Genetikai sodródás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Evolúció
Mechanizmusok
Mutáció Genetikai rekombináció Genetikai sodródás Génáramlás Szelekció
Folyamatok
Adaptáció Koevolúció Fajképződés Kihalás
Kutatás és történet
Bizonyítékok Története Modern szintézis Társadalmi hatásai Elutasítása
Részterületek
Evolúciós fejlődésbiológia Molekuláris evolúció Filogenetika Ökológiai genetika Populációgenetika
m·v·sz

A populációgenetikában genetikai sodródásnak (drift) nevezzük azon evolúciós folyamatokat, melyek során egy adott populáció allélgyakoriságának változását csupán véletlenszerű események határozzák meg.

Főként kis méretű populációk esetében a véletlen mintavétel során bekövetkező mintavételezési hiba statisztikai hatása miatt egyes allélok (és azon fenotípusos jellemzők, melynek kialakulásáért felelősek) gyakorisága megnőhet vagy lecsökkenhet az egymást követő generációk során. E folyamat idővel evolúciós léptékű változásokhoz vezethet.

A genetikai sodródás elképzelése az 1920-as években született, Sewall Wright amerikai genetikus nevéhez köthető. Ma a biológiai evolúció egyik fő mechanizmusának tekintjük. A genetikai sodródást a nem véletlenszerű természetes szelekciótól az különbözteti meg, hogy a természetes szelekció az allélgyakoriságot az adott allél adaptív és reproduktív sikerének függvényében befolyásolja^[1].

[szerkesztés] Referenciák