Göncruszka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Göncruszka | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Abaúj–Hegyközi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3894 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Népesség | 701 (2001) |
| Népsűrűség | 42,00 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Göncruszka
|
|
Göncruszka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Göncruszka az államalapítás óta Abaúj megye települése, melynek eredeti székhelye Kassa, ami csupán 30 km-re van a falutól, de a trianoni határ elválasztja tőle. Ma az összevont Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található. A legközelebbi város: Gönc (4 km), környező települések: Hejce (7 km) és Vilmány (4 km).
Keletről a Eperjes-Tokaji-hegység övezi, az Abaúji-Hegyalja kistáj része. Ennek kiemelkedő csúcsai, a Borsó-hegy (733 m) és a Gergely-hegy (783 m), ezek uralkodnak a táj felett, növelvén annak szépségét. Lábai előtt terül el a széles völgy kitűnő termőföldjével. Éghajlata száraz, hűvös.
Nyugati oldalán a Hernád határolja. A Magas-Tátrára nyitott völgyön északról a „kurucok szele” gyakran süvít át a községen. Északon Gönccel, délkeleten Hejcével, dél felöl Vilmánnyal, nyugatról Hernádvécsével és Hernádszurdokkal határos, az utóbbi két település a Hernád túlsó oldalán találhatók.
A Hernád-völgy hosszú, árokszerű medence, helyenként kb. 8 km széles és 190 km hosszú. A folyó több forrásból ered, néhol sziklahasadékon át éri el Igló lapályát. Beleömlik a Gölnic, Kassától délre a Tarca, az Ósva és a Miszlóka-patak. Ónod közelében éri el a Sajót, majd Tiszaújvárosnál együtt folyik be vizük a Tiszába. A község határa a folyótól a hegy lábáig terjed, kitűnő a termőföldje; ha áradás van, akkor a hegyoldal adja a termést, ha pedig szárazság uralkodik, a folyó tárolja a nedvességet.
A Hernád túlsó jobb partján a 3. számú nemzetközi út és a Budapest-Kassa-Krakkó közötti vasútvonal húzódik. A folyó baloldalán, a falu keleti szélén fut a Szerencs-Hidasnémeti vasút, amit 2006. december 16-ával megszüntetnek. Az országút, pedig átszeli a települést. Ez jelenleg a Fő utca.
Az ősi fő útvonal a hegy lábánál vezetett, az úgynevezett Klastrom-kert alatt, a Savós-kút közelében Boldogkő vára és Gönc között, amely összekötötte valamikor a Balkánt Lengyelországgal. Ez volt a levantei kereskedelmi útvonal a Balti vidék és Dél-Európa között. Sok gyümölcsöt és bort szállítottak itt. Gazdaságilag részben előnyére volt a vidéknek, komoly hátrányt az jelentett, hogy katonai útvonal is volt, a harcok idején a lakosság sokat szenvedett. Erdőkbe, mocsarakba, alagutakba rejtőztek az ellenség elől.
[szerkesztés] Vizei
Göncruszkán két patak folyik keresztül. Az egyik, a Ruszka-patak a felső szőlőhegy aljából, a Virhócz-kútból, a felső urasági táblán, a falun keresztül folyik és a Peretkába ömlik. 1970-ben szabályozták a patakot a nagy esőzések folytán való kiöntései miatt. A másik patak a Gönc határából jön; ez működtette hajdan a református templom melletti malmot. Bő vize áradáskor a falu északi részét sokszor elborította, emiatt is húzódott a lakosság a 18.-19. században délkeletre, a magasabb részekre. Az ősi templom ezért áll jelenleg a falu északi végén. Ennek a pataknak több neve is van: Gönci-patak, Peretka, Ósva-patak, de a régiek Hedrik-pataknak nevezték a falu mellett húzódó szakaszát. Hedrik nevű volt II. Géza király nádora, és az ő idejében épült az ősi műemlék-templom. Elképzelhető, hogy Hedrik nádornak itt is volt egy szálláshelye, amely a tatárjárás idején elpusztult. Innen maradt fent ez a név.
Pesty Frigyes gyűjtése alapján tudjuk, hogy 1865-ben még „létezett határunkban egy hideg tó… Teteje meleg, mert meleg forrása is van. Sok hal van benne, télen sem fagyott be. A Lázi réten és Görbe-tavat is találunk, ami sokszor kiszáradt, mint ahogy a Kerektó is.” Ezek a vizek a Hernád szabályozása következtében megszűntek.
[szerkesztés] Története
1700-tól hívják Göncruszkának, azelőtt Ruszka, illetve birtokosai után Dobóruszka is volt a neve. 1977-ben Gönchöz csatolták, majd húsz évvel később ismét különvált.
