Dohányzás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
.jpg/200px-Humphrey_Bogart_by_Karsh_(Library_and_Archives_Canada).jpg)
A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert, hogy vannak növények, melyeket meggyújva vagy az izzó növény füstjét beszívva élénkítő, vagy kábító hatást érhetünk el. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak pipázó indiánokkal, és ők hozták be Európába ezt a szokást. Portugáliából egy Jean Nicot nevű francia diplomata terjesztette tovább (nevéből ered a dohány Nicotiana tabacum és alkaloidjának nikotin elnevezése). Akkoriban nemcsak élvezeti szerként, hanem gyógyszerként, dísznövényként is használták. Annyira értékesnek tartották ezt a növényt, hogy az elnevezések között szerepelt szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű stb. A dohánytermesztés hazánkban a török hódoltság idején terjedt el annak ellenére, hogy Törökországban (és Angliában is) előfordult, hogy halálbüntetéssel sújtották a dohányzókat. Az egyház is harcolt a dohány fogyasztása ellen, és kiátkozással próbálta megakadályozni a bűnös élvezet terjedését. Az első dohányzásellenes rendelkezések hazánkban Erdélyből, a 17. századból maradtak fenn, melyek pénzbüntetéseket róttak ki a dohányosokra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A dohányzás és hatásai
A cigaretta napjaink talán legveszélyesebb, és legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szere (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer).
Sajnos sok fiatal először csak csupán nagyzolásból gyújt rá, miközben nincs tisztában azzal, hogy hosszú távon milyen veszélyeknek teszi ki szervezetét, és hogy később, mikor a függőség már kialakult, milyen nehéz lesz leszokni róla.
[szerkesztés] A dohánylevél felhasználásának módjai
A szellemek ajándékának felhasználásáról 2000 éves emlékek vannak, de az amerikai kontinensen már 6000 éve ismert volt[1] . Elsősorban hallucinogén hatásáért szívták vallási ünnepeken.
[szerkesztés] Füstképzéssel járó felhasználás
- Bidis: Kézzel sodort cigaretta, de a cigarettapapír helyett szárított dohánylevelet használnak. Délkelet-Ázsiában és Indiában a dohányzás legelterjedtebb fajtája.
- Kretek: Alapvetően szegfűszeggel töltött cigaretta, amely sokféle egzotikus ízben készül. Érzéstelenítő hatású, azaz segít minél mélyebben letüdőzni a füstöt. Széles körben elterjedt az indonéz szigetvilágban.
- Vízipipa: Az általunk is ismert pipa egy módosított formája, amikor a dohányfüstöt vízen keresztül inhalálják. Széles körben elterjedt Afrikában, a mediterrán térségben és Ázsiában. A vízen átáramló füst sokkal kevesebb kátrányt és nikotint tartalmaz.
- A pipázás a legősibb, legszertartásosabb módja a dohányzásnak, az indiánoktól ered.
- Szivar összesodort dohánylevelekből készül. Ennek szívása is szertartásos dolog
- A cigaretta papírba csomagolt, vagdalt dohány. A vége 700–1050 °C körüli hőmérsékleten parázslik, füstjében több, mint 4000 kémiai anyag található.
A cigaretta, a pipa és a szivar füstjének élvezete ma a dohányzás leggyakoribb formája.
[szerkesztés] Füstképzés nélküli felhasználás
- Bétellel rágás: Összepréselt, bétellel ízesített dohánylevél rágása
- Dohányszirup fogyasztása
- Dohánypaszta nyalogatása
- Kúpként való felhelyezés
- Tubákolás: dohánypor szippantása orron keresztül
- Bagózás: dohánylevél rágása
[szerkesztés] A nikotin
A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű olajos folyadék. A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással. A nikotin 20-60 mg-ja már halált okozhat.
[szerkesztés] A rászokás
A dohányzás első alkalommal hányást, verejtékezést, gyengeséget, stb. okozhat. Azonban későbbi alkalmakkor kellemes lehet. Vannak jótékony hatásai is: például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére is alkalmas. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát segíti elő. Az évek során kialakuló megszokások nyugtatólag hatnak, csökkentik az idegességet. A tapasztalt kedvező hatások miatt a dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása idegességet – szaknyelven: kiesési tüneteket – okoznak, továbbá hízással is járhat, ugyanis az étvágy fokozodik, az ízlelés javul.
[szerkesztés] Ártalmak
A káros hatásoknak három fő forrása van: a hőhatás, a mechanikus hatás (pipázásnál) és a kátrányszármazékok hatása (ez a cigarettapapír égéséből ered). Pipázóknál az ajak- és nyelvrák, cigarettázóknál a gége- és tüdőrák a gyakoribb, mint a nemdohányzók között, továbbá a dohányzás a szív és érbetegségekre is káros kihatással van. A cigaretta szempontjából a filter sem igazán csökkenti a káros hatásokat. A dohányzás okozhat ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot, nikotintartalma miatt okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is (a dohány összességében a daganatos halálesetek 25%-át okozza)[2]. Ezeken túl okozhat még légzőszervi betegségeket, hörgőgyulladást, asztmát is. A nikotin jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben, például gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezenkívül károsítja az érfalakat, így okozója lehet agyérbetegségeknek, érszűkületnek, aneurizmának és érelmeszesedésnek.
[szerkesztés] Ártalmak férfiaknál
A dohányzás a férfiaknál[3] az impotencia egyik fő oka, ugyanis csökkenti a pénisz vérellátását, és károsíthatja az erekció fenntartásáért felelős szelepeket, továbbá a dohányzó férfiaknak több a károsult vagy deformált spermiuma, és kisebb az ondószáma, mint a nem dohányzóknak.
[szerkesztés] Ártalmak nőknél
A dohányzó nőkben[4][5] megváltozik a női és férfi hormonok aránya, következésképpen a dohányzó nők teste gyakrabban hasonlít a férfiakéhoz, amelyben a zsír csípők és a mellkas helyett a hasi tájékon raktározódik el. Ennek eredménye a kevésbé „feminin” testalkat, ráadásul a dohányzó nők esetében magasabb a cukorbetegség és a szívroham veszélye. Fontos, hogy a kismamáknak azért sem szabad dohányozniuk, mivel a nikotin átjuthat a magzatba, szoptatáskor pedig bekerülhet az anyatejbe. Így a gyermeknél gyakran alacsony születési súly, légzési zavarok figyelhetők meg. Könnyen előfordulhat, hogy a kisgyermek még csecsemő korában meghal.
[szerkesztés] Mindkét nemnél
A dohányzás felgyorsítja az öregedési folyamatot. A dohányosoknál sokkal gyakrabban alakulnak ki szarkalábak és ráncok a száj és a szem körül, mivel szívják a cigarettát, és hunyorítanak, hogy a füst ne kerüljön a szemükbe. A dohányosok szervezetében az öregedési folyamatok gyorsabban játszódnak le[6] , és valószínű, hogy ez a folyamat a dohányosok több testrészét is érinti.
[szerkesztés] A passzív dohányzás
A passzív dohányzásról[7] szokás azt mondani, hogy akár kétszerte károsabb, mint az aktív. Bizonyítja ezt, hogy ha például egy gyermek kora kisgyermekkorától dohányfüstös családban nevelkedik, amikor középiskolás korában tüdőszűrésen vesz részt, a tüdeje egy nagyon erős dohányoséhoz hasonlítható. Sajnos ma már a magyar családok több mint fele dohányzik.
[szerkesztés] Egyéb hátrány: füstszag
Egy dohányos embernek a ruhái, autója, lakása, sőt még a bőre is átveszi a füstszagot, ami egy nem dohányzó ember számára igencsak zavaró tud lenni.
[szerkesztés] A leszokás
| A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem. | ||
A dohányzásról leszokni nem könnyű, de visszaszokni annál egyszerűbb. A dohányzók átlag 68%-a szeretne leszokni szenvedélyéről, de 100-ból mindössze 3-nak[8] sikerül pusztán az akaraterejéből. Ez azért van, mert a nikotin, az orvosi vizsgálatok szerint olyan függőséget alakíthat ki, mint a kokain vagy a heroin. Erről leszokni igen komoly testi és lelki megterhelést jelent. A dohányzás során nikotin kerül az agyba, ennek hatására dopamin és noradrenalin szabadul fel. Ehhez az állapothoz a szervezet hozzászokik és egy esetleges nikotinelvonás ingerlékenységet, szorongást vált ki.
[szerkesztés] Az utolsó slukk után...[9]
| eltelt idő | eredmény |
|---|---|
| 20 perc | a vérnyomás és a pulzus normális szintű lesz |
| 8 óra | a vér oxigénszintje javul |
| 12 óra | a nikotin kiürül a szervezetből |
| 24 óra | csökken a halállal végződő hirtelen szívinfarktusok kockázata |
| 48 óra | az illat- és ízérzékelés javul |
| 3 hónap | 30%-kal növekszik a tüdő teljesítménye |
| 9 hónap | a nikotin okozta köhögés megszűnik, a kimerültségérzés és a szapora levegővétel csökken |
| 1 év | a szívinfarktus veszélye 50%-kal csökken |
| 2 év | a tüdőrák kockázata csökken |
| 5 év | a tüdőrák veszélye 50%-kal csökken |
| 10 év | a tüdőrák esélye a nemdohányzókéval azonos |
| 15 év | az egészségi állapot olyan, mint a sohasem dohányzóké |
A leszokással járó hátrány lehet, hogy aki abbahagyja a dohányzást, hízik. Ennek oka, hogy a nikotin már nem hat étvágyfékezőként és anyagcsere-serkentőként. A nők átlagosan 8,6, míg a férfiak 7,7 kg-t híznak[10]. Ennek ellenére a dohányzásról való leszokásnál csak egy kis odafigyelésre van szükség: több mozgás, kevesebb nassolás. Az anyagcsere 3-6 hónap múlva helyreáll, s ekkortól már nem kell félni a hízástól, és élhetünk egy normálisabb, dohányfüstmentes életet.
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Internet
[szerkesztés] Irodalom
Nagy András: A dohányzás halált okozó betegségeinek bizonyított vagy lehetséges oka
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- leszoktam.hu
- Országos Egészségfejlesztési Intézet honlapja
- MedimiX háziorvosi rendelő honlapja
- Dohányzás.hu
| Dohányzás |
 dohány • burnót • cigaretta • szivar • pipa • vízipipa • bong • marihuána • cigarettatárca • gyufa • öngyújtó • hamutál • cigaretta-adalékanyagok listája • nikotin • kátrány • passzív dohányzás • tüdőrák
|
