Füzér (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Füzér | ||
---|---|---|
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Magyarország | |
Régió | Észak-Magyarország | |
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
Kistérség | Sátoraljaújhelyi | |
Rang | község | |
Irányítószám | 3996 | |
Körzethívószám | 47 | |
Népesség | ||
Népesség | 604 (2001) | |
Népsűrűség | 16,09 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Terület | 37,53 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Füzér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre.
Közigazgatási területén fekszik az ország legészakibb pontja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.
A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.
A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.
A település fűzfákról kapta a nevét.
[szerkesztés] A vár története
Füzér középkori várát a Zemplén északkeleti részén, a völgy közepéből égbenyúló sziklacsúcson kereshetjük fel. Azon kevés erősségeink egyike, melyet még a tatárjárás előtt emeltettek a környező vidék Aba nemzetségbeli földesurai.
Egy 1264-es oklevélből ismerjük, hogy IV. Béla király serege harcot vívott – a fiúi engedelmességéről megfeledkező – István herceggel, de annak Mihály nevű várnagya az embereivel sikeresen megvédelmezte a füzéri várat. Jutalma nem is maradt el, az 1270-ben trónra lépő V. István király neki adományozta az egész váruradalmat. A XIV. század elején vívott belháborúk során Aba Amadé, zempléni oligarcha fegyveresei vették birtokukba. A következő évtizedekben az abaúji királyi ispán igazgatta, míg Luxemburgi Zsigmond – az őt a magyar trónra segítő – Perényi báróknak adományozta. Erre az időszakra tehető a vár virágkora, a dúsgazdag főúri család fényűző gótikus kápolnával és lakópalotával gazdagította a várat. Bár a XVI. században eddig nem jutottak el a török hódítók, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthíveinek belháborújában többször is gazdát cserélt. Elsősorban uradalmi központként szolgálta urait, a hozzá tartozó környékbeli jobbágyfalvak lakosságával egyetemben. A XVII. század második feléből több inventárium {várleltár} is segít képet alkotni az erődítményről, és a benne élők mindennapjairól. A megfakult írások szerint a szekérrel vagy lóval érkezők a Várhegy oldalában kialakított alsóvárban rakodhatták ki terhüket, innen tovább gyalog a sziklába vésett meredek lépcsőn mehettek a felsővárba, melynek bejáratát többszörös palánkfal oltalmazta. Az út a kaputornyon keresztül vezetett a kicsiny várudvarba, amelyet körbefogtak a lakó – és gazdasági épületek.
1671-ben Bónis Ferenc – zempléni nemes úr – belekeveredett a Habsburg császári ház elleni összeesküvésbe, ezért a pozsonyi városháza előtt kivégezték és füzéri zálogbirtokát elkobozták tőle. A gazdátlan erősséget végül Strassoldo császári generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó kurucok menedékhelyéül. Az évszázadok időjárási viszontagságaitól és a környékbeli lakosság bontásaitól erősen megfogyatkozó várat az 1970-es évek óta kutatják és restaurálják a műemlékvédelmi szakemberek, hogy megóvva ismét bejárhassuk a történelmi időket megélt kőfalait.
[szerkesztés] Látnivalók
- Füzéri vár
- Tájház
[szerkesztés] Környező települések
Filkeháza (6 km), Füzérkomlós (5 km), Hollóháza (9 km), Pusztafalu (8 km), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (kb. 26 km).