Glazov
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Koordinátái: | |||
|---|---|---|---|
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Udmurtföld |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1780-ban |
||
| Polgármester | Vlagyimir Peresin | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 100 800 fő | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | km² | ||
| Magasság | 150 m | ||
| Weboldal: Glazov önkormányzatának honlapja | |||
_(1781).png/100px-Coat_of_Arms_of_Glazov_(Udmurtia)_(1781).png)
Glazov (oroszul: Глазов) város Oroszország európai részén, Udmurtföldön, a köztársasági fővárostól, Izsevszktől 180 km-re északnyugatra.
Járási székhely, lakóinak száma 100 800 fő (2005).
Nemzetiségi összetétel az 1989-es népszámlálási adtok szerint: oroszok 54,7%, udmurtok 36,0%, tatárok 4,5%, ukránok és beloruszok 1,7%.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Felső-Káma-hátság nyugati részén, lankás, alapvetően sík vidéken, a Csepca-folyó bal partján fekszik. Kiterjedése nyugat-keleti irányban 8 km, észak-déli irányban 4 km.
A Vjatka legnagyobb mellékfolyója, a Csepca szélessége alacsony vízálláskor 80-100 m, tavaszi bővíz idején 150 m; átlagos mélysége a vízállástól függően 1–4,5 m. Télen kb. öt hónapra befagy.
[szerkesztés] Történeti áttekintés
Első írásos említése 1678-ból való. Orosz neve (glaz – „szem”) egy magyarázat szerint az udmurt osmesz szin-ből származhat („forrás szeme”), a vidék ugyanis forrásairól híres. A település 1780-ban városi rangot kapott, a Vjatkai tartomány része lett, és Ivan Lemm szentpétervári építész tervei alapján hamarosan elkezdődött beépítése. Az utcák alaprajza a szem formáját utánozta, középpontjában a főtéren emelt Színeváltozás- (Preobrazsenszkij-) székesegyházzal (1786). Ez az alaprajz máig megmaradt, de a katedrálist 1960-ban lebontották.
Az 1870-es évek végén száműzetését itt töltő Vlagyimir Korolenko orosz író még csak néhány kőépületről tett említést. Jelentősebb ipar nem volt, a kereskedelmi forgalom is csak akkor nőtt meg, miután a Transzszibériai vasútat a városon át építették ki 1898-ban. 1921 januárjában a jelentős részben udmurtok lakta Glazov az újonnan létre hozott Udmurt Autonóm Terület központja lett, fél évvel később azonban a döntést megváltoztatva központnak Izsevszket tették meg.
Az 1930-as években megélénkült ipartelepítés a város lakosságát (az 1923-as 4400 főről) másfél évtized alatt kb. három és félszeresére duzzasztotta. 1941-ben a német támadás elől több üzemet, köztük lőszergyárat ide telepítettek át. Az evakuált 544. sz. lőszergyárra alapozva a háború után elhatározták egy országos jelentőségű atomenergetikai vállalat létrehozását.
[szerkesztés] A mai város
[szerkesztés] Gazdaság
Az ún. Csepcai (Csepecki) Mechanikai Művek megépítése, működése teljesen megváltoztatta és jelenleg is alapvetően meghatározza a város életét. A vállalat, – az atomenergetikai TVEL-csoport tagja, – az urán feldolgozását végzi, valamint cirkóniumot, kalciumot és más, az atomenergia- és hadiiparban, a rakétatechnikában, a gyógyászatban használatos anyagokat, termékeket állít elő. A Magyarországról exportált uránt is sokáig ennél a vállalatnál dolgozták fel.
A gyár a város területének jelentős részét foglalja el. Építésével párhuzamosan az egykori faházak helyén központi erőforrásokból 10-12 emeletes toronyházakat emeltek, szociális-, egészségügyi- és sportlétesítményeket, a szovjet időszakban korszerűnek számító infrastruktúrát építettek ki. Az egészségkárosító anyagok koncentrációját parkok, zöldterületek kialakításával igyekeztek csökkenteni. Kommunális ellátottság szempontjából a város Udmurtia legmodernebb településének számít.
A nagyvállalatot kiszolgáló ipari létesítmények mellett jelentős a építőanyagok gyártása, a bútorgyártás és a lakossági ellátást biztosító élelmiszeripar.
[szerkesztés] Kultúra, felsőoktatás
- A városban két felsőfokú tanintézet működik: a V.G. Korolenko nevét viselő Tanárképző Főiskola és a mérnökközgazdász-képző intézet, az Izsevszki Állami Egyetem filiáléja.
- Az „Idnakar” Helytörténeti Múzeum nemcsak helyi jelentőségű, hanem a finnugor múlt és kultúra megismerése szempontjából is fontos anyaggal rendelkezik. A múzeumhoz tartozik ugyanis a város melletti ásatások négy hektáros területe, ahonnan Idnakar egykori udmurt település maradványai kerültek elő.
[szerkesztés] Híres személyek
- Pjotr Csajkovszkij, a világhírű orosz zeneszerző nagyapja Glazov előljárója (polgármesetere) volt (1796–1818)
- A városban született Olga Leonardovna Knipper-Csehova, a Moszkvai Művész Színház színésznője, Anton Pavlovics Csehov felesége.
