Fűrészfalu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Fűrészfalu (Hvozdnica) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Nagybiccsei |
| Kistérség | Felső-Vágmente |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1250 |
| Polgármester | Miroslav Minárik |
| Irányítószám | 013 56 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Népesség | 1154 (2006) |
| Népsűrűség | 132 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 328 m |
| Terület | 8,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Fűrészfalu
|
|
| Fűrészfalu weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fűrészfalu (1899-ig Hvozdicz, szlovákul Hvozdnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. 2001-ben 1117 lakosából 1110 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagybiccsétől 6 km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén az i. e. 2. században a puhói kultúra népe telepedett meg, településének nyomait a Kulíska-dombon találták meg. A 6. századtól a biccsei völgyben szláv törzsek a mai szlovákok ősei telepedtek le, településük még a 10. században is megvolt. A terület a 11. században a Magyar Királyság része lett. A falu első említése "Hoznucha" alakban 1250-ből származik, amikor a szörnyű tatár pusztítás után IV. Béla az addig királyi tulajdonban levő birtokot szogálataiért Fülöp ispánnak adományozza. 1271-ben V. István király a nagybiccsei birtokot a nyitrai püspökségnek adja. 1383-tól a település a vágbesztercei váruradalom része. A század végén Csák Máté birtoka, majd ennek leverése után a királyé, aki hívének Beckó urának Stíbor vajdának és fiának adja. 1458-ban Mátyás király a vágbesztercei birtokkal Podmaniczky Lászlónak adja, az oklevélben a falut "Hwoznycze" alakban említik. 1471-ben szintén a vágbesztercei uradalom részeként említik. A 16. században a térség egyik legnagyobb faluja, 1563-ban Balassa András és Serédy Gáspár birtoka, később a Hrabovszky, Klobusiczky és Benyovszky családé. 1598-ban 20 adózó porta volt a községben. 1605-ben Bocskai hajdúi fosztogattak. 1784-ben 90 házában 547 lakos élt. 1828-ban 97 háza volt 757 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "HVORNICZA. vagy Hvoznicza. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Schavikhoz közel, és annak filiája, földgye meglehetõs termékenységû, fája bõven, legelõje elég van. " [1]
Fényes Elek szerint "Hvoznicza, tót falu, Trencsén vmegyében, közel a Vágh jobb partjához: 140 kath., 8 zsidó lak. Jó határ; legelõje fája bõven; fürészmalom. A vágh-beszterczei urad. tartozik. " [2]
1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Nagybiccsei járás települései
 |
|
|---|---|
|
Nagybiccse (Bytča) |
|
