Dobai Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Dobai Sándor (Kóny, 1927-) római katolikus pap, a Benelux államok magyar főlelkésze.

[szerkesztés] Élete

Egy minisztériumi rendelet értelmében leventeként 1944. december 31-én a Győr-Sopron megyei szülőfalujából gyalog Közép-Németországba terelték mintegy kétszáz magyar fiatallal együtt. Észak-Németországban munkaszolgálatot teljesített. 1945. május 3-án hivatalosan is német hadifogságba esett, majd az angol-amerikai hadsereg hadifoglya lett. Belgiumban egy Brüsszel melletti gyűjtőtáborba került. 1946 februárjában a belga apostoli nunciatúra egyik megbízottja papnövendékeket keresett. Dobai ösztöndíjjal kezdte meg tanulmányait a szemináriumban, és flamand nevelőszülők gondoskodtak az ellátásáról. 1952. július 20-án szentelték pappá. Kétéves kápláni tevékenységét követően flamand vidékre került, és a 29 nemzetiségi csoportra oszló limburgi bányászoknak lett a lelkésze. 1956-ban, újra Liège-be került, mert novemberben és decemberben megérkeztek a magyar menekültek. Körülbelül hatezer menekült érkezett ekkor Belgiumba, s Dobai kapcsolatait felhasználva, rengeteg segítséget nyújtott nekik: lakást szerezett, munkát keresett, hiteles törvényszéki fordítóként fordításokat végezett a híveknek.

A Magyar Köztársaság Elnöke 2001. október 23-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki Dobai Sándort. 2007-ben az 1956-os Külhoni és Magyarországi Emlékbizottságok díszérmével tüntették ki 80. születésnapja alkalmából.

Jelenleg három országban, öt egyházmegyében dolgozik, mint a Benelux államok magyar főlelkésze. Összesen kilenc helyen misézik magyar, francia, és holland nyelven.