Feröer politikai élete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szavazatszámlálás Porkeriben a 2004. novemberi helyhatósági választásokon

Feröer politikai életét alapvetően a Dániához főződő viszony határozza meg. Feröer 1380 óta a Dán Királysághoz tartozik, bár 1948 óta széleskörű autonómiát élvez. Saját parlamentje van (a Løgting), de a Folketingbe is delegál két képviselőt. A pártok egyik része az unió fenntartásának híve, a többi a függetlenséget képviseli. Dániával ellentétben Feröer nem tagja az Európai Uniónak.

Tartalomjegyzék

1 A Dániához fűződő viszony
2 Külpolitika, nemzetközi szervezetek
- 2.1 Az EU Alkotmányos Szerződésének hatálya
3 Civil szervezetek
4 Hivatkozások
- 4.1 Lásd még
- 4.2 Jegyzetek

[szerkesztés] A Dániához fűződő viszony

Az 1035 óta norvég fennhatóság alatt levő szigetcsoport a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődik. Az 1814-es Kieli béke után dán fennhatóság alatt maradtak, és - Grönlanddal együtt - máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben saját parlamentet alakítottak (Løgting).

1948. március 31. óta a Belső önigazgatásról szóló törvény értelmében Feröer széleskörű autonómiát élvez és saját zászlóval is rendelkezik. A feröeriek külön nemzetnek számítanak a Dán Királyságon belül. Vannak azonban befolyásos csoportok, amelyek a Dániától való teljes elszakadásra törekednek. A szeparatista republikánus és a pragmatikus Dánia-barát pártok közötti erőegyensúly kiegyenlített; a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók.

Feröer Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. A dán parlamentbe (Folketing) és az Északi Tanácsba két-két tagot delegál.

Az államfő II. Margit dán királynő, kormányfő a szociáldemokrata Jóannes Eidesgaard. A Dán Királyság képviseletét a Ríkisumboðið í Føroyum (kb. Feröeri Birodalmi Képviselet) látja el.

[szerkesztés] Külpolitika, nemzetközi szervezetek

A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében. Feröernek nincs saját hadserege, és lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá, de hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében is.

Feröer zászlaja

Feröer 2005. március 29. óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. 2002 óta van diplomáciai képviselete Londonban, formálisan a dán nagykövetség részeként. Ez látja el az ország képviseletét a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetnél, az ENSZ londoni székhelyű intézményénél (amelynek Feröer társult tagja), valamint az Ír Köztársaságnál is^[1]. Már korábban megyílt a brüsszeli Európai Uniós és a koppenhágai Északi Tanács képviselet; negyedik, izlandi külképviseletét pedig 2007. szeptember 15-én nyitotta meg Reykjavíkban.^[2]

A 2005-ös Ólavsøka alkalmával jelentette be Eidesgaard, hogy Feröer pályázik az EFTA tagságra. Az ehhez szükséges kérvényt már 2006-ban benyújtja a kormány, a kérdés az, hogy Dánia hozzájárul-e ehhez. A tagság a halászat terén jelentene előnyt, mivel a szomszédos Izland és Norvégia is EFTA-tag.

[szerkesztés] Az EU Alkotmányos Szerződésének hatálya

A 2004-ben aláírt szerződés az Európai Alkotmányról (amely azóta válságba került, és hatályba lépése kérdésessé vált) Feröeren biztosan nem lesz érvényes, mivel a szigetcsoport nem tagja az Európai Uniónak. (IV-440. cikkely, 6. bekezdés a pont).

Ezen felül azok a dán állampolgárok, akik Feröeren laknak, nem kapnak uniós állampolgárságot addig, amíg Feröer az Unió tagja nem lesz (8. jegyzőkönyv, 7. cikkely).

[szerkesztés] Civil szervezetek

Említésre méltó az Amnesty International feröeri szervezete, amely 1200 tagot számlál, és 1965-ös alapításával az egyik legrégebbi alapszervezet a világon.