Dunacsún
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Dunacsún (Čunovo) | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Szlovákia |
|
| Kerület | Pozsonyi | |
| Járás | Pozsonyi V. | |
| Kistérség | Pozsonyi | |
| Rang | Pozsony városrésze | |
| Alapítás éve | 1232 | |
| Polgármester | Gabriela Ferenčáková | |
| Népesség | ||
| Népesség | 933 (2006) | |
| Népsűrűség | 50 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 130 m | |
| Terület | 18,62 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Dunacsún
|
||
| Dunacsún weboldala | ||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | ||
Dunacsún (szlovákul Čunovo, németül Sandorf, horvátul Čunovo) Pozsony településrésze a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsony központjától 15 km-re délre a magyar határ mellett a Duna jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét általában a magyar csúnya melléknévből eredeztetik. Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.
[szerkesztés] Története
Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros VIII/IX. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik Chun néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.http://www.hkd-cunovo.sk
Vályi András szerint "CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésû, legelõje a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerû szénát teremnek, erdeje elegendõ volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák fõleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart. " [2]
1910-ben 688, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. A falut 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 18. század második felében épült barokk stílusban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
| A Pozsonyi V. járás települései |
 |
|---|---|
|
Pozsonyligetfalu (Petržalka) · Horvátjárfalu (Jarovce) · Oroszvár (Rusovce) · Dunacsún (Čuňovo) |
|
