Felsőelefánt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsőelefánt (Horné Lefantovce) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Kistérség | Nyitrai |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1113 |
| Polgármester | Anton Bódi |
| Népesség | |
| Népesség | 478 (2006) |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 188 m |
| Terület | 18,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsőelefánt
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce, németül Oberlefant) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. 2001-ben 1051 lakosából 1020 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyitrától 16 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
1113-ban említik először. Pálos kolostorát 1369-ben építették, a kolostort ekkor alapította a helybeli birtokos Elefánti Mihály. Egykor a pálosok tartományfőnöki székhelye, egyik legfontosabb központja. 1784-ben a rend feloszlatásakor a gótikus-reneszánsz épület az Edelsheim-Gyulai grófok tulajdona lett, akik 1894-ben kastéllyá alakították át. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Elefant. Elegyes faluk Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói kintstár, Gróf Forgách, és Báró Pongrácz Uraságok, és többek, lakosai katolikusok, nevezetét vette a’ híres néhai Elefant Nemzetségtöl mellynek KÁLMÁN Királytól ajándékoztatott. Felsõ Elefant felett lévõ nevezetes Klastromok elsõ Remete Szent Pál Szerzeteseinek Szent Jánosnak neveztetik, mivel keresztelõ Sz. Jánosnak tiszteletére építette Elefánt Nemzetség, melly ottan Sz. Pál Szerzetét fundálta a’ tizennegyedik században. A’ régi Klastrom melly kõ falakkal vala bé keritve, bízott maga erejéhez kisebb zendûlésekben, és bátorságos lakást adott számos szerzetes Férfiaknak: megromladozván pedig idõvel 1760dik esztendõ tájban, rövid idõ alatt roppant nagy Klastrom építtetett itten három emeletre a’ Templom két szárnya mellett, középen pedig rézzel fedett torony emeltetett. Az egész Templom ki rajzolt festésekkel, ’s három márvány oltárokkal ékesíttetett. E’ vólt Klastromnak, és Templomnak díszes a’ helyheztetése azért is, mivel a’ hegyek nyílásain Nyitra völgyére szép tekintete vagyon le a’ magosságról, háta megett pedig, és két oldalain magasra emelkedõ hegyek, mint bástyák sûrû erdõkkel ruházkodtak, mellyekböl a’ Bánya Várasoktól le folyó patakok, a’ volt Klastrom elõtt nagy munkával készûlt tóba zárattattak. Kezdette e’ jeles épûletet 1760dikban Szabó Vincze; tõkélletességre vitte Kardos Lukács úgy nevezett Elefanti Paulinus Priorok mint egy 1774ben. Bútsú járásai nevezetesek, ’s a’ földes Uraságnak temetkezõ Kriptája is nevezetesíti. Határja, ’s réttye igen jó, legelõje elegendõ, malma alkalmatos, fája tûzre, és épûletre, szõlö hegye középszerû, piatzozása közel Nyitrán, elsõ Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Felsõ-Elefánt, Nyitra vm. tót falu, 1/2 órányira Alsó-Elefánttól keletre, 560 kath., 52 zsidó lak., kath. paroch. templommal, 1369-ben egy paulinus-monostor alapittatott itt; melly idõvel annyi sok jószágot kapott, hogy egész uradalom lett belõle. József császár halála után a religioi fundushoz kapcsoltatott. " [2]
1910-ben 616, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Dombon áll a középkori pálos kolostor kastéllyá alakított tömbje, körülötte kiterjedt angolpark található. A kolostor 1336-ban épült, 1774-ben barokk stílusban alakították át, majd 1894-ben kastéllyá építették át.
- A faluban egy halmon az 1618-ban épült volt Jezerniczky várkastély négy hengeres saroktornyos tömbje áll. Ma tüdőszanatórium.
- Határában az erdő közepén áll az Edelsheim-Gyulai grófok 1883-ban épített klasszicista sírboltja.
- Római katolikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban.
- Még két 19. század alajén épített klasszicista kúria is áll a településen.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1791. április 14-én Bartakovics Béla egri érsek, az MTA tagja.
- A pálos kolostorban élt egy ideig Ányos Pál (1756-1784) költő, szerzetes.
- 1710-ben itt állt át a császáriak oldalára Ocskay László kuruc brigadéros, Később elfogták és a haditörvényszék ítélete alapján Érsekújvár piacán lefejezték.
- Itt a kastélyban nevelkedett Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, Horthy Miklós kormányzó menye.
[szerkesztés] Külső hivatkozássok
- Községinfó
- Felsőelefánt Szlovákia térképén
- Az általános iskola honlapja
- Felsőelefánt kastélyai (szlovákul)
- Szlovák nyelvű ismertető
- Az Új Szó cikke az Edelsheim-Gyulai sírbolt sorsáról
- E-obce.sk
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Nyitra (Nitra) |
|
