Grosszulár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A grosszulár (kalcium alumínium nezoszilikát) a gránátcsoport ásvány együttesébe a mészgránátok közé tartozik. Néhány esetben krómot és vasat is tartalmaz, mely elemek a kristály színét befolyásolják. Szabályos rendszerben kristályosodik rombokaéder és tetraéderes formában, tömeges tömött szemcsékben is előfordul. Drágakőként alkalmazott változatai: jacinat la bella sárga színű, míg a ceyloni hiacint jácintpiros, a zöld színűt gránátjadeit-nek nevezik. Zárványokat ritkán tartalmaz.

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete és felfedezése. 2 Kémiai és fizikai tulajdonságai. 3 Keletkezése. 4 Előfordulásai. 5 Külső források.

[szerkesztés] Nevének eredete és felfedezése.

Neve a latin grossularia szóból kapta (melynek jelentése= egres), mellyel a színére utaltak. Első példányait 1966-ban találták ékszerkő minőségben. 1969-ben találtak sárga és barna színben 1971-ben aranysárga színűre bukkantak.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai.

• Képlete: Ca₃Al₂(SiO₄)₃
• Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
• Sűrűsége: 3,5–3,7 g/cm³.
• Keménysége: 7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Hasadása: nem hasítható.
• Törése: könnyen, kagylósan törik..
• Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
• Színe: sárga, aranysárga, jácintpiros, zöld, barna, ritkán színtelen is előfordul.
• Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző, van opak változata is,
• Fluoreszcenciája: a zöld glosszulár UV-sugarak hatására erős narancsvörös fénnyel fluoreszkál.
• Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =26,7%
  • Alumínium (Al) =12,0%
  • Szilícium (Si) =18,7%
  • Oxigén (O) =42,6%
• Változatai:

• • Hessonit nevét a görög hesszon (=csekélyebb) szó alapján kapta, mert kémiai összetétele azonos a grosszuláréval, de tulajdonságai a gránátcsoport többi tagjánál kedvezőtlenebbek. Színe sárgásbarna, barnásvörös jellegzetes szemcsés zárványai vannak. Szennyezettségét a két vegyértékű vasatomok okozzák.
  • Hidrogrosszulár (névváltozatai: hibschit, plazolit) válozatnál az SiO₄ csoportot hidroxilgyök: (OH)₄ helyettesíti.
  • Tsavorit . Transvalban fedezték fel 1925-ben és a külseje alapján tévesen Transval-jádénak nevezték el, de ismerik gránát-jádénak és grosszulár-jáde néven is. Átlátszatlanságát a krómszennyezés, fekete foltjait a hematit (Fe₂O₃) jelenléte okozza. Előfordul mangánnal szennyezve rózsaszínű és sárga kristályokban is.

[szerkesztés] Keletkezése.

A kontakt pneumaltos mészkövek jellemző ásványa. Márványban gyakran keletkezik. Másodlagos előfordulásai folyók hordalékaiban is megtalálhatóak. Gránithoz kapcsolódóan is megtalálható. Hasonló ásványok: a smaragd és a demantoid.

[szerkesztés] Előfordulásai.

Srí Lankán folyók hordalék homokjából mosással nyerik ki, ahová az anyakőzetek felaprózódása nyomán kerül. Ismertebb előfordulásai vannak Brazília területén, Pakisztánban, Burma, Tanzánia, Kenya és Dél –Afrika területén. Olaszországban Piemont környékén, Svájc, Románia és Norvégia területén. Oroszországban a szibériai területen. Az Egyesült Államokban, Kanada Quebec tartományában, ahol teljesen tiszta példányokat találtak.

[szerkesztés] Külső források.

• Dr.Oberfrank Ferenc- Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1993..

• J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974.
• Walter Schumann: Minerals of the World. Sterlig Publishing Co, New York. 1998.
• http://webmineral.com