Dornis Gáspár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dornis Gáspár (Dornis György) (Iszkaszentgyörgy, 1818. március 25. – Székesfehérvár, 1873. október 25.) ciszterci rendi gimnáziumi tanár.
[szerkesztés] Élete
1836. szeptember 14. a ciszterci rendbe lépett és 1842. augusztus 14. misés pappá szenteltetett föl. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmány-intézetben végezte 1839–1842-ben. Tanárkodott Pécsett (1842–1845.), Egerben (1846–1849.), Székesfehérvárott (1849–1863.); a vallástant, magyar irodalmat és latin nyelvet tanította. 1863-tól 1873-ig lelkész volt Hercegfalván (Fejér megye). Mint képzett tanár és jeles hitszónok van jellemzve.
[szerkesztés] Munkái
1. Elegia gratiarumactio valedictoria. Per alumnos II. humanitatis regii gymnasii Alba-Regalensis semestri aestivo elaborata, et occasione publicatae classificationis decantata. Albae-Regiae, 1835.
2. A katholikus isteni tisztelet szelleme, avagy az egyházi szokások és szertartások magyarázata. Terklau Mátyás után ford. Pest, 1854. (3. kiadás. U. ott, 1865. 4. jav. kiad. Bpest, 1876.)
Programértekezése: Az erkölcsrontó iratok, ravasz csábítók és a rossz példák (Székesfehérvári r. kath. gymnasium Értesítője 1858.)
