Felsődobsza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsődobsza | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Szikszói |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3847 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Népesség | 983 (2001) |
| Népsűrűség | 64,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsődobsza
|
|
Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben. A XV. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódóltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a XVIII. század közepén települt újra. 1720-ban vizimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.
Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.
[szerkesztés] Környező települések
Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km).
[szerkesztés] Forrás
A község rövid története 1920-ig. Forrásmunka: ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE története
