Ernst Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ernst Lajos (néhol Ernszt) (1872. április 20. – 1937 tavasza) műgyűjtő, mecénás, múzeumalapító, kormányfőtanácsos (1925-től).

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Halála
3 Társasági tagságai
4 Főbb művei
5 Forrás
6 Lásd még

[szerkesztés] Életpályája

Valószínűleg nem végzett művészettörténeti tanulmányokat; autodidakta volt. Az 1880-as években kezdett művészi alkotásokat gyűjteni, főleg a magyar történelmi vonatkozású művek érdekelték. A századvégen a Magyar Történelmi Képcsarnok tárlatára, valamint a millenniumi országos kiállításra kölcsönzött műtárgyakat. A magyar iparművészet alkotásait a 20. század kezdetétől gyűjtötte.

Jó kapcsolatokat ápolt a művészekkel, (köztük Madarász Viktorral, Székely Bertalannal, Than Mórral, Glatz Oszkárral.) Ő volt Magyarországon az első, aki felismerte, hogy a kész festmények vázlatai önmagukban is nagy értékek, s elkezdte gyűjteni azokat, így egyben értékmentést is végzett, nem hagyta a még meglévő, avagy már elkészült vázlatokat elkallódni.

Már 1894-ben alapítója lett a Nemzeti Szalonnak, 1901 és 1909 között ügyvezető igazgatója. E minőségében számos életmű-kiállítást szervezett (Szinyei Merse Pál, Zichy Mihály, Madarász Viktor, Vaszary János). Miután elmozdították állásából, megalapította az első magyarországi magánmúzeumot.

1912 májusában nyílt meg az Ernst Múzeum Budapesten, a Nagymező u. 8. alatt, az akkoriban épült bérház első emeletén. 14 teremben volt az állandó kiállítás, a többiben időszaki kiállításokat tartottak. Ernst folytatta a retrospektív kiállítások szervezését. A kiállításokról – Lázár Béla szerkesztésében – igényes katalógusok jelentek meg.

A műtárgyak konjunktúrájának idején, 1917-ben kezdte meg aukciók szervezését. Évente kétszer tartottak aukciót, egészen Ernst élete végéig. A gazdasági helyzet döntően megváltozott az 1920-as évek végén – a gazdasági válság és a túlzott vásárlások következtében Ernst Lajos anyagilag tönkrement. Gyűjteményét jelzáloggal terhelték, így került bemutatásra 1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett művek tárlata.

[szerkesztés] Halála

Miután a tárgyalások gyűjteményének az állam részére való eladásáról éveken keresztül húzódtak, anyagi gondjai miatt 1937 tavaszán öngyilkos lett. Március 22-én tűnt el, holttestét április 24-én Ráckevénél találták meg. Gyűjteményét halála után két évvel, 1939-ben elárverezték, szerencsére annak javát a magyarországi múzeumok vásárolták meg.

[szerkesztés] Társasági tagságai

Nemzeti Szalon
Szinyei Merse Pál Társaság
Lechner Ödön Társaság
FÉSZEK művészasztal
Japán művészasztal

[szerkesztés] Főbb művei

Hesz János Mihály tervezete 1820-ban magyar képzőművészeti akadémia felállítása iránt. Ismerteti Ernst Lajos (Budapest, 1898).
Schauff János tervezete 1790-ből egy magyar nemzeti oszloprendszerről. Ismerteti Ernst Lajos. (Budapest, 1900).
A magyar történeti festészet. (Budapest, 1910).
Petőfi arcképei. (Budapest, 1922)

[szerkesztés] Forrás

Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 1. köt. Budapest : Akadémiai, 1965. Ernst Lajos l. 638. o.
Róka Enikő szócikke In: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Budapest 2002.