Fejszámolóművész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik.

A fejszámolóművészek olyan emberek, akik hatalmas számokkal nagyon rövid idő alatt képesek fejben műveleteket végrehajtani. Ezek az emberek az átlagosnál nagyobb memória kapacitással rendelkeznek. Megtanultak rengeteg olyan stratégiát, ami segíti őket a számokkal végzet mentális műveletek elvégzésében. Ezeket a stratégiákat folyamatos gyakorlással fejlesztik és tartják szinten. Shakuntala Devi, egy indiai nő a teljesítményével még a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, a könyv szerint mindössze harminc másodperc alatt képes volt segítség nélkül, fejben két, tizenhárom jegyű számot összeszorozni. Az átlagember számára ez a teljesítmény hihetetlen és elérhetetlennek tűnik.

Tartalomjegyzék 1 Született zsenik 2 Nem különböznek tőlünk 3 Számolási stratégiák 4 Bárki lehet fejszámolóművész

[szerkesztés] Született zsenik

Sok olyan fejszámolóművész van, aki teljesítményének köszönhetően nagy hírnévre tett szert. Vajon ezek az emberek született zsenik? Az átlagember nem lenne képes ezeket a feladatokat tanulással és gyakorlással megoldani? Számos vizsgálat született a fejszámoló zsenik különleges tehetségének kivizsgálásának a céljából. Arthur Jensen pszichometrikus a laboratóriumában vizsgálta meg Shakuntala Devit. Meglepő eredmények születtek, az indiai nő az intelligencia teszteken nem mutatott különbséget az átlagos emberi teljesítménytől. Egyedül a számítási képességei voltak rendkívüliek. A többi kutatás is hasonló eredménnyel végződött, csupán annyi derült ki, hogy a fejszámolóművészek emlékezeti kapacitása jobb az átlagostól, sőt, akár elérheti a harminc elemet is. Binet szerint ez nagyon fontos: „Véleményem szerint az emlékezet a számolótehetség legfontosabb tulajdonsága.” Ezek szerint, tehát már a születésnél eldől, hogy ki lehet fejszámolóművész és ki nem.

[szerkesztés] Nem különböznek tőlünk

Ezeket azonban számos vizsgálat megcáfolta, amik megkérdőjelezik ezeknek a különleges tulajdonságoknak a veleszületettségét. Néhány kutató megpróbált átlagos diákokból különféle módszerek és stratégiák alkalmazásával számolótehetségeket vagy emlékezeti bajnokokat képezni. J. J. Staszewszki három év alatt, mindössze 300 órányi képzéssel elérte, hogy a számolási sebességük megnégyszereződjön. Ezek a diákok harminc másodperc alatt megmondják, hogy mennyi 54,251x76. Egy másik kísérleti helyzetben Anders Ericson százórányi gyakorlással elérte, hogy az emlékezeti terjedelem legalább húszra nőjön. Ezek az eredmények egybevágnak azokkal a fejszámolóművészek által adott beszámolókkal, miszerint naponta szükséges gyakorolniuk, máskülönben tehetségük szép fokozatosan leépül. A fejszámolóművészek tehát semmi másban nem különböznek az átlag embertől, csak a nagyobb memória kapacitásban és a megnövekedett számolási sebességben. A kutatások azonban megmutták, hogy akárki utolérheti megfelelő képzéssel az ő teljesítményüket.

[szerkesztés] Számolási stratégiák

Rendkívül sok számolási stratégia van, ami még a legképtelenebbnek tűnő számtani rejtvényt is képes leegyszerűsíteni. Ezeknek a stratégiáknak az elsajátítása rengeteg időt, tanulást és energiát igényel. Scott Flansburg számos olyan számítási algoritmusról számolt be, amelyek nagyban csökkentik az emlékezet terhelését. Két kétjegyű szám fejben történő összeszorzására például a következőket javasolja: mindig balról jobbra haladva adjunk össze, mindig a legnagyobb helyértékű számokat kell szorzásnál a legelőször kiszámolni. Flansburg nem jegyzi meg a sok köztes részeredményt, hanem azonnal hozzáadja a futó összeghez. Ezek az apró és bárki számára könnyen elsajátítható stratégiák azért működnek hatékonyan, mert az összes lépésnél csupán egyetlen átmeneti eredményt kell megjegyeznünk. Akadnak olyan számolóművészek, akik a kétjegyű számok szorzótáblájának egy részét is megtanulják, esetenként akár az egészet. Kivétel nélkül mindegyikük számos egyszerű algebrai trükköt alkalmaz a feladatok megoldása során. Példa erre a 37x39 szorzatot azonnal át lehet írni 38² − 1 formára, alkalmazva, hogy . Továbbhaladva a 38² megegyezik a 36x40 + 4-gyel, mert . Ilyenkor már csak a 36x40 szorzatot kell emlékezetből előhívni. Ilyen esetekben a profi fejszámolók rögtön felismerik, hogy, ez 12² = 144, ehhez még szükséges hozzátoldani a 3-as számot (4-1) és azonnal megvan a végeredmény, hogy a 37x39 megoldása egyenlő 1443-mal. Sok gyakorlással ezek s módszerek automatikussá és gyorssá válnak.

[szerkesztés] Bárki lehet fejszámolóművész

A nagy fejszámolók tehetsége tehát, bárki számára elsajátítható. Kitartást kell, hogy megtanulja azokat a stratégiákat, amelyek segítségével a nagy számokkal is könnyedén elboldogul. Összefoglalva a fejszámolóművészek nem rendelkeznek valami különleges képességgel, az átlag emberhez hasonlóan erősen támaszkodnak az emlékezetből előhívott szorzótáblára. Az átlagosnál nagyobb emlékezeti terjedelmük. reakcióidő-méréses vizsgálatok igazolták, hogy másokhoz hasonlóan számról számra, szeriálisan haladva oldják meg számításokat. Az különbözteti meg őket a hétköznapi embertől, hogy hány stratégiát ismer és gyorsan képes a legmegfelelőbb stratégiát kiválasztani a végeredmény elérése érdekében.