nemzeti Sírkert, 10/1. parcella, 1. sor. 4. sír, 1926 után, Vass Viktor szobrászművésszel)

Külön fejezetet képeznek munkásságában a piarista rend számára tervezett épületek. Három évtizeden át ő tervezte a rend szinte minden magyarországi építkezését:

• budapesti rendház és gimnázium (Váci utca, 1915-1917) – Hauszmann Alajos véleménye szerint „a főváros legsikerültebb alkotásai közé tartozik”. A kápolna Kalazanci Szent Józsefet ábrázoló főoltárképén (1917) a jobb oldalon hátul áll két diákot a festő, Dudits Andor, állítólag Hült Hümérről és Dezsőről mintázta.
• nagykanizsai rendház és gimnázium (Frigyes-laktanya átalakítása, 1923–1928)
• tatai rendház déli (konviktusi) szárnya (1929–1930)
• kecskeméti gimnázium (1930–1933)
• váci gimnázium (1940–1941)

[szerkesztés] Szakirodalmi művei

• Bernini, Bp., 1906.
• Újkori építéstörténet, H. D. előadásai alapján összeáll. Kotsis Endre, Bp., 1919. (BME OMIKK)
• Középületek tervezése, H. D. előadásain készült jegyzet, 1930 körül (BME OMIKK)

[szerkesztés] Díjak és tisztségek

• a Szent István Akadémia tagja (1923)
• Corvin-koszorú (1930)
• Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1931, székfoglalóját nem tartotta meg)
• Magyar Érdemkereszt Középkeresztje (1938)
• Corvin-lánc (1939)
• Ferenc József-rend lovagja
• a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes díszjelvénye

Számos köztestület és egyesület tagja volt, így az Országos Ösztöndíjtanácsnak, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének, a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, az Országos Felsőoktatási Tanács elnöki tanácsának, az Országos Középítési Tanácsnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóságának. Tanár elnöke volt Műegyetemi Atlétikai és Football Clubnak (MAFC), alelnöke a Magyar Mérnök és Építész Egyesületnek (1912-1916), elnöke a Magyar Képzőművészek Egyesülete építészi csoportjának (1919-1921), majd utóbb az egész egyesületnek. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének és a londoni Royal Institute of British Architects-nek.

[szerkesztés] Irodalom

• Rados Jenő, Dr. Hültl Dezső (1870-1945), in Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955/1956, 88-89.
• Új magyar építőművészet / szerk. Györgyi Dénes–Hültl Dezső–Kozma Lajos, s. a. rend. Györgyi Dénes, I-II, Bp., 1935–1938 (Magyar művészeti könyvek, 1-2).
• Ferkai András, Buda építészete a két világháború között: Művészeti emlékek, Budapest, 1995.
• Pest építészete a két világháború között, szerk. Ferkai András, Budapest, 2001.
• Hauszmann Alajos Naplója: Építész a századfordulón, Bp., 1997.
• Hauszmann Alajos szerk. Gerle János, Bp., 2002 (Az építészet mesterei).

[szerkesztés] Jegyzetek