Gestapo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Geheime Staatspolizei (német: Titkos Államrendőrség), röviden Gestapo a náci Németországban (hivatalosan 1933 után). A hitleri Németország biztonsági szerveinek egyik legkegyetlenebb szervezete. Üldözték, gyilkolták, kínozták a rendszer ellenségeit: zsidókat, baloldaliakat, másként gondolkodókat. A vádak a következők voltak: szabotázs, kémkedés, hazaárulás, faji különbözőség. Szervezője Hermann Göring volt.

[szerkesztés] Története

1933-ban hozták létre, a Porosz Titkosrendőrség egyik szerveként. 1934-ben Hermann Göring vezetése alá került. (Első vezetője Rudolf Diels volt). 1935-ben Heinrich Himmlert, az SS birodalmi vezetőjét bízták meg a vezetésével. Himmler átszervezte a Gestapo-t, az alkalmatlan vezetőket elbocsájtotta, és helyükre SS-tiszteket nevezett ki. 1936-ban egyesítették a Gestapót a Kripóval (Kriminalpolizei – Bűnügyi Rendőrség), így létrejött a SiPo (Sicherheitspolizei – Titkosrendőrség). 1939-ben a SiPót egyesítették az SD-vel (Sicherheitsdienst – Biztonsági Szolgálat, Hírszerzés) RSHA néven (Reichssicherheitshauptamt – Birodalmi Biztonsági Főhivatal). Az RSHA vezetője Reinhard Heydrich Obergruppenführer lett, és az ő közvetlen főnöke lett Himmler. A Főhivatal hét hivatalra (Amt)tagozódott. Ezek egyike lett a Gestapo, melynek vezetésével Heinrich Müller Gruppenführert bízták meg, aki az összomlásig töltötte be a posztot. A Gestapo legfőbb feladata a partizánok, kommunisták, zsidók és egyéb nemkívánatosnak nyilvánított személyek összegyűjtése és koncentrációs táborba küldése volt. 1945-ben a Nürnbergi Per során emberiség elleni bűntettekkel vádolták a Gestapót és vezetőit, és feloszlatták. A legtöbb vezető az összeomlás napjaiban öngyilkos lett, vagy a harcokban esett el. Néhány vezetőt sikerrült elfogni és bíróság elé állítani. Heinrich Himmler is fogságba került, de a kihallgatása során ciánkapszulára harapott és meghalt. Heinrich Müller 1945. május 2-án evakuálta a Gestapo irattárát, majd nyomtalanul eltűnt.