ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
ALGOL - Wikipédia

ALGOL

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az ALGOL (angolul: ALGOrithmic Language, magyarul kb. algoritmikus nyelv) imperatív programozási nyelv, melyet az 1950-es években fejlesztett ki egy európai és amerikai számítástechnikával foglalkozó tudósokból álló bizottság, többek közt azzal a céllal, hogy kijavítsák a FORTRAN egyes hibáit. Eredetileg IAL-nak nevezték el (International Algorithmic Language), de ezt a rövidítést elvetették. Három fő változata van: az ALGOL 58, az ALGOL 60 és az ALGOL 68, ezek közül az ALGOL 60 a legismertebb. A cikk további részében főként erről lesz szó.

Évtizedeken keresztül az ALGOL-t, vagy ennek egy változatát használták algoritmusokkal foglalkozó cikkekben azok leírásáhaz. Több újítása volt a nyelvnek az előtte lévő programnyelvekkel szemben, néhány példa:

  • Három szintaxist határoztak meg
  • Az utasításokat nem kellett külön sorba írni, hanem pontosvessző választotta el azokat
  • Blokk-struktúra, ami a későbbi nyelvekben szinte általánossá vált (C, Pascal). Azaz az összetartozó utasításokat begin és end szavak közé tettek
  • Minden blokk új névteret határoz meg
  • Egymásba ágyazott procedúrák
  • Rekurzió (ami azelőtt imperatív nyelvekben nem volt)
  • Név szerinti és érték szerinti paraméterátadás. Ezt a későbbi nyelvekben a cím és érték szerinti paraméterátadás közti különbség váltotta fel.
  • Nyelvtanát a Backus-Naur forma szerint írták le.

Az ALGOL 60 jelentősége abból is látszik, hogy szinte minden utána kitalált programozási nyelvre hatással volt, így a C-re, Pascal-ra, Simula-ra stb. is.

Mivel az ALGOL 60 szabvány nem tartalmazott kiíró utasítást, a szokásos „Helló, világ!” programot a hagyományos értelemben nem lehet megírni. A GNU MARST kiegészítéseivel viszont így nézne ki egy ilyen program:

begin
  outstring(1, "Helló, világ!");
end

Megjegyzés: A példában egyébként nincsen szükség se a pontosvesszőre, se a begin, end párra, mivel egy utasítást nem szükséges csoportosítani. Ez szemben áll több későbbi programnyelvvel, itt csupán a Pascallal való hasonlatosság szemléltetésére néz ki így.

Forrás: Revised Report on the Algorithmic Language Algol 60

Ez a cikk az angol Wikipedia idevágó cikkéből is tartalmaz információt, további tudnivalókért fordulj a [1] honlaphoz

Főbb programozási nyelvek (továbbiak) +/-

Imperatív: FortranCC++C#JavaPascalDelphiAda

Script: JavaScriptVisual BasicPHPPythonPerl • sh

Funkcionális: HaskellLispScheme

Egyéb: ABAPAwkCOBOLPL/SQL • SAS • SQLEiffelLogoScratchSML • Smalltalk

Történelmi: ALGOLAPLBASIC • Clipper • MUMPS • PL/I • RPGSimula


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -