Zugliget
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Zugliget Budapest városrésze a XII. kerület területén. Hozzá tartozik a Hunyadorom és a Tündérszikla.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zugliget a János-hegytől északkeletre, a Kútvölgytől délnyugatra fekszik. Földrajzi koordinátái:
- Petőfi Sándor: A HEGYEK KÖZT
-
- részlet
-
- Ott alant, alant, a mélyben,
- A kék messzeség ködében,
- Ott a város... csak ugy rémlik,
- Mint a múlt, amelyet félig
- Átadott immár a lélek
- A felejtés éjjelének.
- Kinn vagyok a természetben,
- Fönn magasra nőtt hegyekben;
- Magas e hely, itt pihen meg
- Koronként a vándor felleg,
- S ha itt volnék éjjelenként,
- Csillagokkal beszélgetnék.
- Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
- A kék messzeség ködében,
- A város távol zajában
- Hagytam gondod, hazám s házam!
-
-
- Zugliget, 1848. szeptember 8.
-
[szerkesztés] Története
Zugliget a 18. században még Buda és Pest ellátásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági terület volt. Egy 1713-as adat szerint a Zugligettől délre elterülő területeken Orbán-hegy, Márton-hegy, Kútvölgy összefüggő szőlő területén negyvenezer szőlőskert volt. Zugliget felső részét erdő borította, itt őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehetett vadászni. A vadászati jog a városé volt.
A 19. századtól a budai hegyek és így Zugliget is új szerepet kapott. Megjelentek a kirándulók.
A 19/20. századfordulóra megszaporodott Zugliget állandó lakossága is. Az állandó lakosság gyermekeinek 1896-ban felépítették az időközben kétszer átépített, kibővített Zugligeti Elemi Iskolát, a mai Zugligeti Általános Iskolát.
[szerkesztés] Közlekedés
Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. Zugliget első rendszeres tömegközlekedési eszköze a Széchenyi lánchídtól a Zugligetig közlekedő társaskocsi volt. A Budai Közúti Vasúttársaság 1868-ban indította menetrendszerinti lóvasút járatát a Lánchídtól a Laszlovszky majorig. A vonalat később (1903-ban) meghosszabbították a Fácán vendéglő alatti szurdokig. Budapesti Közúti Vaspálya Rt. vaspályái közzül ezt a vonalat villamosították az elsők között. Ezen, az akkor még 43-as villamos vonalon, történt 1900. június 4-én a főváros legsúlyosabb villamos balesete. (4 halott).
A II. világháborút követően ismét elővették a Zugligetből a János-hegyre vezető kötélpálya tervét. Ez végül a XII. Kerületi Tanács beruházásával 1969-ben valósult meg. A János-hegyi Kötélpályát (Libegő) a Tatabányai Szénbányák Vállalat építette.
A Libegő a XII. Kerületi Tanács kezelésében maradt 1977-ig. Ez a döntés megpecsételte a zugligeti villamos vonal sorsát. Zugligetben 1977. január 17-én halad végig utoljára, az ekkor 58-as számot viselő villamos. A konkurens BKV megszüntette a járatot és ezzel 109 év után megkezdődött a zugligeti vaspálya felszámolása. A sors fintora, hogy még ebben az évben a Libegő a tulajdonába került. A megszüntetés másik indoka az volt, hogy ekkoriban a BKV a kisebb forgalmú budai villamosvonalakat trolibusszal akarta kiváltani. Erre a magas létesítési költség miatt végül nem került sor, így a villamos pótlására beindított 58V jelű járat 1980. március 2-án 158-as néven véglegesedett.
A rendszerváltást követően felmerült a Libegő privatizálásának gondolata. Végül erre a privatizációra még sem került sor. A BKV a libegőt 2000.-ben tíz esztendőre bérbe adta. Kasos István és Vadas Antal kapta meg hasznosításra.
A villamost megszüntetése óta gyakran visszasírják, hiszen annak idején kiváló közlekedési kapcsolatot biztosított a terület számára, nem úgy, mint a mai 158-as busz. Egyelőre azonban nincs realitása az újraindításának.
[szerkesztés] Vendéglátás
Zugligetben a kirándulókkal együtt megjelentek a fogadók is: A Laszlovszky féle kocsma, a Zöld Vadász, a Disznófő, a Fácán, a Szarvas, a Szép Juhászné. Az 1856-ban Hild József tervei alapján újjáépült Fácán fogadónak már több mint 30 szobája volt.
1837-ben a zugligeti Istenszeme fogadóban nyaralás közben tartoztatták le Kossuth Lajost. de 1861-be a Zugligeti Kochmajer villában nyaralt Erzsébet királyné gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával.
A 20. század első felében Zugliget Budapest egyik legkedveltebb és a villamos vonalnak köszönhetően talán legjobban megközelíthető kiránduló helye. A Csillag-völgyben vendéglők sora várta a megéhező megszomjazó kirándulókat. A Fácán fogadó a magyar művészek nyári törzshelye, a fogadóval szemben található Tündérhegyi szanatóriumban sok neves költőnk-írónk és más művészünk pihent hosszabb rövidebb ideig.
A második világháborút követöen Zugliget egésszen a hatvanas évekig változatlanul népszerű kirándulóhely, azonban ekkoriban már megindult a fokozatos hanyatlás.
A szocialista időkben, mikor az igényesebb, tisztes jómódban élő középréteg háttérbe szorult, s ezek a magántulajdonon, tőkén alapuló vendéglők is vesztettek a jelentőségükből (sokszor az állam erős közbelépésének köszönhetően), bizonyos fokig érthető volt a Zugliget jellegű helyek visszaszorulása. Az emberek körében – főleg miután az autó megjelenésével a várostól távolabb eső kirándulóhelyek is könnyebben elérhetővé váltak – más típusú szabadidős kultúra nyert teret: sokan jutottak zsebkendőnyi telkecskékhez az ország számos pontján, pl. a Balatonnál, vagy a Dunakanyarban, ami bizonyos fokig a szabadságot, a személyes tulajdont jelentette számukra. Így bizonyos fokig érthető, hogy hétvégén sokan inkább a telekre vágytak, és nem a régi, polgári környezetbe, a Budai-hegyekbe.
[szerkesztés] Zugliget ma
A Fácán fogadó a háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája. Sorsa a rendszerváltást követően pecsételődött meg, amikor a Magyar Állam eladta egy banknak. A műemlék épület egy évtizede várja, lyukas tetővel, hogy végre összedűljön, és a bank megkezdhesse, egy rendkívül exkluzív lakópark építését az ősfák között.
Zugligetben a Libegő mellett található az amerikai nagykövet rezidenciája. 1956. november 4. és 1971. szeptember 28. között itt lakott Mindszenty József bíboros, aki az 1956. évi forradalom alatt menedékjogot kért az Amerikai Egyesült Államoktól. A rezidencia jelenlegi lakója April H. Foley nagykövet asszony.
A villamos vonal 1977-es megszüntetése végleg megpecsételi Zugligetnek, mint kirándulóhelynek a sorsát. A nyolcvanas évek közepére kivétel nélkül minden zugligeti vendéglőt bezárnak. A beépíthető területek megteltek luxus villákkal. A Zugligeti út, és folytatása a Béla-király út, Buda egyik legforgalmasabb főútvonalává vált.
Említésre méltó műemléke a Zugligeti vagy Virányosi plébániatemplom a Ybl Miklós által épített Fácán fogadó romja.
[szerkesztés] Fontosabb közterületek
- Béla király út
- Kútvölgyi út
- Zugligeti út
