Delphi (programozási nyelv)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Borland Delphi
A Delphi a Borland Software Corporation cég Windows grafikus felületen futó Object Pascal alapú negyedik generációs (4GL) programozási nyelve.
A hatékonyabb programfejlesztéshez vizuális fejlesztőkörnyezetet is tartalmaz, mely a VCL, a vizuális komponensek könyvtára segítségével kifejezetten magas szintű és hatékony fejlesztést tesz lehetővé. Ugyanez a könyvtár és fejlesztési felület az alapja a Borland C++ Builderének is.
A Borland 2006-ban kiadta a Turbo termékcsaládot: Turbo Delphi for Win32, Turbo Delphi for .Net, Turbo C++, Turbo C#. Minden szoftver két változatban érhető el: a Professional verziók megvásárolható termékek, míg az Explorer jelzésűek ingyen letölthetők a cég honlapjáról. Utóbbiak főleg diákoknak és hobbifejleszőknek készültek, ugyanakkor nagytudású fejlesztőeszközök és a velük fordított program szabadon értékesíthető.
[szerkesztés] Klónok
[szerkesztés] Kylix
A Borland hivatalos Linux-ra szánt Delphi verziója. Sajnos a program nem volt túl sikeres a programozók körében, így a fejlesztése mára már teljesen leállt.
[szerkesztés] Lazarus
Nemrégiben indult útjára a Lazarus project. A projekt célja, hogy egy teljesen ingyenes IDE-t adjnaka a programozók kezébe. Legnagyobb előnye, hogy - amennyiben nem használunk platform-specifikus megoldásokat - a kód bármilyen rendszer alá lefordítható. A rendszer egyébként a Free-Pascal fordítóra épül. Noha még nem fejezték be, máris számos hívet toborzott a Lazarus, főként a kezdő és hobbi programozók körében.
http://www.lazarus.freepascal.org/
[szerkesztés] Borland Delphi Verziók
A Delphi nyelv fejlesztőkörnyezetének a Borland Delphi első verziója 1995-ben jelent meg. Ez a verzió 16 bites Windowsos alkalmazások fejlesztésére. A második, 2.0-s változat már a 32 bites alkalmazások készítését is lehetővé tette.
A Delhpi 3, 4 és 5-s verzióiból több változat is készült. A kisebb, kevesebb szolgáltatást nyújtó verziók a Standard, a nagyobb verziót Client/Server Suite-nak, Delphi 5 esetén Enterprise Edition-nak hívták.
A Delphi 6 volt az első olyan verziója a Delphinek, amelyből a Personal Edition-t (a legkisebb csomag) egy regisztráció áráért ingyenesen elérhetővé tette a Borland. Természetesen ugyanúgy volt nagyobb, bővebb, fizetős változata is.
A Delphi 7 után a Borland a .NET irányába fordult. A Delphi 2003-s verziójával csak .NET-s alkalmazásokat lehetett készíteni, viszont ez nem tetszett a fejlesztőknek, ezért a 2005-s verzióba visszahozták a natív exe támogatást.
A Delphi jelenlegi verziója a Borland Developer Studio 2006 névre hallgat, amelyben egyesítették a Borland másik, C++ alapokra épített fejleszőkönryezetét a C++ Buildert és a C# Buildert a Delphivel, mindezt natív exe és .NET támogatással.
2007 első felében jelenik meg a Highlander. Pontosabb információkat nem lehet tudni, de valószínűleg a legnagyobb újítás a .net 2.0 támogatása lesz.
Ezt követően jelenik meg a Delphi for Vista, amely a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows Vista-hoz nyújt natív és teljes támogatást.
Végül 2007 vége felé, esetleg 2008 elején jelenik meg a Microsoft Visual Studio-hoz képest jelentős lemaradással a Delphi win64, mellyel natív 64 bites alkalmazásokat készíthetünk.
[szerkesztés] Borland Developer Network
A Microsoft MSDN kezdeményezéséhez hasonlóan a Borland is rendelkezik a fejlesztőket segítő hálózattal.
[szerkesztés] Példakódok
A klasszikus „Hello, World!” alkalmazás megvalósítása Delphiben:
program HelloWorld;
{$APPTYPE CONSOLE}
begin
WriteLn('Hello, World!');
end.
A klasszikus „Hello, World!” alkalmazás objektumorientált változata:
program HelloWorld;
{$APPTYPE CONSOLE}
type
THelloWorld = class
procedure Put;
end;
var
HelloWorld: THelloWorld;
procedure THelloWorld.Put;
begin
WriteLn('Hello, World!');
end;
begin
HelloWorld := THelloWorld.Create;
HelloWorld.Put;
HelloWorld.Free;
end.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
Főbb programozási nyelvek (továbbiak) |
|
Imperatív: Fortran • C • C++ • C# • Java • Pascal • Delphi • Ada Script: JavaScript • Visual Basic • PHP • Python • Perl • sh Funkcionális: Haskell • Lisp • Scheme Egyéb: ABAP • Awk • COBOL • PL/SQL • SAS • SQL • Eiffel • Logo • Scratch • SML • Smalltalk |
|
Történelmi: ALGOL • APL • BASIC • Clipper • MUMPS • PL/I • RPG • Simula |
 |
Ez az informatikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
)