Gaetano Donizetti
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Gaetano Donizetti olasz zeneköltő (Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.)
Domenico Gaetano Maria Donizetti Rossinihez hasonló termékenységű, de kevésbé szerencsés életű operaszerző volt. 66 operát írt (a Pallas Nagylexikonja szerint 69-et). A szélsőségek mestere volt: ő komponálta minden idők egyik legmulatságosabb vígoperáját, a Don Pasqualét, és ugyanő a tragikus hangú Boleyn Annát vagy a Lammermoori Luciát is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Donizetti igen szegény család ötödik gyermekeként született. Kilenc éves korától a Simon Mayr által vezetett bergamói konzervatóriumban tanult éneket és csembalójátékot. Tizenhét éves korában már színpadon énekelt. Mayr a tehetséges ifjút Stanislas Matteihez küldi, akinél két évig tanul ellenpontozást. Ekkoriban komponálta első operáját, az Il Pigmalione-t, amit azonban csak posztumusz mutatták be 1960-ban, a róla elnevezett bergamói dalszínházban.
Két bátyja zenészként szolgált a Habsburgok hadseregében, talán ennek köszönhető, hogy 1818-ban felmentést kapott a sorkatonai szolgálat alól. Vannak utalások arra is, hogy egy gazdag pártfogója váltotta ki.
Néhány sikeres opera következett. A Merelli szövegére írt Enrico, Conte di Borgogna (Henrik, Burgundia grófja) című operáját Velencében mutatták be 1818-ban. Merellivel még ír néhány operát, de a Zoraide de Granata (Granadai Zoraida) (1822) visszafogott fogadtatása után F. Romanival majd J. Ferrettivel dolgozik együtt. Az 1822 és 1828 között keletkezett műveire elsősorban Rossini vígoperái hatottak. A Bellinire jellemző romantikus hang először az 1829-es Elisabetta al Castello di Kenilworth (Erzsébet Kenilworth várában) című munkájában jelentkezett.
1827-ben három éven belüli tizenkét opera megírására köt szerződést a milánói Scala impresszárióval, Barbajával (Mayr ajánlására). Az első nagy sikert a Scala színpadán az 1830-as Boleyn Anna hozta meg számára. A bemutatót sikeres londoni és párizsi előadások követték. A párizsi közönség örömmel fogadta Donizettit (Berlioz és a francia zeneszerzők nem!), hiszen Rossini visszavonult, „trónja” a Tell Vilmos bemutatója, azaz 1829 óta üresen állt. A párizsi sikerek természetesen egyben világhírt is jelentettek. 1834-től a nápolyi konzervatóriumban tanított. Bellini halála után ő lett az olasz bel canto opera koronázatlan királya. A sikereket azonban beárnyékolta gyermekeinek egymás után bekövetkezett halála, majd egy kolerajárvány elvitte feleségét is. Elhagyta Nápolyt és visszatért Párizsba. Az időszak sikeres operái sorban: L'Elisir d'Amore (Szerelmi bájital), Lucia di Lammermoor (Lammermoori Lucia), La Favorita (A kegyencnő). Első francia operája a La Fille du Régiment (Az ezred lánya) 1840-ből. Ettől kezdve Párizsban élt. Újabb operasiker (Don Pasquale), majd Bécsben élt Metternich ajánlására udvari hangversenymesterként 1842 és 1843 között. Itt írta Bécs számára a Maria di Rohant. Utolsó két operája a Párizsban bemutatott Don Sebastien, Roi de Portugal és a Nápolyban kifütyült Cornaro Katalin.
A megnemértésből fakadó mélységes csalódása után, négy éven át tartó gyötrelmes időszak következett. Eleinte búskomorság gyötörte, majd egy párizsi elmegyógyintézetben vegetált lues cerebrovascularisa folytán. Élete végén átszállították szülővárosába, Bergamóba, meghalni.
Donizetti zenetörténeti jelentősége abban áll, hogy a nápolyi operaiskola stílusát, a bel canto dallamközpontúságát újra sikerre vitte. Buffáinál megfigyelhető, hogy hangvétele mindig harsányabb elődeitől (Rossini, Bellini), és féktelen temperamentumukkal hatnak. Vígoperái máig sikerdarabok, de drámai operáit is gyakran játsszák a világ operaszínpadain.
[szerkesztés] Művei
A gaetanodonizetti.net alapján:
[szerkesztés] Operák
- Pigmalion (Il Pigmalione 1816; 1960.10.13 Teatro Donizetti, Bergamo)
- Burgundi(ai) Henrik (Enrico di Borgogna 1818.11.14. Teatro San Luca, Velence)
- Őrület (Una follia 1818.12.17. Teatro San Luca, Velence) (bukás?)
- A livóniai ács, avagy Nagy Péter (Il falegname di Livonia, ossia Pietro il grande 1819.12.26. Teatro San Samuele, Velence)
- Lakodalom a villában (Le nozze in villa 1821? Teatro Vecchio, Mantova)
- Granadai Zoraida (Zoraida di Granata 1822.1.28. és 1824.1.7. Teatro Argentina, Róma)
- A cigánylány (La zingara 1822.5.12. Teatro Nuovo, Nápoly)
- Névtelen levél (La lettera anonima 1822.6.29. Teatro del Fondo, Nápoly)
- Klára és Szerafina, avagy A kalózok (Chiara e Szerafina, ossia I pirati 1822.10.26. Teatro alla Scala, Milánó)
- Nagy Alfréd (Alfredo il grande 1823.7.2. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Szerencsés tévedés (Il fortunato inganno 1823.9.3. Teatro Nuovo, Nápoly)
- Az "ajo" zavarban (L'ajo nell'imbarazzo 1824.2.4. Teatro Valle, Róma és Don Gregorio címen felújítva 1826.6.11. Teatro Nuovo, Nápoly))
- Liverpooli Emília (Emilia di Liverpool 1824.7.28. és 1828.3.8. Teatro Nuovo, Nápoly) (Liverpooli remetelak L'eremitaggio di Liverpool címen is)
- Granadai Alahor (Alahor in Granata 1826.1.7. Teatro Carolino, Palermó)
- Elvida (1826.7.6. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Gabriella (Gabriella (di Vergy) 1826.; 1869.11.29. Teatro San Carlo, Nápoly és 1978 augusztusa, London)
- Olivo e Pasquale (1827.1.7. Teatro Valle, Róma és 1827.9.1. Teatro Nuovo, Nápoly)
- Nyolc hónap két órában (Otto mesi in due ore 1827.5.13. Teatro Nuovo, Nápoly – majd (1833, Livorno Szibériai száműzöttek Gli esiliati in Siberia címen is)
- A saardami polgármester (Il borgomastro di Saardam 1827.8.19. Teatro del Fondo, Nápoly)
- Éljen a mama! (Le convenienze teatrali 1827.11.21. Teatro Nuovo, Nápoly és Színházi illendőségek és illetlenségek címen (Le convenienze ed inconvenienze teatrali) felújítva 1831.4.20. Teatro Canobbiana, Milánó) )
- A római menekült, avagy A számkivetett (L'esule di Roma, ossia Il proscritto 1.1.1828 Teatro San Carlo, Nápoly)
- Alina, Golconda királynője (Alina, regina di Golconda 1828.5.12. Teatro Carlo Felice, Genova és 1829.10.10. Teatro Valle, Róma) )
- Calais-i János (Gianni di Calais 1828.8.2. Teatro del Fondo, Nápoly)
- A pária (Il Paria 1829.1.12. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Farsangutó, avagy torkos csütörtök (Il giovedi' grasso a.m. Zsíros csütörtök 1829.2.26. Teatro del Fondo, Nápoly, mint Il nuovo Pourceaugnac)
- Erzsébet Kenilworth várában (Elisabetta al castello di Kenilworth 1829.7.6. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Megszállottak (I pazzi per progetto 1830.2.6. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Özönvíz (Il diluvio universale 1830.2.28. Teatro San Carlo, Nápoly és 1834.1.17. Teatro Carlo Felice, Genova) )
- Imelda de' Lambertazzi (1830.9.5. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Boleyn Anna (Anna Bolena 1830.12.26. Teatro Carcano, Milánó)
- Párizsi Jancsi (Gianni di Parigi 1831; 1839.9.10. Teatro alla Scala, Milánó)
- Francesca di Foix (1831.5.30 Teatro San Carlo, Nápoly)
- Az írónő és a fekete férfi (La romanziera e l'uomo nero 1831.6.18. Teatro del Fondo, Nápoly) (szövegkönyve elveszett)
- Fausta (1832.1.12. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Hugo, Párizs grófja (Ugo, conte di Parigi 1832.3.13. Teatro alla Scala, Milánó)
- Szerelmi bájital (L'elisir d'amore 1832.5.12. Teatro Canobbiana, Milánó)
- A kasztíliai szent nő (Sancia di Castiglia 1832.11.4. Teatro San Carlo, Nápoly)
- San Domingo-sziget őrültje (Il furioso all'isola di San Domingo 1833.1.2. Teatro Valle, Róma)
- Parisina (1833.3.17. Teatro della Pergola, Firenze)
- Torquato Tasso (1833.9.9. Teatro Valle, Róma)
- Lucrezia Borgia (1833.12.26. és 1840.1.11. Teatro alla Scala, Milánó és 1840.10.31. Théâtre-Italien, Párizs))
- Angliai Rosamunda (Rosmonda d'Inghilterra 1834.2.27. Teatro della Pergola, Firenze)
- Stuart Mária(Maria Stuarda 1834.10.08. Teatro San Carlo, Nápoly, majd 1835.12.30. Teatro alla Scala, Milánó)
- Gemma di Vergy (1834.10.26. Teatro alla Scala, Milánó)
- Marin Faliero (1835.3.12. Théâtre-Italien (Olasz Színház), Párizs)
- Lammermoori Lucia (Lucia di Lammermoor 1835.9.26. Teatro San Carlo, Nápoly és Lucie de Lammermoor címen 1839.8.6. Théâtre de la Rennaisance, Párizs) )
- Belisario (1836.2.4. Teatro La Fenice, Velence)
- A csengő (Il campanello di notte 1836.6.1. Teatro Nuovo, Nápoly)
- Betly, avagy A svájci kunyhó (Betly, o La capanna svizzera 1836.8.21. Teatro Nuovo és 1837.9.29. Teatro del Fondo, Nápoly)
- Calais ostroma (L'assedio di Calais 1836.11.19. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Pia de' Tolomei (1837.2.18. Teatro Apollo, Velence és 1837.7.31. Senigallia, valamint 1838.9.30 Teatro San Carlo, Nápoly)
- Devereux Róbert (Roberto Devereux 1837.10.28. Teatro San Carlo, Nápoly)
- Maria de Rudenz (1838.1.30. Teatro La Fenice, Velence)
- Poliuto (Polyutus 1838; 1848.11.30. Teatro San Carlo, Nápoly, majd 1840.4.10. Opera, Párizs Les martyrs Mártírok címen)
- Alba hercege (Le duc d'Albe 1839, nem teljesen előadva; 1882.3.22. Teatro Apollo, Róma, Il duca d'Alba címen)
- Az ezred lánya (La fille du régiment 1840.2.11. Opéra-Comique, Párizs)
- L'ange de Nisida (1839; ?)
- A kegyencnő [La favorita L'ange de Nisida felújítása] (1840.12.2. Opera, Párizs)
- Adelia (11.2.1841 Teatro Apollo, Róma)
- Rita, avagy a megvert férj (Rita, ou Le mari battu 1841; Deux hommes et une femme Két férfi meg egy nő 1860.5.7. Opéra-Comique, Párizs)
- Maria Padilla (1841.12.26. Teatro alla Scala, Milánó)
- Linda di Chamounix (1842.5.19. Kärntnertortheater, Bécs, majd 1842.11.17. Théâtre-Italien, Párizs)
- Don Pasquale (1843.1.3. Théâtre-Italien, Párizs)
- Rohani Mária (Maria di Rohan 1843.6.5 Kärntnertortheater, Bécs)
- Don Sebastien, Roi de Portugal (1843.11.13. Opera, Párizs, majd 1845.2.6. Kärntnertortheater, Bécs)
- Caterina Cornaro (1844.1.18. Teatro San Carlo, Nápoly)
[szerkesztés] Kórusművek
- Ave Maria
- Grande Offertorio
- Il sospiro
- Messa da Requiem
- Messa di Gloria e Credo
- Miserere (50 zsoltár)
[szerkesztés] Zenekari művek
- Allegro vonósokra, C-dúr
- L'ajo nell'imbarazzo – szimfónia
- Esz-dúr larghetto, téma és variációk
- Roberto Devereux – szimfónia
- D-dúr szimfónia concertante, 1818.
- g-moll fúvósszimfónia, 1817.
- A-dúr szimfónia
- C-dúr szimfónia
- D-dúr szimfónia
- d-moll szimfónia
- Ugo, conte di Parigi – szimfónia
[szerkesztés] Hangversenyművek
- B-dúr concertino klarinétra
- G-dúr concertino angolkürtre, 1816.
- c-moll concertino fuvolára és kamarazenekarra, 1819.
- C-dúr concertino fuvolára és zenekarra
- D-dúr concertino fuvolára és zenekarra
- F-moll concertino oboára
- d-moll concertino hegedűre és csellóra
- Versenymű két klarinétra, „Maria Padilla”
- d-moll versenymű hegedűre és csellóra
[szerkesztés] Kamarazenei művek
- f-moll andante sostenuto oboára és hárfára
- D-dúr bevezetés vonósokra in D major
- g-moll larghetto és allegro hegedűre és hárfára
- g-moll largo/moderato csellóra és zongorára
- Négy nocturne fúvósokra és vonósokra
- D-dúr vonósnégyes, No.1
- C-dúr gitárnégyes, No.2
- c-moll vonósnégyes, No.3
- D-dúr vonósnégyes, No.4
- e-moll vonósnégyes, No.5
- g-moll vonósnégyes, No.6
- f-moll vonósnégyes, No.7
- B-dúr vonósnégyes, No.8
- d-moll vonósnégyes, No.9
- g-moll vonósnégyes, No.10
- C-dúr vonósnégyes, No.11
- C-dúr vonósnégyes, No.12
- A-dúr vonósnégyes, No.13
- D-dúr vonósnégyes, No.14
- F-dúr vonósnégyes, No.15
- b-moll vonósnégyes, No.16
- D-dúr vonósnégyes, No.17
- e-moll vonósnégyes, No.18
- Solo de concert
- Szonáta fuvolára és hárfára
- c-moll szonáta fuvolára és zongorára
- F-dúr szonáta oboára és zongorára
- B-dúr klarinéttanulmány
- F-dúr trió fuvolára, fagottra és zongorára
[szerkesztés] Zongoraművek
- G-dúr adagio és allegro
- C-dúr allegro
- f-moll allegro
- g-moll fúga,
- A-dúr keringő, „Nagy”
- a-moll larghetto, „Una furtiva lagrima”
- C-dúr larghetto
- E-dúr pastorale
- f-moll presto
- A-dúr sinfonia zongorára
- C-dúr sinfonia zongorára, No.1
- C-dúr sinfonia zongorára, No.2
- D-dúr sinfonia zongorára, No.1
- D-dúr sinfonia zongorára, No.2
- C-dúr szonáta
- F-dúr szonáta
- G-dúr szonáta
- E-dúr variációk
- G-dúr variációk
- A-dúr keringő
- C-dúr keringő
- C-dúr keringő, "The Invitation"
[szerkesztés] Média
- Prelude to Lucia di Lammermoor (fájlinfó) — lejátszás a böngészőben (béta)
- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Média segítség lapot.
[szerkesztés] Filmek Donizetti zenéjével
- Madame Bovary (olasz-angol-amerikai film), 1933.
- Andy Hardys magántitkár, 1941.
- Madame Bovary, 1949.
- Mamma Roma, 1962.
- Két fickó és egy csaj, 1983.
- A nyolcadik elem, 1997.
- Szentivánéji álom, 1999.
- Man on the moon, 1999.
- Match Point, 2005.