Nemzeti Szalon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten alakítottak 1894-ben „abból a célból, hogy a magyar képzőművészet erkölcsi, anyagi és kulturális érdekeinek fölkarolását, a testületi szellem fejlődését előmozdítsa, a művészek és a közönség közti érintkezést élénkebbé tegye” (Pallas Nagy Lexikona)
[szerkesztés] Az épület
Az egyesület helyisége Budapesten az egykori Újvilág utca 2. sz. alatt volt, míg állandó művásárcsarnoka, amelyben a tagok eladandó művészeti termékeit, festményeket, szobrokat stb. kiállították, Budapest V. kerületében az Erzsébet téren volt. 1957-ben nagyjelentőségű kiállításnak (Tavaszi tárlat) adott helyet, melyen hosszú évek után először avantgárd és nonfigurativ művek is láthatóak voltak, s addig háttérbe szorított alkotók, például Kassák Lajos, és a tiltott Európai Iskola művészei mutatkoztak be ismét. Az épületet 1960-ban lebontották, helyén ma park van.