Fertőszéplak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	A településen világörökségi helyszín található

Koordináták: é. sz. 47°37′0.12’’, k. h. 16°49′59.88’’47.6167, 16.8333

Fertőszéplak

Fertőszéplak címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

9436

Körzethívószám

Népesség

1174 (2001)

Népsűrűség

53,90 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

21,78 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Fertőszéplak

é. sz. 47°37′0.12’’, k. h. 16°49′59.88’’

Fertőszéplak: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő-tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el. A település felszíne változatos. A Kisalföld és az Alpok nyúlványainak találkozásánál épült. A falutól keletre a Kisalföld feltöltött síksága, nyugatra az Alpok alja, északra a Fertő lapálya határolja. Éghajlata szélsőséges, a nyár meleg, a tél hideg, gyakori az északi, északnyugati szél. A lehullott évi csapadék kb. 600 mm. Helyi sajátosság a Fertő-tó víztükrének visszaverő-déséből adódóan magas hőmérséklet és sugárzás, amely jótékonyan befolyásolja a zöldség- és szőlőtermelést. Ma a tó kb. 6 km-re húzódott vissza, helyét nádas borítja. Területe 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. Az északra eső terület szikes rétjein védett növények és állatok élnek. A környék csendes, levegője tiszta, a kiépített kerékpárút sok bel- és külföldi látogatót vonz.

[szerkesztés] Nevének eredete

Az első legrégibb oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett.

[szerkesztés] Története és mai élete

A kálvária

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát.

* A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Egy 1359-es oklevél fürdőházról tesz említést. A 15. században a falu több birtokos tulajdona, pl. Zsigmond királyé is, aki jogait 1430-ban a lózsi nemeseknek adományozta. A falu később az enyingi Török-családé, majd a Nádasdyaké lett. Mindkét család protestáns, így a falu népe is áttért az új hitre. Nádasdy lefejezése után a birtokot Draschkovitsch Miklós vette volna meg az udvartól, de mivel kifizetni nem tudta, a későbbi nádor, Esterházy Pálé lett. 1682-ben Széchenyi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így lett Széplak a Széchenyi-nemzetség lakhelye másfél évszá-zadon át. Ez a nemzetség Széche-nyi Ferenc révén összeforrt a magyar történelemmel, kultúrközponttá alakították, neves politikusok, zenészek stb. gyakran jártak itt. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt.

A rk. templom

* 1682-ben a település a Széchényiek birtokába kerül. A kuruc háborúk idején, 1709-ben a falu sok kárt szenvedett, két évvel később a német seregek szálláshelye. A 18. század közepén a tiszta magyar falut erős német beáramlás érte. 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, akik egészen II. József rendeletéig tartózkodtak itt. Segédkezni soproni franciskánusok jártak ki, az egyházi ruhákat egy soproni remete javította. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza, valószínűleg ezután alakították át a kastélyt magtárrá.

Az 1848/49-es szabadságharc idején a falu népe Kossuth Lajos mellé állt és Jaksics György vezetésével nemzetőrséget alakítottak. A szabadságharcban nyolcan veszítették életüket. A jobbágyok a 12-14. szd.-ban gabonatermesztéssel, állattenyésztéssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de jelentős volt a halászat is. 1742-1784 között a Fertő-tó vízszintje jelentősen emelkedett, s elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket. A termés kiesése tovább rontotta a jobbágyok szűkös életkörülményeit. Többnyire halászattal és pákászattal foglalkoztak, szegényes viskókban éltek.

* 1880-ban felépül a téglagyár. A XIX. század közepén megjelent lexikon szerint „a községnek jó termésű földje van, szép szarvasmarhát és sok ludat tart, náddal bővelkedik.” Ferszéplak Eszterházával közösen 1889-ben készítette el az önkéntes tűzoltóegylet alapszabályát. A társasági élet igénye hozta létre a különféle egyesületeket: 1906-ban a Gazdasági egyesület, 1908-ban a Katolikus Ifjúsági Egyesületet, 1925-ben a Levente egyesületet, 1928-ban az Iparosok társas körét, 1939-ben a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet és 1943-ban a Gazdakört.

1945-ben a földosztó bizottság 263 főnek 722 kh. földet osztott szét. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, amely 1956-ban feloszlott, majd 3 évvel később 250 taggal újjászerveződött. Szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, a Fertő szikes területein pedig rét- és legelőgazdálkodást folytattak. A köz-ség területének nagy része mezőgazdasági termelésre alkalmas, amelyet napjainkban a Zöld Mező Tsz és néhány vállalkozó hasznosít. A téglagyárat, mely 1880-ban épült, 1948-ban államosították. A gyár 100-250 embernek adott munkalehetőséget. Míg korábban a falu lakosságának jó része a helyi tég-lagyárban és a téeszben dolgozott, ma már csak keveseknek ad megélhetést. A szőlőművelés hagyományai fennmaradtak, de egyre szűkül azoknak a köre, akik a bortermeléssel foglalkoznak. A lakosság jelentős része a közeli városokba jár dolgozni, s naponta ingázik. A falu határában épült, higiéniai eszközöket gyártó és forgalmazó üzem csak kevés embernek nyújt munkaalkalmat.

1950-ben elkészült a művelődési ház mozival és a ma már közel 6000 kötetes könyvtárral. Az igé-nyeknek megfelelően számítás-technikai, német nyelvi terem és színpad is található az épületben. 1960-ban épült a tanácsháza (polgármesteri hivatal), az orvosi rendelő és az óvoda, majd a temetői ravatalozó és az új tűzoltó szertár. A falu iskolája annak idején 1854-ben épült egy tanteremmel, 1963-ban alig kilenc hét alatt építették fel az általános iskola felső tagozatosokat befogadó szárnyát. Az iskolát Széchenyi Ferencről nevezték el. 1964-ben minden házban kigyulladt a villany.

1967-ben befejeződött az új postahivatal és a sportpálya építése.

Az I. és a II. világháborúban elesettek emlékhelye a Hősök Ligetében látható. A község útjainak többsége szilárd burkolatú. Az ivóvízhálózat kiépült, a vezetékes gázellátottság 65%-os. Megoldott a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás, az elmúlt években kiépült a telefonhálózat és a kábeltévé-hálózat. Fertőszéplak három alapítványa szociális és karitatív feladatokat támogat. A falu az 1970-es évektől Fertőd társközsége volt, önállóságát 1990-ben nyerte vissza. A helyi önkormányzat támogatja a munkahelyeket teremtő vállalkozásokat. Célul tűzte ki, hogy a földrajzi adottságokat és a gazdag kulturális örökséget kihasználva fellendítsék a falusi turizmust és az ide-genforgalmat.

[szerkesztés] Látnivalók

A falumúzeum

* rk templom Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Immaculata szobor áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. A két toronyban összesen hat harang volt. Az egyik jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy a Fertő iszapjából egy bika ásta ki. Szent Anna és nepomuki Szent János templom előtt álló szobra 1750 körül készült. A kálváriához díszes kapun át 21 lépcsőfok vezet fel. Középen magas emelvényen Piéta, két oldalt síró angyalkák, mögötte feszület, Mária Magdolna és Szent János alakja látható.

* Széchényi kastély (itt született Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója A templommal szemben áll a volt Széchenyi-kastély két egymással merőleges szárnya. Kapuja félköríves, oldalt toszkán félpillérekkel. Az udvari belső oldalfalon olvasható a Széchenyiek jeligéje „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”

* Falumúzeum A Porpáczy Aladár Általános Művelődési központ kezelésében lévő Falumúzeum a falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyait, lakóinak életmódját a mutatja be. Az öt házból álló, szép, egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke.

* Vasúti lámpamúzeum

Az ország kevés magánmúzeumának egyikét, Haragovics József 22 ország 251 vasúti lámpát felvonultató gyűjteményét a látogatók egy, a múlt század elején épült tornácos parasztházban tekinthetik meg.