Emlékezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk az emberi memóriáról szól. Hasonló címmel lásd még: Memória (számítástechnika).

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. Az ezen a lapon látható jelölés 2007 áprilisából származik.

A memória/emlékezés 3 szakasza:

• kódolás szakasza: a bemenő fizikai jeleket átalakítottuk
• tárolási szakasz: tároljuk a nevet és megjegyezzük
• előhívás szakasz

Tartalomjegyzék 1 Rövid távú memória 2 Hosszú távú memória 3 Implicit memória 4 Konstruktív emlékezet 5 Sztereotípiák 6 Sémák 7 A memóriafejlesztés módszerei 7.1 Tömbösítés és memória terjedelem 7.2 Képzelet használata a kódolásban 7.3 Kontextus és előhívás 7.4 Szervezés 7.5 PQRST módszer 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Rövid távú memória

• Kódolás: vizuális és akusztikus
• Tárolás: – korlátozott a kapacitás 7+2, 7-2 tétel, maximum 20 mp-ig
  • tömbösítés HTM segítségével
  • felejtés, a tételek idővel elhalványulnak
• Előhívás: szeriális keresés formában történik 0, 004 mp-es sebességgel

[szerkesztés] Hosszú távú memória

Kódolás: a jelentést kódolja, nem a pontos információt előhívási hibák: más jut az eszembe, mint ami volt. Ilyen a hipnózis alatt álló személy is. Szervezés, kontextus és érzelmek fokozzák a felidézés pontosságát.

[szerkesztés] Implicit memória

A felidézés tudatos erőfeszítés nélkül, automatikusan működik (pinkód). Előfeszítés: egy előzetes inger fokozza egy következő ingerre adott speciális válasz valószínűségét (előre lepörgetem, hogy mi lesz és mire odaérek ingerült leszek). A fő különbség az explicit és implicit memória között: az explicit memóriát is 2 részre, epizodikus és szemantikus memóriára osztja. Az epizódok személyes események tényei, a szemantikus tények általános tudást tükröznek. Az implicit memóriának ellenkező következménye van, mint az explicit memóriának, ami a kétféle emlékezet közötti alapvető biológiai különbséget igazolja.

[szerkesztés] Konstruktív emlékezet

Különbséget teszünk az alulról felfelé irányuló folyamatok és a felülről lefelé irányuló folyamatok között, ahol az előbbieket az adatok vezérlik, az utóbbiakat a személy előzetes ismeretei és elvárásai. A felülről lefelé irányuló folyamatokat, amelyek hozzáadnak információt az inputhoz, azok konstruktív emlékezetet hoznak létre.

[szerkesztés] Sztereotípiák

Egy másik eszköz, amivel kitöltjük és újra alkotjuk emlékeinket, a szociális sztereotípiák használata. A sztereotípia az emberek egy egész csoportjára vonatkozó, a személyiségvonások vagy fizikai megkülönböztető jegyek alapján alkotott következtetéscsomag.

[szerkesztés] Sémák

A séma kifejezésen emberek, tárgyak, események vagy helyzetek egy osztályának mentális reprezentációját értik. A sztereotípiák is egyfajta sémák, mert emberek osztályait reprezentálják.

[szerkesztés] A memóriafejlesztés módszerei

[szerkesztés] Tömbösítés és memória terjedelem

A rövid távú memória kapacitása nem haladhatja meg a 7+2, 7-2 egységet vagy tömböt. Pl. 152618481956 = 1526 1848 1956. Ennek az a lényege, hogy valamit valamiről jegyzek meg.

[szerkesztés] Képzelet használata a kódolásban

• Helyek módszere: az elemeknek meghatározott sorrendben elhelyezkedő térbeli pontokkal való összekapcsolását jelenti.
• Kulcsmódszer: a képzelet használja az idegen szavak tanulásánál alkalmazott kulcsmódszert is. Ez két lépésből áll. Először találni kell az idegen szóban egy részt, ami olyan mint egy magyar szó, aztán egy olyan képet kell kialakítani, amely összekapcsolja a kulcsszót és a magyar jelentést.

[szerkesztés] Kontextus és előhívás

A kontextus hatékony előhívási támpont. Előhívás gyakorlása: egyszer elolvasni és a kérdésekre válaszolni hatékonyabb, mint négyszer elolvasni. Mentális gyakorlás: az észlelési és mozgásos készségek képzeletbeli ismételgetését jelenti testi mozgások nélkül.

[szerkesztés] Szervezés

A megjegyzendő anyag logikai sorrendbe rendezése, pl. véletlenszerű szavakból történetalakítás. Szervezéssel vagyunk képesek sok információt megjegyezni.

[szerkesztés] PQRST módszer

Az emlékezet tökéletesítésének egyik legismertebb technikája. Öt szakasz kezdőbetűiből kapta a nevét.

• P (preview) előzetes áttekintés
• Q (questions) kérdések
• R (reading) elolvasás
• S (self recitation) felmondás
• T (test) ellenőrzés

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Fülöp Géza: AZ INFORMÁCIÓ / Tanulás és memória a MEK-ből
• Bevezetés a pszichológiába / Az emlékezet
• Felfedezték az emlékezés génjét (rövidhír az Index.hu-n, 2006. október 20.)
• Memória lap