Debrecen látnivalói

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 áprilisából származik.

Ezt a szócikket át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Tartalomjegyzék 1 A Belváros a Nagyállomástól a Nagytemplomig 1.1 Nagyállomás 1.2 Petőfi tér 1.2.1 Kereskedelmi és Iparkamara épülete 1.3 Piac utca 1.4 Miklós utca 1.5 Révész-tér 1.6 Széchenyi utca 4, Régiposta étterem 1.7 Széchenyi utca, Piac utca sarok, a Podmanitzky-ház 1.8 Kossuth utca, Piac utca sarok, a Takarékpénztár palotája 1.9 Simonffi utca 1.10 Kossuth tér 2 A Kálvin tér és környéke 2.1 Csokonai Vitéz Mihály szobra 2.2 Református Kollégium 2.3 A tér egyéb látnivalói 2.4 Emlékkert 2.5 Füvészkert utca 3 Déri tér 3.1 A tér szobrai 3.2 Déri Múzeum 3.3 A Nemzeti Bank épülete 4 A Piac utcától nyugatra 4.1 Hatvan utca 4.1.1 Hatvan utca 1. Püspöki Palota 4.1.2 Líciumfa 4.2 Hatvan utca 3-7. Postapalota 4.2.1 Hatvan utca 12. Kerekes-ház 4.2.2 Hatvan utca 23. Csokonai-ház 4.2.3 Hatvan utca 44. Fazekas Mihály Gimnázium 4.3 Szepességi utca 4.4 Segner tér 4.5 Csap utca 4.6 Hatvan utcai temető 4.6.1 Csokonai Vitéz Mihály sírja 4.7 Károli Gáspár téri templom 4.8 Hortobágy Malom 4.9 Hősök temetője 4.10 Böszörményi út 6. Alföldi Nyomda 4.11 Sinai Miklós utca 4.12 Domokos Lajos utca 4.12.1 Borsos József tér 1. Debreceni Irodalmi Múzeum 4.13 Mester utca 4.14 Hunyadi utca 4.15 Bethlen Gábor utca 4.16 Darabos utca 5 A Belváros egyéb látnivalói 5.1 Csapó utca 5.2 Vár utca 1, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola 5.3 Árpád téri templom 5.4 Kossuth utca 5.4.1 Kossuth utca 8. a Technika Háza 5.4.2 Kossuth utca 10, Csokonai Színház 5.4.3 Kossuth utca 12-14. Pénzügyi Palota 5.4.4 Kossuth utca 18. 5.4.5 Kossuth utca 20. Rendőrségi Palota 5.4.6 Kossuth utca 35. Dóczy Gimnázium 5.4.7 Tankcsata-emlékmű 5.4.8 Kossuth utca 51., Irinyi-ház 5.5 Méliusz tér 5.6 Attila tér 5.7 Vígkedvű Mihály utca 5.8 Nagy Gál utca 5.9 Tímár utca 5.10 Szent Anna utca 5.10.1 Szent Anna utca 21. Római Katolikus Plébánia 5.10.2 Szent Anna utca 28. Svetits Római Katolikus Gimnázium 5.10.3 Szent Anna Római Katolikus Székesegyház 5.11 Batthyány utca 6 A belvárosból a Nagyerdőbe 6.1 Péterfia utca 6.1.1 Péterfia utca 1-7. Református Tanítóképző Főiskola 6.1.2 Péterfia utca 28. Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum 6.2 Bem tér 6.2.1 Bem tér 4. Serház 6.3 Simonyi út 6.4 39-esek emlékműve 6.5 Medgyessy sétány, szoborpark 6.6 Vigadó tér/ Ó-Vigadó és Gyógyfürdő 6.7 Ady Endre körút, Nagyerdei Stadion 6.8 Ady Endre körút, Állatkert és Vidámpark 6.9 Benczúr Gyula utca, Nagyerdei Köztemető 6.9.1 Temetőkert 6.10 Pallagi út 13. Gyógyszergyár 6.11 Pallagi út vége, Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola 6.12 Nagyerdei körút, Debreceni Egyetem Orvostudományi Egyeteme és Klinikája 6.13 Egyetem tér 6.13.1 Egyetem tér, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Tudományi Egyeteme 6.13.2 Egyetemi Botanikus Kert 6.13.3 Egyetemi Református templom 6.14 Egyetem sugárút, Liszt ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma 6.15 Nagyerdei park, Békás-tó 6.16 Pallagi út, Új-Vigadó 6.17 Pallagi út, Szabadtéri színpad 6.18 Pallagi út, Víztorony 6.19 Nagyerdő 6.20 Bólyai utca 7 Debrecen egyéb látnivalói 7.1 Vágóhíd utca, Katolikus temetőkápolna 7.2 Vágóhíd utca 2. Dohánygyár 7.3 Bocskai tér, Román hősi emlékmű 7.4 Landler Jenő utca 2-4. Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola 7.5 Szabadságfürdő/ Főnix Csarnok 7.6 Bocskai laktanya 7.7 Margit tér, Holló László Emlékmúzeum 7.8 Erdei Kisvasút debreceni állomása 7.9 Böszörményi út 134-138. Debreceni Egyetem Agrártudományi Egyeteme 7.10 Gördülőcsapágy Művek (GÖCS) 7.11 Nagysándor József Emlékoszlop 7.12 Basahalom 7.13 Szarka kapitány sírja 7.14 Edőspuszta 7.15 Dombostanya 8 Lásd még

[szerkesztés] A Belváros a Nagyállomástól a Nagytemplomig

[szerkesztés] Nagyállomás

Az 1839. évi országgyűlés december 6-i kerületi ülésén, a vasútépítéséről szólva Deák Ferenc javasolja a Debrecen-Pest közötti vonal építését javasolja. 1847-ben Szolnokig tartó vonalat adták át. 1851-ben a debreceniek Bécsben adják át kérelmüket, 1852 tavaszán megkezdődnek a felmérések, 1000 forint értékű részvényt vásárol a város, majd megkezdi a munkások toborzását az építéshez. Az új vasút vonalat az indóházzal és állomásépülettel együtt 1857. november 19-én avatták fel. 1890-ben megalakult a MÁV és a debreceni üzletvezetősége is. 1900-as évek elején létrehozzák a MÁV Jármű Javítót. Az 1944. június 2-án délelőtt negyedórás bombatámadás érte a Nagyállomást és a környékét. A támadás eredménye 1000 halott, romok. Az állomás épület súlyosan megrongálódott 17-ével a támadás után a megmaradt, kijavított épületet lerombolják, és újat adtak át.

Az új állomásépületet Kelemen László tervei alapján készült, és 1961-ben avatták fel. Várócsarnokának keleti és nyugati falát Domanovszky Endre két, egyenként 85 m² -es (6,8 m×12,6 m) sgraffitója díszíti. A helyi megnevezése a vasútállomásnak „Nagyállomás”, tekinteve, hogy volt a Külsővásártéren egy „Kisállomás” is.

[szerkesztés] Petőfi tér

A rendszerváltás ellőttig a tér középső részén a szovjet repülősök emlékműve állt – éles ellentétben a ténnyel, hogy a szovjetek is bombázták a várost. 1945-ben állították fel a szovjet csapatok. Márvánnyal borított obeliszkjét Sah moszkvai szobrásznő relifjei díszítik: egy TU-2-es könnyűbombázó, s az oszlop négy oldalán koszorút vivő katonák. Ma a helyén a bombázások áldozatainak kopjafája áll.

A tér északi sarkában Petőfi Sándor szobra áll, emlékül, hogy egykoron – 1843-44 telén – errefelé lakott. A négy méter magas talapzaton álló, másfélszeres életnagyságú szobrot Medgyessy Ferenc készítette a debreceni „48-as Szoborbizottság” felkérésére, mely 1947-ben érkezett hozzá, a háború utáni bronzhiányt a város, a közterein álló, de tetszést nem nyert szobrok, beöntéséből fedezte.

A tér Nagyállomás felőli részén állt egykor a várad utcai kapu. Helyét tábla jelzi, közel hozzá szökőkút mellett lehet megpihenni, mely este kivilágítva gyönyörködtet. A tér a létét a bombázásoknak köszönheti, az itt álló épületeket elpusztítva, rombadöntve.

[szerkesztés] Kereskedelmi és Iparkamara épülete

1911-ben épült, Tanácsi, majd önkormányzati épületnek használták. Eklektikus homlokzatát Bethlen Gyula plasztikái díszítik. A kupolán a glóbuszt tartó három nőalak, az első emeleti körerkély két oldalán megjelenő kereskedelmet jelképező női, ipart megjelenítő erős férfialak egyaránt az épület eredeti rendeltetésére utal. Ugyanígy a 3. emeleti ablakok felett elhelyezett dombormű, mely a Merkúr botot tartó Hungáriához jövő parasztokat, mesterembereket és kalmárokat örökít meg, példázva vele a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem egymásrautaltságát. Falán emléktábla örökíti meg az 1914-es pokolgépes merényletet, melynek a két esztendeje alapított hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye első püspöke, Miklóssy István ellen követtet el, a bukaresti katonai főiskola egyik orosz származású ezredes-tanára. A merénylet következtében a püspök három munkatársa meghalt.

[szerkesztés] Piac utca

A Piac utca Debrecen egyik legfontosabb utcája. Az utca a Nagytemplom előtti piacról kapta a nevét – itt tartották a város szívében a kisebb-nagyobb napi és heti vásárokat. Előtte Várad utca volt a neve. A II. világháború utáni időben átkeresztelték Vörös hadsereg utcára, 1990-től újra Piac utca.

A város egyetlen megmaradt villamosvonalának kezdeti és végszakasza a Piac utcának a Nagyállomástól Nagytemplomig tartó útvonala, mely a Nagyerdőig közlekedik. Az utca építészeti arculata a 19. századi klasszicizmusból fakad, majd a 20. század elején formálódott át a szecesszió és az eklektika hatására.

Az utca nevezetes épületei Debrecen fő látnivalói közé tartoznak, különösen a szecessziós stílusú megyeháza, a klasszicista városháza, az eklektikus Aranybika Szálló, valamint a város és a református magyarság jelképe, a kéttornyú Református Nagytemplom. A Nagytemplom 1803-1823 között épült Péchy Mihály tervei szerint.zben többször változtattak. A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1996-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. A Nagytemplomban mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét Kossuth Lajos, és itt választották kormányzóvá is. Kossuth széke a ma napig megtekinthető a templomban.

[szerkesztés] Miklós utca

Nevét az egykori Szent Miklós-kápolnáról kapta, amelyet a 15. században emeltek a városba költöző ortodox vallásúak. A kommunizmusban Dimitrov utca névre keresztelték át, 1990-ben visszakapta az eredeti nevét. Az utca vége egyben a városhatárt is jelentette egykoron, erre emléktábla emlékeztet, jelölve a Miklós utcai kapu helyét. Az utca elején a Miklós utca Piac utca sarkán áll a város egyik patinás mozi épülete az Apolló mozi.

[szerkesztés] Révész-tér

Itt áll Debrecen legrégibb temploma, a Református Kistemplom. Helyén már a 17. században favázas templom állt melyet, 1670-ben tégla imaház váltott fel. Az 1719-es tűzvészben leéget. 1720-ban elkezdték a Kistemplom építési munkálatait, az ingoványos talajra épült, kevés szakértelemmel véghezvitt munka a mai napig javítások, megerősítések sorait követeli a templomtól. A keresztboltozatos lezárással épült háromhajós csarnoktemplom hagyma alakú sisakkal fedett tornya csak 1726-ban készült el, bár istentiszteletet már 1721-ben tartottak falai között. 1727-ben tűzvész rongálta meg, s javítani kellett. A rossz alapozás következtében 1766-ban, majd 1789-ben végeztek rajta felújítási munkákat. Ez utóbbi alkalmával építették meg rokokó karzatát és helyezték el benne a hangvetőkoronával ékes, copf stílusú szószéket. 1876-ban Szkalnitzky Antal vezetésével átépítették romantikus stílusban. Ekkor nyitották a torony falába a Piac utcai kijáratot, mely az utcaszintjétől két méterrel mélyebbre vezet. 1909-ben egy vihar letépte tornyáról a hagyma alakú sisakot, bástyaszerű kiképzést nyert tornyáról azóta Csonkatemplomnak is nevezik. Fennállásának 200. évfordulóján 1927-ben újabb megerősítéseket végeztek rajta. 1936-ban helyezték el előterében a korábban ott álló emléktábla szomszédságában az alapítók sírköveit.

A Kistemplom mellett már az 1700-as évek vége felé is álltak egyházi pénztár javára jövedelmező üzletek.

[szerkesztés] Széchenyi utca 4, Régiposta étterem

Az 1690-es években épült patríciusház a debreceni népi építészet egyik legszebb megmaradt típusa, amint azt árkádos, boltozott folyosója az elé ugró bejárati portikus mutatja. A kalmárháznak emelt épületben a nagyméretű boltozott pincén túl az eredeti alaprajzi elrendezés a többszöri átalakítások során eltűnt.

A ház legnevesebb vendége, mint azt a ház falán elhelyezett emléktábla is megörökíti, XII. Károly svéd király volt. A vesztes poltavai csata után Törökországba menekült XII. Károly 14 hónap múltán indult onnan hazafelé. Mint Voltaire írja, a török lassú, kényelmes utazást készítettek elő számára, de Erdély határára érve XII. Károly elbocsátotta török kíséretét, embereit, katonáit összegyűjtötte, s meghagyta, hogy ki-ki igyekezzen eljutni mielőbb Stralsund városába, ahol találkozni fognak. Ő maga egy During nevű tiszttel, kísérete legnagyobb meglepetésére, elbúcsúzott tőlük. Fekete parókát öltött, aranyszegélyű kalapot, szürke ruhát, kék köpenyt és felvette egy német tiszt nevét, így indult rejtve az útnak. Nappal lóháton nyargaltak, éjszaka szekéren folytatták az útjukat. Egy-egy postaállomáson azonban, így 1714. november 13-án éjszaka Debrecenben, megszálltak. Egykori feljegyzés szerint XII. Károly Diószegi postamester házában ékes latin társalgással, borozgatva töltötte estéjét a város szenátorai és kollégiumi professzorok társaságában

Régiposta étterem épülete

emléktábla az éttermen

[szerkesztés] Széchenyi utca, Piac utca sarok, a Podmanitzky-ház

1820-as években épült szép klasszicizáló épület. Az aránylag keskeny telekre épült ház főbejárata a Széchenyi utca felől nyílik. Y alakú lépcsőházában szép íves elrendezésű lépcsősor emelkedik. A tükörboltozatos kocsibejáraton megrakott szekerek jártak, hiszen a házat gazdálkodó építette. Homlokzatán 19 ablak néz a Széchenyi, 5 a Piac utcára. Emeleti fogadótermében ülésezett 1849-ben a Magyar Országgyűlés Főrendiháza, a később vértanúhalált szenvedett báró Perényi Zsigmond elnökletével. Augusztus 3-án pedig a cári csapatok tábornoka, Paszkevics tábornok szállt meg falai között.

[szerkesztés] Kossuth utca, Piac utca sarok, a Takarékpénztár palotája

E telken állt egykor a Varga-szín, helyére emeletes házat építettek, s abba költözött át 1876-ban a Fejérló Fogadó. A jelenlegi épületet a Debreceni Első Takarékpénztár palotájának készítették 1911-ben, ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. Értékes homlokzati szobrait és domborművei Somogyi Sándor alkotásai, aki hálából készítette azokat, hiszen 1908-ban a Debreceni Takarékpénztár ösztöndíjával járt Párizsban. A domborműveken az ipart, a földművelést és kereskedelmet megjelenítő életképek vannak. A belső fajanszmunkákat a Zsolnay-gyár szállította.

[szerkesztés] Simonffi utca

Nevét Simonffi Sámuelről, a posztókereskedő főbíróról kapta, aki 10 éven át 1811-1821 között igazgatta a város ügyeit. Főbírósága alatt, mint a református egyház főgondnoka irányította a Nagytemplom építkezését, amikor 1816-ban az egyik torony elkészült, a toronyvitorlára szorgalma és fáradhatatlan buzgósága jutalmául nevének kezdőbetűi kerültek. Az 1920-as években a Nagytemplom előtti „Piacz téren” megszűnt az árusítás. A tejpiac a Simonffy utcára költözött, s itt volt a város építette egységes vasbeton sátrakban 1978-ig, ezt nevezték Halköznek, itt folyt jelentős halárusítás. A Simonffy utca – Piac utca sarkon álló épület sokáig volt kupola nélkül, de 2003 karácsonyára visszanyerte eredeti kupolás külsőjét.

[szerkesztés] Kossuth tér

A tér közepén áll Kossuth szobra. 1903-tól a városi költségvetésből különítettek el 10 000 koronát. 1909-ben országos pályázatot hirdetnek, eredménytelenül. 1910-ben Margó Edét és Pongrácz Szigfridet bízzák meg a szobortervek elkészítésével. Az általuk tervezett 10 méteres összmagasságú szoborcsoportozatot 1914. március 8-án leplezték le. A központban legmagasabban Kossuth, szónoklat közben, baljában a kardját szívéhez emelve. Reá tekint jobbra alacsonyabban kardját tartva Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke. Mellette serényen jegyzetel a képviselőház jegyzője Szacsvay Imre. Mindketten mártírhalált haltak. A harmadik balról Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész, szintén halálra ítélték, 1863-ban szabadult börtönéből. A szobor talapzatának hátulján anyjától búcsúzó harcba induló fiatal katona. A téren látható Debrecen egykori főutcáján lefektetett pallójának útvonala, valamint üvegezés alatt egy darab eredeti palló, melyet az itteni munkálatok folyamán találtak. A Kossuth-szobor mellett helyezték el a város címerét mintázó mozaik kört. Karácsony idején, itt helyezik el a mindenki karácsonyfáját. A téren impozáns szökőkút található, mintázata a magyarok bejövetelét mutatja. Felette a város jelképe a Főnix madár. A tér Hatvan utcai torkolatában helyezték el Szabó Lőrinc egészalakos szobrát, mely a mai igényeknek megfelelően talapzat nélküli, közvetlenül a szemlélődő előtt áll egy villanyoszlopnak támaszkodva. A teret körbevevő épületekre is érdemes odafigyelni.

Kossuth-szobor hátsó része	Perényi Zsigmond, Szacsvay Imre, Könyves Tóth Mihály alakjai	Anyjától búcsúzó katona alakja	Főnix a díszkúton
Kossuth tér és a Piac utca a templotoronyból

[szerkesztés] A Kálvin tér és környéke

A Kálvin tér egykor a Nagytemplom előtti Piac térrel együtt, a város legforgalmasabb tere volt, sokáig az Egyház tér vagy Templom tér nevet viselte. Kereskedőházak és professzori lakások voltak itt. Mára jelentősen átalakult, megváltozott. A tér házaiból kisebb üzleteket, szállodát, a térből sétáló teret alakítottak ki.

[szerkesztés] Csokonai Vitéz Mihály szobra

A tér meghatározó látványa a Csokonai-szobor.

Már kissé távolabb áll az eredeti helyétől. 1862-ben kezdett gyűjtést az előző évben alakult Emlékkert Társulat. 1866-ban a szobortervek elkészítésével Izsó Miklóst bízták meg, bírását Arany János végezte. 1871. október. 11-én ünnepélyes keretek között, bár Izsó Miklós távollétében, felavatták.

A költő lanttal a baljában, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzetű köpenyben áll. Elszánt tekintettel néz át a Református Kollégium felett, amelyről kicsapása után mindég elfordította a fejét, ha arra járt. Gazdag természeti háttér, szőlőfürtökkel teli tőke veszi körbe. Mivel hiteles képünk a költőről nem maradt fel, mára a szobor hiteles Csokonai-alakká vált.

[szerkesztés] Református Kollégium

A domonkosok laikus, latin nyelvű iskoláját a szerzetesek elköltözése után, 1538-ban a reformáció egyháza vette át. Az iskolában hamarosan felső tagozatot is létesítettek, s a Református Kollégium az európai nevelésügy szolgálatába állt.

1662-1668 között épült meg a kollégium négyszögletes épülete, melyben az elűzött nagyváradi diákok után, a hasonló sorsra jutott sárospatakiak telepedtek le. 1797-től a hazai felsőoktatásban először itt vezetik be a magyarnyelvű oktatást. Az1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűlései a Kollégiumban üléseztek csaknem fél éven át.

Az 1662-1668 között épített kollégiumi épület, 1802-ben leégett. 1803-ban Péchy Mihály által küldött tervek alapján megkezdték az építkezést, Éderer és Huzl építőmesterek, majd Rabl Károly és öccse Kornél dolgoztak az épületen, amely 1816-ban készült el. A pénzhiány tervmódosításra kényszeríttette őket, így a három kapunyílás helyett, csak egyet nyitnak meg, és elhagyják az auditoriumhoz tervezett művészi lépcsőházat is. A homlokzaton az emlékezés aranybetűi hirdetik: „A HELV VALLÁSTÉTELT TARTÓ MAGYARORSZÁGI EKLÉSIÁK ÉS JÓLTÉVŐK ADAKOZÁSÁBÓL ÉPÜLT MDCCCII-től MDCCCXVI-ig” Debrecen városa 200 000 téglával járult hozzá az építkezésre.

A méltóságos nyugalmat árasztó homlokzatot a Nagytemplom építészeti elemeivel egyezően féloszlopok tagolják. A földszinti ablakok felett elhelyezett záróköveket és az emeleti szemöldökpárkányokat Frank Lőrinc kőfaragómester emberfejfaragásai díszítették, melyek egyrészét az 1976-os renoválásnál Antal Károly újította meg.

A Péchy féle főfrontot a régi épületrészek lebontása után, 1870-1874 között Vasél Alajos tervei szerint körbeépítették. Vasél igazodott Péchy stílusához, ám az oldalszárnyakon függőleges tagolást nem alkalmazott, s ezért azok a valóságosnál hosszabbnak tűnnek.

A főépületben az Iskolatörténeti- és Egyházművészeti Kiállítást, az Oratóriumot, a Nagykönyvtárat lehet megnézni. A második emeleti lépcsőházat Gáborjáni Szabó Kálmán freskói díszítik, a kollégium életéből vett jeles eseményeket ábrázolva. Ugyanitt látható Torockai Osvald ólomablak-kompozíciója Hatvani István professzorról, a "Debreceni Faust"-ról. A könyvtár jelenleg Magyarország legnagyobb egyházi jellegű könyvgyűjteménye: 560.000 dokumentuma között 35.000 kéziratot és 30 kódexet, 150 ősnyomtatványt és több mint 1600 régi magyar nyomtatványt őríz. Bibliagyűjteményében 250 féle nyelven található meg a Szentírás. Köteteinek egy részét külföldi egyetemet járt diákok hozták haza, hogy ezzel gyarapítsák alma materük gyűjteményét. Leghíresebb diákjai: Szenci Molnár Albert, Csokonai Vitéz Mihály, Diószegi Sámuel, Ady Endre, Szabó Lőrinc és Oláh Gábor

[szerkesztés] A tér egyéb látnivalói

A Kálvin tér 17. szám alatt álló Református Püspöki Hivatal 1888-89-ben épült Gregersen Gábor és Fischer Károly tervei szerint.

A Kálvin tér délkeleti sarkán épült fel a Kálvin tér üzletközpont,a Vár utca mellett. A debreceni vár, vagy várkastély a város 12. századi birtokosíinak a Dósa-családnak volt a rezidenciája, bár inkább csak egy megerősített udvarház volt. A mai üzletház 1988-ban épült Kertai László tervei alapján, az udvarház jellegét visszaadva.

[szerkesztés] Emlékkert

Az Emlékkert a Nagytemplom és a Kollégium között, a Püspöki Hivatal szomszédságában található kisebb tér. Itt található a Bocskai-szobor és a Gályarabok emlékoszlopa. Az előbbi Bocskai István fejedelem budapesti szobrának másolata, Holló Barnabás alkotása, amelyet 1906-ban avattak fel. Talapzatát félalakos hajdúfigurák díszítik. A Gályarabok emlékoszlopa özvegy Hegyi Mihályné alkotása 1895-ből, amely az 1673-ban törvény elé idézett, majd 1675-ben gályarabnak eladott 41 debreceni protestáns lelkész nevét örökíti meg.

[szerkesztés] Füvészkert utca

A Püspöki Hivatal szomszédságában, a Füvészkert utca 2. szám alatti, koraelektikus stílusú épületet Gerster Kálmán tervezte 1880-ban. Az egykori Gazdasági Akadémiában a Déri György Néprajzi Múzeum kapott helyett az 1940-es években; ma a Református Kollégium Általános Iskolája működik az épületben.

[szerkesztés] Déri tér

A Kálvin tértől nem messze található a Déri tér. Fő látnivalói a téren található szobrok, a Déri Múzeum és a Nemzeti Bank épülete. A Déri tér napjainkra megújult, működik a szökőkút, és kulturális események helyszíne.

[szerkesztés] A tér szobrai

A Déri tér szobrai közül kiemelkedik a Somogyi Sándor által készített háromalakos szobor, amely, mint felirata is mutatja „Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak, a magyar füvésztudomány megteremtőinek” emlékére készült. A szobrász pályázaton nyerte el a megbízatást – megelőzve Medgyessy Ferencet is. 1907-ben a Déri tér helyén állott Füvészkertben avatták fel. A Déri Múzeum építésekor, a Füvészkert felszámolása idején került ide.

A téren található másik nagy méretű alkotás Móricz Zsigmond ülő szobra, Medgyessy Ferenc posztumusz műve, amelyet 1960-ban vitelezte ki.

A Déri Múzeum előtt szintén Medgyessy Ferenc szobrai találhatóak, kettő-kettő oldalanként. Balról jobbra haladva elsőként a „Régészet” jelképét láthatjuk egy széparcú, bágyadt testtartású női alak megformálásában, kezében kőbalta fejet tart. Mellette a „Tudomány”-t erőteljes, könyvetolvasó férfiakt jeleníti meg. A „Művészet” jelképe kontyos, kerek arcú asszonyalak, bal kezében kis szobormodellel. A negyedik szobor, melynek modelljéül önmagát választotta Medgyessy, a „Néprajz” megtestesítője: faragott pásztortülköt tartó mosolygós, bajuszos férfialak. A szobrok tervezésével együtt egy év alkat készültek el. 1930-ban avatták fel őket. A szobrok 1937-ben eljutottak a párizsi világkiállításra, ahol Medgyessy Grand-Prix-t kapott. Ez a díj a 20. századi magyar szobrászat európai rangra növekedését jelentette.

A Református Kollégium Általános Iskolájának a Déri Múzeum felé néző sarkán, a falon Szent István lovas domborműve látható. 1938-ban, halálának 900. évfordulóján helyezték el. Cser Károly (1880-1965), aki a pályázat nyerteseként megvalósíthatta elképzelését, az 1937-es párizsi világkiállításon egy arany- és két ezüstérmet kapott munkássága elismeréséül.

[szerkesztés] Déri Múzeum

György Dénes és Münnich Aladár építészek tervezete, 1928-ban elkészült arányos, jó ütemű eklektikus épület. A Déri Múzeum épületének homlokzatát díszítő empire kagylódíszek, a város címere, az angyalos és címeres műkompozíciók Poroszlai János munkái.

A Déri Múzeum elődje az 1902-ben alapított városi múzeum volt, amely Löfkovits Artur ékszerész kezdeményezésére magángyűjtők adományaiból jött létre, száz esztendei késéssel a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása után. Zoltai Lajos és Ecsedi István muzeológusok fáradhatatlan gyűjtései emelnék ki a vidéki múzeumok sorából, ha 1920-ban Déri Frigyes bácskai születésű, Bécsben élő selyemgyáros, aki mindvégig megőrzi magyar állampolgárságát, kincseket érő 3 világrész anyagát felölelő régiséggyűjteményét nem adományozta volna Debrecennek. Bár a gyűjteményt Déri eredetileg Bajának szánta, tervét megváltoztatta, mert iskolák, egyetemek városába kívánta elhelyezni, ahol eredményesebben szolgálhatja a magyar közművelődést. Déri Frigyes még az építési költségeket is vállalni akarta, de 1924-ben váratlanul meghalt. Az építésre lekötött értékpapírok elértéktelenedtek. A város saját erejéből 1928 tavaszára építette meg a múzeumot, homlokzatán arany betűk hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST („Az élet véges, a művészet örök”). A Déri-gyűjteményt, a városi múzeum és a közművelődési könyvtár anyagát egyesítő Déri Múzeumnak 1938-ban Déri Frigyes fivére, Déri György tüzérezredes, értékes néprajzi gyűjteményt adományozott, amely a Kárpát-medence népművészeti alkotásaiból állt. 1941-ben már látható volt a múzeum kiállításain.

A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyére épült. Betonteknős szigetelése ellenére az 1970-es évek elején nagyarányú megújítást kellett végezni rajta. A 2000-es években a Déri térrel együtt a múzeumot is felújították.

[szerkesztés] A Nemzeti Bank épülete

1933-ban Hübner Tibor tervei szerint készült. Falát Medgyessy Ferenc remekei – négy fejszobor és négy dombormű – díszítik. 2005-ben fontolóra vették újra hasznosítását, múzeumként megnyitását. A Déri gyűjtemény raktáron levő tárgyainak lehetne kiállítási területe, megvalósulása leginkább anyagi kérdés.

[szerkesztés] A Piac utcától nyugatra

[szerkesztés] Hatvan utca

Onnan kapta a nevét, hogy a 15. században, amikor megnyitották, mindkét oldalán 30-30 telket mértek ki új házak építésére.

[szerkesztés] Hatvan utca 1. Püspöki Palota

Helyén korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza állott. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint 1912-ben református egyházi bérháznak épült nagy tömegű épület, a szecesszió nyugtalan stílusjegyeivel a homlokzatán, megbontja a Nagytemplom környezetének nyugodt városképét.

[szerkesztés] Líciumfa

A Püspöki Palota mellett látható e neves debreceni természeti kincs. Történetével táblája ismertet meg: „Ennek a fává nőtt iszlagnak a neve Lícium halmifolium, vagy amint a magyar mondja: »ördögcérna«, »sem fű, sem fa«. Ebben a növésben természeti ritkaság. A debreceni hagyomány szerint a reformáció lánglelkű apostola, Bálint pap vitázott agy Ambrosius nevű katolikus pappal. A vita hevében Ambrosius letört egy líciumgallyat és kacagva leszúrta a földbe, mondva »Akkor lesz ebből a vallásból valami, amikor ez fává nő!« és csakugyan fa lett belőle. A református vallás is Debrecenben lett a legvirágzóbb. Tény az, hogy a papi lakás melynek ablakát beárnyékozta, 1764-ben épült Szilágyi Sámuel püspök számára, a Méliusz által lakott plébánia helyén. Az ablak előtt kis kert volt és ebben nőtt a lícium.”

[szerkesztés] Hatvan utca 3-7. Postapalota

A 20. század elején épített emeletes házakat a debreceniek palotának nevezték, kissé nagyképűen.

1931-ben Münnich Aladár tervei szerint épült. A Postaigazgatóság új szárnya Aurér Richard tervezésében 1976-ban készült el. A távíróhálózatba elsőként bekapcsolt Debrecenben, 1855-ben nyílt meg az első távíróiroda.

[szerkesztés] Hatvan utca 12. Kerekes-ház

Itt élt Kerekes Ferenc professzor, a Ludas Matyi felfedezője és első kiadója (1850). Mint a Kollégium VII. Természetrajz tanszékének első tanára a Füvészkert betelepítője volt. Sokat fáradozott a kollégiumi szolgadiákok nehéz sorának javításán.

[szerkesztés] Hatvan utca 23. Csokonai-ház

A ház falán a Csokonai Kör 1891-ben elhelyezett táblája hirdeti: „E házban született Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én”. Illetőleg a helyén akkor állott épületben, mert a jelenlegi eklektikus házat 1890-ben emelték.

Ebben működött a város első múzeuma 1905-1928 között, melyet a Löfkovits Artur órás és ékszerész által adományozott gyűjteményből fejlesztettek a város történeti kutatásaiban is páratlan munkát végző első múzeumőrök, igazgatók: Zoltai Lajos, Ecsedi István és Söregi János. A múzeumban lelt otthonra a Csokonai Kör klubja is.

Csokonai-ház

Emléktábla a Csokonai-házon

[szerkesztés] Hatvan utca 44. Fazekas Mihály Gimnázium

1893-ban épült eklektikus ház, a város első Állami Főreáliskolája volt, jogutódja a kollégiumban, 1873-ban létrehozott négyosztályos reáltanodának.

Jeles tanulók: Tóth Árpád

Az iskola Oláh Gábor javaslatára felvette Fazekas Mihály nevét 1921-ben.

[szerkesztés] Szepességi utca

Nevét azokról a szepességi vászonkereskedőkről kapta, akik évszázadokon keresztül közelében verték fel a vásári sátraikat. Régebbi neve Tizenhárom város utcája volt, ezt a nevét az elzálogosított 13 szepesi városról kapta.

[szerkesztés] Segner tér

Eredetileg Vásártér, Külsővásártér, jelezve az itt tartott vásározó helyre. 1891-ben megnyílt Debrecen – Füzesabony, és az 1894-ben avatott Debrecen – Tiszalök közötti vasútvonalak egyik megállóhelye a Kisállomás állt itt, az 1990-es években történt lebontásáig, a vasutat kintebb helyezték a városból.

A tér 1972-ben Segner János Andrásról kapta a nevét. Ő a kollégium egykori diákja volt, aki 1731-ben a város orvosa volt, majd Jénában, Göttingenben és Halleaban egyetemi professzor. A turbina ősének, az ún. Segner-keréknek feltalálójáról nem csak ez a debreceni tér van elnevezve, hanem a Hold egyik krátere is.

[szerkesztés] Csap utca

A Csap utca sarkán álló ház falán tábla hirdeti, hogy egykor itt állott a Hatvan utcai kapu.

[szerkesztés] Hatvan utcai temető

1700-1930 között a Hatvan utca és Dorottya utca környékén terült el, ma csak egy díszsír jelzi.

[szerkesztés] Csokonai Vitéz Mihály sírja

Körülkerített vasgúla alatt nyugszik, 1805. január 28-án halt meg.

Debrecenben már az 1830-as években kezdeményezések voltak a Csokonai-síremlék felállításra. A terveket Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár készítette el. A vasgúlát az ungvári turjamentei öntödében öntötték ki. A 75 mázsás, hat méter magas, négy oldalas gúláért 2134 forintot fizettek, s egyéb munkálatokra még 143 forintot. Povolni Ferenc végezte az alapozást ingyen.

A gúla nyugati oldalán a „Csokonai Vitéz Mihály, születet MDCCLXXII Debrecenben. Megholt MDCCCV. Hazafiai emelték MDCCCXXXVI” feliratot, a keletin egy Csokonai idézetet olvashatunk: „Múzsáknak szózatja a sírt is megrázkódtatja… s életet fuvall belé…” Az északi oldalon A költő munkái felirat alatt Csokonai könyveit bemutató feliratos táblák vannak, míg a déli oldalon olajágat tartó géniusz áll a keresztbe tett furulyák és egy lant felett.

A Csokonai-síremléket 1913-ban újították fel először. 1929-ben, az új köztemető kijelölésekor el akarták mozdítani a helyéről, de a debreceniek a helyi újságokban megvétózták a tervet. A sírt többé nem bolygatták, sőt a síremléket 1938-ban átfestették és parkosították a környékét. 2003-ban újra felmerült az elkötöztetése, de lelkes debreceniek és közéleti emberek kiálltak újra Csokonai mellett. Remélhetőleg a környezetét végre méltóan rendbehozzák.A síremlék a Dorottya utcán található meg.

[szerkesztés] Károli Gáspár téri templom

A Bartók Béla út elején, a Károli Gáspár téren, 1939-ben Csanak József tervei szerint épült székely stílusú református templom áll. 2002-2003 között kibővítették.

[szerkesztés] Hortobágy Malom

A Hortobágy utca és a Böszörményi út sarkán áll Közép-Európa legnagyobb szélmalma. A város valamennyi szélmalma közül ez maradt fenn legjobb állapotban. Ma ipartörténeti műemlék. Tervek születtek megőrzéséről, mint szálló, étterem és múzeum. Jelenleg pénz hiányában nincs látogatható állapotban (2007).

Az 1860-as években még közel 100 malom működött a városban. A Hortobágy malmot 1864-es megépülésétől szél forgatta, 1898-as kibővítése után gőzmalommá alakították át. A többi malom emlékét mára csak utcanevek őrízték meg: Örmalom, Egymalom, Kétmalom utca, Malomköz.

[szerkesztés] Hősök temetője

Első halottjai az 1849. augusztus 2-i debreceni csata eleset katonái voltak. 112 magyar és 634 orosz katona nyert végső nyugalomra.

Az első világháború idején az addig zárt temetőkertet újra megnyitották. Ide temették 1917 végéig az első világháborús harctereken elesett hősi halottakat. A debreceni ezredek a 17. hadosztályban harcoltak. Az Isonzónál és Doberdón 3000 debreceni katona esett el. A temetések mindig a még élő "48-as honvédek" részvételével folytak.

Az első világháború halottjaival 3417 katona pihent már a temetőben, amikor 1925-ben pénzgyűjtés indult a parkosítás és emlékműállítás költségeire. Igaz, akkor már itt állt az 1849-es tömegsír előtt a "Haldokló Oroszlán" szobra. A repkénnyel befuttatott alapzata ma szoros egységet képez a mögötte 1932-ben elkészült Szontágh Pál és dr. Lechner Jenő tervezte mauzóleummal. Az 1925-ben megindult gyűjtés eredményeként 1927-ben a pallagi Mezőgazdasági Akadémia segítségével elültették a hősi fáknak nevezett, Kassáról idehozatott hárs- és fenyőfákat. Az 1849-es tömegsír felé emelt klinkertégla homlokzatú mauzóleum 16 méter magas belső terét lebegő kupola világítja meg, a kupola tartószerkezetét ugyanis kettős üvegezés közzé rejtették.

Az első világháború halottjainak emlékére készült el a "Hármas Honvédemlékmű". Márton Ferenc bronzszobra kétszeres életnagyságban, első világháborús egyenruhában és teljes fegyverzetben álló katonát jelenít meg. A vesztes csata jelképeként jobb kezében leeresztett fegyvert tart. A debreceni 3. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékére 1939-ben állították fel.

Március 15-én katonai tiszteletadás mellett, megemlékezést tartanak a Bocskai gépesített dandár katonái vezetésével a város polgárai és szervezetei.

Haldokló oroszlán

1849-es honvéd tömegsír

A mauzóleumban

A lebegő kupola

[szerkesztés] Böszörményi út 6. Alföldi Nyomda

Jogutódja az 1561-ben Huszár Gál alapította nyomdának, így Európa legrégebbi folyamatosan működő nyomdája. Először a Nyomtató-Vár utca sarkán működött úgy 100 évig, majd a Kistemplom helyén, aztán a 18. század elejétől a városházán.

1918-tól a város és a református egyház közös vállalkozása volt. 1921-től működik a jelenlegi helyén. 1948-ban államosították, 1949-től a neve Alföldi Nyomda. Az ország legnagyobb könyvgyártója.

[szerkesztés] Sinai Miklós utca

Sinai Miklós 1730-ban Hajdúbagoson születet, s 1808-ban itt halt meg, Debrecenben. A kollégium diákja volt, majd Bécsben, Oxfordban és Gröningenben tanult.

1760-ban a Református Kollégium görög, latin, irodalom és történelem tanszékére került, ahol 30 éven keresztül tanított. Aprólékos, részletező előadásmódja nem volt sikeres tanítványai között. 1791-ben püspöknek választott egyházpolitikusként a legrosszabb időszakban szorgalmazta a kizárólagos egyházi vezetést. 1800-tól haláláig császári kegydíjon élt a megbuktatott Sinai.

[szerkesztés] Domokos Lajos utca

A sors szeszélye folytán (vagy szándékosan) éppen a Sinai utcából nyílik ez az utca, mely a Sinait elmozdító főbíróról van elnevezve.

1728-ban, Debrecenben született, kollégiumi tanulmányainak befejezésével német és holland egyetemeken tanult tovább. Debrecen egyik legfelvilágosultabb, Voltaire-rajongó tanácstagját 1774-ben választották főbíróvá, amikor Herder jóslata járta be Európát, és a magyarságra a legnagyobb nyelvi elnyomás nehezedett.

1776-ban császári parancsra a főbíró mellé polgármestert is választani kellett, akit az udvar jelölt ki. Kötelezővé tették, hogy a tanácstagok a császárhű, katolikus polgármester templomában tegyék le a hivatali esküt. A jogászi furfanggal is megáldott, keménykötésű Domokos Lajos, mint újjáválasztott főbíró a hivatali esküt a városházán téteti le, s utána kit, kit elbocsát a maga templomába imádkozni. Császári parancsra az engedetlenkedő főbírót elbocsátják, de 1790-ben újraválasztják, 1797-ben javasolja a kollégiumban a magyarnyelvű tanítás bevezetését, amit 1798-tól bevezettek. 1803-ban, Debrecenben halt meg.

[szerkesztés] Borsos József tér 1. Debreceni Irodalmi Múzeum

Borsos József saját tervezésű lakóháza húzódik meg a lakótelep tömbházai között.

Ide költöztették a debreceni irodalmi életet bemutató Irodalmi Múzeumot. A megnövekedett mennyiségű irodalmi emlékek miatt, tervezik a múzeum áthelyezését egy tágasabb épületbe, a villát más célra hasznosítanák, bár ez még a mai napig nem valósult meg (2007).

[szerkesztés] Mester utca

Debrecen egyik legrégebbi utcája. Nevét a 14. században kapta, amikor a Debreceni családból ezt az utcát, az akkori Szent Mihály falvával Dózsa mester birtokolta (1311). Az utca végén volt a mester utcai kapu, helyét tábla jelzi.

[szerkesztés] Hunyadi utca

A Hunyadi utca a Hunyadi családnak állít emléket, akik a város és az uradalom birtokosai voltak. Nekik köszönheti Debrecen, hogy elengedték a „kamarai nyereséget”. A földesúri jogokat a országos ügyekben intézkedő Hunyadi János helyett inkább felesége, Szilágyi Erzsébet gyakorolta; a debreceniek számos kiváltságot köszönhetnek neki.

Mátyás folytatva szülei példáját – talán debreceni emlékei is sarkallták erre: mentesítette a várost a kincstári adó alól, 1459-ben pedig lehetővé tette, hogy a jobbágyok beköltözzenek. 1477-ben Mátyás megadja a kor legnagyobb kedvezményét, szabadon megállíthatta a kereskedőket, akik áthaladtak rajta, 1484-ben pedig felmenti a város lakóit mindenféle személyi és vagyoni adó fizetése alól, a még azt is megengedi, hogy a kincstártól vett sót szabadon árusíthassák.

[szerkesztés] Bethlen Gábor utca

1898 óta viseli ezt a nevet, előtte Kis-Mester utcának hívták.

A Bethlen Gábor utca – Mester utca kereszteződésben áll a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ. Eredetileg 1979-ben épült Mikolás Tibor tervezésében. Oldalában helyezték el Kölcsey Ferenc ülő szobrát, melyet a bontás után átszállítottak a róla elnevezet Református tanítóképző elé. Parkolójában állt egykor Lenin szobra, melyet 1990-ben ledöntöttek.

1999-ben bezárták a központot, 2003 augusztusára lebontották, helyére 2004-től Kongresszusi Központot terveztek, ami 2006-ra készült el. A Központ és a Déri Múzeum közötti tér a város legfiatalabb tere, Baltazár Dezső nevét kapta a keresztségben.

Nevét az itt állt Kölcsey házról kapta, amit a Művelődési Központ építése előtt bontottak le. Hosszú ideje a helyi városvédők harcolnak a ház visszaállításáért, vagy legalább egy Kölcsey emlékhely kialakításáért.

[szerkesztés] Darabos utca

A Darabos utca nevét egy Darabos nevű példás életű és szorgalmú polgárról kapta a 16. században. A két háború között egy ideig Lord Rothemere (1868-1940) angol sajtótulajdonos nevét viselte, aki elítélte a trianoni békeszerződést, és nemzetközi fórumon képviselte Magyarország ügyét.

A 19. számú ház helyén állt a Csokonai-család lakóháza. A kollégiumi diák itt érett költővé, innen indult kicsapatása után vándorútra, s 1800-ban ide tért vissza. Az 1802-es tűzvész ezt az épületet is elpusztította; az újjáépített házban halt meg 1805-ben Csokonai.

A 33. szám alatt Ady Endre nyomára bukkanhatunk; ebben a házban élt 1897-től mint joghallgató, majd mint újságíró.

[szerkesztés] A Belváros egyéb látnivalói

[szerkesztés] Csapó utca

Debrecen egyik legrégibb utcája. Az utca elején tábla tájékoztat a névadásról. Az 1395-ben céhbe tömörült gubacsapóknak Hunyadi János hitvese, Szilágyi Erzsébet 1467 januárjában megengedte, hogy évente kétszer vásárt tarthassanak a Homok utcán, ahol a legtöbben laktak közülük. Az Antal- és Barabás napi vásárok idejétől kezdve nevezik az egykori Homok vagy Homokos utcát Csapó utcának. Található egy másik emléktábla is, mely Csáti Szabó Györgynek állít emléket.

Az utcán a mai napig működik a virágpiac, mely hagyományos debreceni piac.

Csapó utca emléktáblája

Csapó utcai kapu emléktáblája

Csáti Szabó Györgynek emléktáblája

Csapó utcai virágpiac

[szerkesztés] Vár utca 1, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola

1857-ben egy debreceni vaskereskedő Farkas Ferenc javaslatára hoztak létre egy alapítvány a zene terjesztésére és művelésére szánt iskola létrehozására. Az eredetileg egyemeletes eklektikus épület, melyre 1927-ben még egy emeletet húztak Tóth István építész tervei alapján, 1894-ben készült el. Jó akusztikájú hangversenytermét amorettekkel, virággirlandokkal keretezett mennyezetfreskók díszítik. Mirkovszky Géza ábrázolásával az épület rendeltetésére zenélő alakok, éneklő kórus utalnak.

1862-ben alapították a városi zeneiskolát, 1894 óta van ebben az épületben. 1906-ban Nagy Zoltán zongoraművész és zeneszerző a zeneiskola mellett zenekonzervatóriumot alapított. 1914-ben egyesítették a két intézetet. 1950-es évek elején zeneművészeti szakiskolává alakult. 1957-ben Kodály engedélyével felvette Kodály Zoltán nevét. Kodály Zoltán végrendeletében, szerzői jogdíjaiból egy részt, a szülőváros Kecskemét zenei általános iskolája mellett az "igen megszeretett" Debrecen zenei szakközépiskolájára hagyott.

[szerkesztés] Árpád téri templom

A templom helyén, kívül a Csapó utcai kapun, a rossz emlékezetű Csicsogó csapszék állott egy kis dombon. A Csicsogó, vagy ahogy hivatalosan nevezték Szarvas tér a 19. században embervásár helye volt. Idejöttek munkaerejüket árulni a napszámosok és nincstelenek.

1873-ban Vecsey Imre és neje Bruckner Karolina alapító levelükben a birtokukat és a rajta levő olaj és szélmalmok bevételét a városra hagyták, hogy a Szarvas téren egy helvét templom épüljön.

Az Árpád téri templom 1912-ben Tóásó Pál tervei szerint neoromán stílusban épült meg, az ébredező szecesszió magyaros stílusjegyeivel díszítve. Jézus Szíve a templom hivatalos neve.

[szerkesztés] Kossuth utca

A mai Kossuth utcát egykor Nagy Cegléd utcának hívták (a név a cegle „sárgafűzfa” nevéből ered; a cegléd füzes helyet jelent) – az 1860-as évekig a hat fő-, vagy ahogy régen mondták: derékutca egyike volt. A Méliusz térig (korábban Dohánypiac) tartott; 1894-ben, Kossuth halálának évében nevezték el Kossuth utcának. Az 1811. évi tűzvész alaposan átrendezte az utcát. Több kereskedőház leéget.

[szerkesztés] Kossuth utca 8. a Technika Háza

1909-ben épült Stégmüller Árpád építész és téglagyáros tervei alapján, szecessziós stílusban. 1961-óta itt székel a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége is. 1993-ban emléktáblával avattak a falán az 1956. október 23-i debreceni sortűz áldozatainak emlékére.

[szerkesztés] Kossuth utca 10, Csokonai Színház

A debreceni színházi élet a puritán kálvinista városba nehezen illeszkedett be.

1795-től színtársulatok látogatnak a városba. 1825-ben a Kossuth utca sarkán álló Varga-színben játszanak, 1835-ben hasznavehetetlen a város eladja. Az előadásokat a következő 25 évben a Harmincad utcai magtárból átalakított színházban folynak. 1857-ben gróf Dégenfeld debreceni birtokos 5000 forintot adományoz a színház építésének, 1853-ban felkérik Ybl Miklós a tervek készítésére. 1861-re meghívják Szkalnitzky Antalt is, erre Ybl visszalép. 1861-1865 között a város a féltett közlegelőiből is kénytelen eladni.

1865. október. 7. kerül sor a színház ünnepélyes megnyitására. A színházat Szkalnitzky Antal az éledező romantikus stílusban tervezte meg. Homlokzata hármas tagozódású. A bejárati rész előtt, háromíves kocsibehajtó ugrik előre, alatta nyílnak az előtérbe vezető ajtók.

Az épület homlokzatán a stilizált mór-bizánci díszítmények mellett a Lánchíd oroszlánjait készítő Marschalkó János két allegorikus nőalakját és hat költő szobrát helyezték el. A szobrok azonban 1956-ban már annyira sérültek voltak, hogy az oromzatról el kellett távolítani Melphomene a tragédia, és Terpszikhore a tánc múzsájának szobrait, melyeket 1960-ban Antal József illetve Boldogfalvi Farkas Sándor szobrászok megformálásában helyeztek vissza az oromzatra. 1962-ben, a kőfülkében üllő szobrokat is ki kellet cserélni. A jobb oldalon: Szabó Iván Petőfi-szobra, Dabóczy Mihály Kölcsey-szobra, Soproni Stöckrer Károly Kisfaludy-szobra; balra Várady Sándor Csokonai-szobra, Ungvári Lajos Kazinczy-szobra, Komotsay István Vörösmarty-szobra látható. Este gyönyörködhetünk a díszkivilágításában.

[szerkesztés] Kossuth utca 12-14. Pénzügyi Palota

Itt állt egykor Komáromi Csipkés György főbíró háza, melyben a szatmári békét előkészítő tárgyalások folytak 1711-ben.

Helyén a Pénzügyi Palota áll, melyet 1911-12-ben építettek Bobula János tervei szerint. Közigazgatási intézményként használták. Az archaizáló épület tömegében is jól illeszkedik a mellette levő színházhoz. Homlokzatát a II. emeleti ablakok felett domborművek díszítik, a búzatábla előtt álló, kaszát tartó, zsákot hordó, állatot vezető, üllőt és kalapácsot fogó fiúalakok a munka erejét hirdetik.

Előcsarnokában a régi Komáromi-féle házról lekerült, Tóth András készítette reliefekkel díszített fekete márványtábla emlékeztet a szatmári békekötés tárgyalására. Ugyancsak emléktábla örökíti meg, hogy itt volt a székhelye 1944-45 telén az első független magyar kormánynak.

[szerkesztés] Kossuth utca 18.

Debrecen legszebb műemlék lakóépülete. A 18. században épült házat 1829-ben Litsman József alakította copfstílusúra. A ház külső homlokzatán, az emeleti ablakok felett finom indás frízek futnak. Az udvari szárny oldalán az ívek fölött négy reliefen mitológiai alakok vannak megmintázva, a kőben szegény Debrecenben ritka, értékes reliktumok. A ház Kazay Sámuel gyógyszerészé és Balogh Péter kereskedőé volt.

[szerkesztés] Kossuth utca 20. Rendőrségi Palota

A szecessziós épület 1914-ben készült el, Borsos József tervei szerint. Három utcára néző homlokzatain az ablakkereteket mázas, vásárhelyi kerámia burkolja. A pártaszerű tetőzete alól kiugró ereszeket élénk színű majolikadíszek borítják. A fő fronton a bodrogkeresztúri kőből faragot díszkapu felett, a debreceni címer látható.

Rendőrségi Palota

Debrecen címere az épületen

[szerkesztés] Kossuth utca 35. Dóczy Gimnázium

A nyerstégla burkolatú Veres templom hatását mutatja, 1925-ben épült Nagy Károly tervei alapján, eredetileg a Dóczy Leánygimnázium számára.

1952-2000 között a Kossuth Gimnázium otthona és gyakorlóiskola az egyetemnek. Az iskola folyosóján Berky Nándor bronz és terrakotta reliefjeivel találkozhatunk, melyek Kossuth Lajost, Kossuth Zsuzsannát és Arany Jánost ábrázolják.

[szerkesztés] Tankcsata-emlékmű

A térré öblösödő utcán egykor gondozott park volt, itt állt az 1944-es debreceni tankcsata emlékműve, melyet 1970-ben elkészült nagyszabású plasztikában formáztak meg. A haraszti mészkőből készült emlékmű 18 táblából kiképzett felületét Pátzay Pál domborművei díszítik. Az 1990-es években eltávolították.

[szerkesztés] Kossuth utca 51., Irinyi-ház

E házban lakott 1872-1892 között a foszforos gyufa feltalálója, Irinyi József, a falon emléktábla emlékezik meg Irinyiről.

Irinyi-ház

Irinyi emléktábla

[szerkesztés] Méliusz tér

A Kossuth utca végében, nevét a magyar reformáció tételes tanait megalkotó debreceni püspökről Méliusz Juhász Péterről kapta.

A tér közepén a Verestemplom áll, nyerstégla borítása miatt nevezik így. A többszöri főbíróságot viselő Szombathy István és felesége Veresmarty Zsuzsanna alapítványából épült fel, neogótikus stílusban, 1887-ben. a templom Pecz Sámuel műegyetemi tanár tervei alapján épült, falait Haranghy Jenő debreceni származású festő 1937-ben díszítette, Baja Mihály pap-költő megrendelésére. Az emberalakok nélküli freskók zsoltárokat idéznek fel.

A templomkertben Wasserburger bécsi kőfaragó oszlopa emlékezik az alapítókra: "Nem hamvakat jelöl, De tetteket beszél".

[szerkesztés] Attila tér

Közepén a centrális szerkezetű, kupolás görög katolikus templom áll.

Debrecen görög katolikus lakossága, míg Papp János káplánjuk meg nem szervezte a közel 800 lelket számláló debreceni egyházat, a hajdúdorogi egyházhoz tartozott.

A neobizánci stílusú, dekoratív elemekkel gazdag templom 1910-ben a város és a hívek adományaiból épült fel Bobula János tervei alapján. A templom belsejében lévő oltárképeket és freskókat Lohr Ferenc készítette.

A templom oldalfalán az 1750-ből fennmaradt térkép felhasználásával bronztábla örökíti meg, hogy ezen a helyen állott a várost körülvevő sáncokon és palánkokon nyitott Anna utcai kapu.

[szerkesztés] Vígkedvű Mihály utca

1661-ben Nagyvárad török kézre kerülése után, a váradi basa török szokásnak megfelelően az ellenséges német csapatok létszámának kikémlelésével bízta meg a városi tanácsot. A hírvivő azonban többet mondott a valóságosnál. Felbőszült haragjában Szinán pasa a főbírót idézte maga elé. Vígkedvű Mihály sógorával Dobozy Istvánnal indult útnak. A pasa színe elé azonban már nem kerültek, mert az olaszi hídfőnél a pasa katonái megfojtották. Dobozy Istvánnak megengedték, hogy a holttestet hazaszállítsa.

[szerkesztés] Nagy Gál utca

A névadót ötödször választották Debrecen főbírájává 1587-1611 között. Az ország három részre szakadása utáni időkben ő volt az, aki megvédte a várost a török és a német támadásoktól.

[szerkesztés] Tímár utca

A Szent Anna utcából leágazó Tímár utcát, mint a neve is mutatja tímárok, lakták. Legnevezetesebb épülete a Tímár-ház, 1993-ban emléktáblával jelölte meg a város önkormányzata, Debrecen és vidéke Ipartestülete: „Egykor ezen a városrészen sorakoztak a nagyhírű tímármesterség műhelyei. Emléküket őrzi ez a porta”.

[szerkesztés] Szent Anna utca

A Szent Anna utcán, a Batthyány utcai sarkon található házon látható Debrecen város címere. Az ősi, széles Szent Anna utca a Varga utcától a korabeli városkapuig (mai Attila tér) vezetett. Neve a reformáció idejétől a 18. századig Anna utca volt. A mai utca városközpont felőli első szakasza, a Piac utca és a Varga utca között a 19. sz. közepéig - sikátor jellegére utalva - Sánta köz, majd Szép utca, 1861 és 1898 között Teleki utca néven ismert. Ezt követően vette fel ez a szakasz is a Szent Anna utca nevet. 1953 és 1991 között Béke útja néven volt ismert.

[szerkesztés] Szent Anna utca 21. Római Katolikus Plébánia

A 19. század első évtizedében Debrecen, a tulajdonában álló ún. Rozgonyi-házat és a piaristáktól megvásárolt szomszédos lakóépületet alakíttatta át Litsman József tervei alapján, klasszicizáló stílusban a katolikus plébánia céljára. Az épület és telke az államosításokig Debrecen tulajdonában maradt. Az államtól az 1990-es években került az egyház tulajdonába.

Itt keresztelték meg 1848. december 16-án Petőfi Sándor honvédkapitány Zoltán nevű fiát. Itt jegyezték be keresztszülei, Arany János és felesége Ercsey Julianna nevét az anyakönyvbe. Az eseményt "Fiam születése" című költeményének részletével emléktábla örökíti meg az épület falán.

[szerkesztés] Szent Anna utca 28. Svetits Római Katolikus Gimnázium

Svetits Mátyásné alapítványából 1896-ban nyílt meg a Római Katolikus Polgári Leányiskola,ugyanott 1898-ban a Tanítóképző Intézet.

Az államosítás után egyházi és állami iskolák használatban állt az épületrendszer. A 1970-es évek elején az (állami) Tóth Árpád Gimnázium részére új épülettel bővült. Mára mind a régi intézmény, mind a bővítmények az egyház tulajdonában vannak.

[szerkesztés] Szent Anna Római Katolikus Székesegyház

Eredetileg plébánia és templom, de 1993-ban székesegyházi rangra emelték a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával. Az elvesztett váradi székhelye helyett püspöki székhely.

Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, de ennek törvényesítését a katolikusok visszaengedéséhez, számukra templomhely "kimutatásához" kötötte a törvényhozás. A Szent Anna templom és rendház építése a rekatolizációt elvállaló piarista szerzetesek részére a nagyváradi püspök, egyben bihari főispán, gróf Csáky Imre költségén 1721-ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a kálvinista Róma előtt a katolikusok erejét.

A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonet bízta meg. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték az Egerből Debrecenbe költözött építőmestert, Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá.

A Szent Anna templom Povolny tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését, kapta meg sisakos, copfstílusú tornyait. Homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrok, melyek az oromfal csúcsán és erkélysor gyámján állottak.

A puha mészkőből készült szobrokat, melyek erősen megkoptak, az 1928-ban végzett helyreállítási munkák során távolították el a homlokzatról, amikor azon két mellékbejáratot nyitottak, s teljes hosszában kiszélesítették lépcsős teraszát. Ekkor készültek a díszes kapuk és az utcai kovácsoltvas kerítések is.

Homlokzatán ma három szobrot látunk. A kapuk melletti falfülkében jobbra Szent Imre herceg, balra Szent István. Dúsan redőzött ruhában, lendületes tartással. A szobrok készítője ismereten, valószínűleg barokk mester. A főbejárat felett az alapító Csáky Imre címere látható.

[szerkesztés] Batthyány utca

Nevét az első független magyar kormány miniszterelnökéről, gróf Batthyány Lajosról kapta. 1861-ig Harmincad utcának nevezték, az itt lakó hivatalnokról, aki a királyi harmincad adót szedte be.

[szerkesztés] A belvárosból a Nagyerdőbe

[szerkesztés] Péterfia utca

Eredeti hivatalos neve Péterfia Jakab utca volt. A 14. század első évtizedeiben a Debreceni Péterfia Jakab, Szent László falva birtokosa alapította meg, telepítette be faluja népével, mintegy összezárva azt a Dózsa mester birtokolta Szent Mihály falvával. Az utca végében volt a Péterfia utcai kapu. Helyét tábla jelzi.

[szerkesztés] Péterfia utca 1-7. Református Tanítóképző Főiskola

Debrecen egyik legszebb nyerstégla épülete. Református gimnáziumnak épült 1912-1913-ban Pecz Sámuel műegyetemi tanár tervezte; az építkezést tanítványa, Nagy Károly fejezte be. Az épületet 1982-ben színvonalasan felújították. Ebben az épületben tanult Szabó Lőrinc, Gulyás Pál és Sarkadi Imre. 2000-ben felvette a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola nevet.

Itt helyezték el Kölcsey Ferenc szobrát, a lebontott Művelődési központ elől.

[szerkesztés] Péterfia utca 28. Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

18. század végén épült cívisház. Az utcai fronton egykor két ablakkal nyitott hosszú épület udvari homlokzatát finom ívű boltíves tornác zárja le. Hosszú hányattatás után (volt mentőállomás) a Medgyessy Múzeum kiállításait helyezik el benne.

Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész a 20. századi magyar szobrászat jelentős alakja, 1881-ben itt születet Debrecenben. A Kollégiumban tanult néhány évig, Móricz iskolatársa volt, 1905-ben elvégzi Budapesten az Orvostudományi Egyetemet, majd Párizsba megy szobrászatot tanulni. Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben él és alkot. Sok megrendelést kap a várostól. Végrendeletében (1958-ban hal meg) a Déri Múzeumra hagyja kisplasztikáinak jelentős részét.

[szerkesztés] Bem tér

A téren található az országzászló helye, itt szokták fel- és levonni március 15-én és más hivatalos ünnepségekkor az országzászlót, katonai díszalakulat mellett.

1999-ben visszahelyezték a Magyar fájdalom szobort a térre. A szobort Lord Rothermere rendelte meg a francia Emile Guillame-tól, amikor látta, hogy sikerült az európai nemzetek igazságérzetét felébresztenie. A talapzatába ezt vésette: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekek sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi”. Az alkotást 1933-ban leplezték le.

A térhez kötődik egy emléktábla is, mely Simonyi óbesternek állít emléket a frissen épített (2004) Simonyi udvar falán.

[szerkesztés] Bem tér 4. Serház

A város egyik legszebb klasszicista épülete, 1820 körül épült. Erőteljes vízszintes párkányokkal záródó ablaksorát a magas kapuzatú bejárat szakítja meg. Magas padlástere alatt szépen boltozott helységek vannak.

[szerkesztés] Simonyi út

1818-ban a nagykállói születésű, majd debreceni piaristáknál diákoskodó, de 15 éves korában katonának állott Simonyi (eredeti nevén Simon) Pál huszárezredével Debrecenbe került.

Az ekkor már főrendi házi tag Simonyi óbester, aki egyre feljebb jutott a katonai ranglétrán, s 1808-ban báróságot is kapott, a katonai beszállásolások miatt amúgy is ellenséges debreceniek jóindulatát megnyerendő 1819-ben alapítólevelet küld a városi tanácsnak, majd annak beleegyezése után, ősszel, huszárjaival kiegyenesíti a homokutat a saját költségén 2-2 sor jegenye-, juhar- és nyárcsemetével ültette be. 1929-ben kifagyott a fasor, 1931-ben hársfákkal ültették be a helyét.

A sokáig Simonyi gátjának nevezett utat 1820 tavaszán avatták fel. Simonyi óbestert 1823-ban Tarnopolba vezényelték ezredével, s további sorsa kevésbé ismert, 1829-ben ismeretlen okokból az aradi börtön foglya lesz, s ott hal meg 1832-ben.

Az út végén található a régi hírű egyetemi szórakozóhely a Pálma Cukrázda. Jelenleg (2007) egyetlen debreceni villamosvonal a Péterfia-Simonyi utvonalon jut ki a Nagyállomás felől a Nagyerdőbe és vissza.

[szerkesztés] 39-esek emlékműve

A Levelescsárda előtt áll a "39-esek emlékműve".

1925-ben felállított 12 méter magas emlékmű a 39. gyalogezrednek állít emléket, Debreceny Tivadar alkotása.

Mária Terézia rendeletére alapította a város az ezredet. Gyalogosai a 7 éves háborútól kezdve az első világháborúig számtalan csatában részvettek.

Emléküket Debreceny Tivadar az oszlop oldalainál 18. századi, majd világháborús katonai egyenruhában álló alakjaikkal idézi fel, az emlékművet a Szent Korona tetőzi, melyet 2000-ben állították helyre. Előtte 2000-ben felállították a háborúk hőseinek emlékművét.

Mögötte a Levelescsárda épülete áll. A Debrecent körülvevő csárdák, 19. századi hangulatát idéző épület az erdő és a város határán.

[szerkesztés] Medgyessy sétány, szoborpark

A Levelescsárda melletti sétányon szobrok láthatók. Nagy Sándor Medgyessy-szobra nyitja a sort,a fák között láthatjuk Vilt Tibor által készített Gulyás Pál-szobrát.

Medgyessy kezdte el, de halála miatt tanítványa Megyeri Barna fejezte be Arany János-szobrát, közel hozzá egy lugasban áll Rácz Edit alkotása Fazekas Mihályról.

A parkban Melocco Miklós Ady-szobra látható, amit a költő születésének 100 évfordulóján, 1977-ben lepleztek le. A közelében látható Schaár Erzsébet Szabó Lőrinc-szobra.

Tóth Árpád mellszobrát Borsos Miklós készítette, Vígh Tamás pedig Krúdy Gyulát formázta meg. Távolabb Oláh Gábor mellszobra látható ifj. Szabó István alkotása.

[szerkesztés] Vigadó tér/ Ó-Vigadó és Gyógyfürdő

Először 1749-ben vetődött fel a gondolat, hogy a Nagyerdőben vendéglőt kellene építeni. A városi tanács azonban arra való hivatkozással, hogy a polgárai csak a föld- és szőlőművelésben lelik örömüket, s ha majáliskor kimennek a Nagyerdőre, szekerekkel vágnak neki az útnak, s elemózsiát is visznek magukkal, a kérést elvetette. Hozzátette még, hogy csak tivornyázó emberek tanyája lenne.

Az 1820-as évek elején folytatott kísérleti források az erdő bejáratánál bővizű kútra bukkantak, elhatározták egy fürdő létesítését. Az udvari kamara építési hivatalában készült terveket Povolny Ferenc igazította át, aki 1826-ban felépítette a fürdőházat és a Vigadót.

A három nyitott íves, előcsarnokkal megépült, timpanonnal lezárt homlokzatú épületben 1880 táján 14 fürdőszoba volt porcelán fürdőkádakkal ellátva, s megépült benne a nagy látogatottságnak örvendő gőzfürdő is.

Amikor a fürdőháztól északra elkészült az uszoda, az eredményes kutatófúrások hévízre bukkantak (1932-ben), elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A Vigadó vendéglő maradt csupán. Megújított épülete 1908-tól tízévi pihenő után, újra szívesen látogatott vendéglője a debrecenieknek.

A Vigadó mögött a Nagyerdei Gyógyfürdő várja a vendégeit. Két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 °C-os. Nemcsak a hévizet, a vele feltörő iszapot is felhasználják a gyógyításban. Fokozatosan bővülő és megújuló strand 1990-es években, majd 2003-ban korszerűsödött mint élményfürdő.

[szerkesztés] Ady Endre körút, Nagyerdei Stadion

A világ első földsánc-stadionjának terveit Sajó István (1896-1961) ingyen bocsátotta szülővárosa rendelkezésére. Sajó terveit Németországban, az USA-ban és Jugoszláviában is keresték.

Beteg szíve itt, a stadionban – futballmérkőzésen – szűnt meg dobogni, 1961-ben. 1949-ben itt játszották az első vidéki válogatott futballmérkőzést; Magyarország 30 000 néző előtt győzte le Lengyelországot. 1979-ig még rendeztek itt válogatott mérkőzéseket, később inkább a salakmotoros versenyeiről volt neves.

Mára a virágkarneváli virágos kocsiknak és felvonuló csoportoknak bemutatóhelye. Befogadó helye jelenleg 16 000 fő. A stadion előtt állították fel 1960-ban Garami László "Diszkoszdobó"-ját.

2004-re terv születet egy új, nagyobb, modernebb stadion felépítésére, a szükségessége nem kérdéses, legfeljebb a helye, tekintve, hogy a régit le kellene bontani az új számára. Ezzel eltűnne egy építészeti ritkaság, illetve jelentősen növekedne az erdő terhelése, a fakivágásokról és az emberi pusztításról ne is beszéljünk. A stadion állaga tovább romlott (2007), sorsa eldöntetlen.

[szerkesztés] Ady Endre körút, Állatkert és Vidámpark

A debreceni Állatkertet 1957-ben jórészt társadalmi munkában építve adták át. Mellette a Lúdas Matyi Vidámpark található. Kapuja előtt Gratner Jenő alumínium Ludas Matyi szobra áll. 2003-ban összenyitották és kibővítették a két intézményt. Frissen építettek a nagymacskáknak, madaraknak, hüllőknek és más állatoknak nagyobb, korszerűbb, kényelmesebb kifutókat (2007).

[szerkesztés] Benczúr Gyula utca, Nagyerdei Köztemető

A század elején a városmagba mindenütt beékelődtek a régi temetők. A népességben rohamosan gyarapodó Debrecen tanácsa 1928-ban elhatározta, hogy kiszakít 100 holdnyi területet a Nagyerdőből köztemető létesítése céljából. A temetőkert, ravatalozók és hamvasztó tervezésével a város műszaki osztály vezetőjét, Borsos Józsefet bízták meg. Borsos József az épület, park és szobrászat a 20. században, hazánkban párját ritkító összhangját teremtette meg. A lenyűgöző alkotást 1932 júliusában avatták fel.

A finomvonalú kerítésbe ágyazva a főbejáratnál Némethy László háromalakos Krisztus-szobra áll. A ravatalozó előtt nagy medence, közepén Nagy Sándor János bronz vízköpője áll, egy kecses halat szorító fiú alakjában. A Ravatalozó magyaros szecesszió hatására épült. A lapos tetejű, váróhelységeket, kiszolgálószobákat magába foglaló épülettest homlokzatán három ravatalozó tömege ugrik ki. A homlokzat előtt az oldalfrontokra befordulóan az alföldi házak tornácait idéző boglyaíves árkádos folyosó húzódik. A mintás kötésben falazott oszlopkötegeken nyugvó főbejárat boltozatainak ívét tűzben aranyozott klinker téglasor díszíti, előreugró rizalitja timpanonban végződik, talán a klasszicista Debrecen építészeti örökségére utalandón. A timpanon tetején a nagyszentmiklósi kincs, a 23 darabból álló Árpád-kori aranyleletből ismert ivócsanak felnagyított másolata áll. Debrecen címere egészíti ki a timpanon plasztikáit. (Az időtálló és nagyszilárdságú klinkertéglákat itt készítették Debrecenben.)

Az épület alagsorát, miként a szegélyköveket és az oszloplábazatokat bazalttal burkolták. A ravatalozók székelyesen visszavágott gerincű, meredek hajlású fedélszékeit, kék és sárga zománcú (Debrecen színei) cserepek héjazzák. Összhangban a falak bíborilla tónusával bronzos csillogást nyújtanak.

1951-ig a hamvasztót nem használhatták a katolikus egyház vétója miatt. Addig azt Bécsbe kellett megoldani. Ezt követően pedig a budapesti hamvasztó felépítéséig, az egész országból ide szállították a hamvasztandó testeket.

[szerkesztés] Temetőkert

Debrecen történelmi emlékparkja is. 1962-ben minden régi felekezeti temetőt felszámolták. A város, nevesebb halottjai azokból idekerültek. Többek között itt találhatóak a következő sírok is: Budai Ézsaiás, Fazekas Mihály, Borsos József, Ercsei Dániel, Szentgyörgyi József, Beregszászi Pál, Komáromi Csipkés György, Pápay József, Juhász Géza, Kardos Pál, Ecsedi István, Zoltai Lajos, Oláh Gábor, Mata János, Galambos László, Baja Mihály, Tarányi József.

Itt találhatóak a debreceni csatában elesett szovjet katonai sírok is.

[szerkesztés] Pallagi út 13. Gyógyszergyár

A gyár építésével jelentős területet vágtak ki az erőből, 1952-ben. 1960-tól viseli a BIOGAL nevet. Kezdetben bioszintetizált termékeket gyártottak, ma többnyire antibiotikumokat, enzimeket, állatgyógyszereket, gyógyszeralapanyagokat készítenek itt. Nemzetközi hírű gyógyszergyárrá nőtte ki magát, svájci és német cégekkel áll kapcsolatban. 1983-ban a kozmetikai ágazat fejlődött a legdinamikusabban a gyógyszergyárban. A HELIA-D Társaság, készítményei ismertek lettek az egész világon. A gyár előtti téren áll a Wallenberg -emlékmű, Pátzay Pál alkotása. A szobor eredetileg Budapesten került felállításra 1949-ben, de a leleplezési ünnepség előtt ledöntötték. 1952-ben Debrecenbe hozták, mivel a moszkvai körökben Wallenberg neve rosszúl hangzott, és a semleges Kígyóölő címet kapta. A meztelen férfialak kígyóval küzd, jelképesen Wallenberg küzdelmét ábrázolja. Az 1990-es években a szobor visszalkerült Budapestre, és mivel sokáig Debrecen adott otthont neki, ide egy másolatott állítottak fel.

[szerkesztés] Pallagi út vége, Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola

Az egykor Pallagpusztára vezető út végén 1901-ben megnyílt a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia, az 1867-ben alapított Gazdasági Felsőbb Tanintézet jogutódjaként. A várostól 7 kilométerre fekvő pallagi tangazdaságban folytak korábban is a gazdasági tanintézet gyakorlati oktatásai.

Parkjában néhány értékes egzóta fát is láthatunk. Kapujánál 1929-ben állították fel Némethy László I. világháborús emlékművét, amely a kassai, kolozsvári és debreceni mezőgazdasági akadémiák, eleset tanárjainak és diákjainak közös, hősi emlékműve. A lírai, visszafogott ábrázolású, fél térdre hullt fiú baljában könyvet, jobbjában törött kardot fog. A Poroszlai János készítette talapzaton és a hozzá csatlakozó emlékpadon a sarló és a kéve emblémái, utalnak az elesettek foglalkozására.

[szerkesztés] Nagyerdei körút, Debreceni Egyetem Orvostudományi Egyeteme és Klinikája

A debreceni és pozsonyi egyetemek felállításáról a Képviselőház 1912-ben rendelkezett. 1914-ben elkezdődik négy karon – bölcsészet, hittudomány, jogi és orvosi – elindult az oktatás. A klinika épületek és az egyetemi épületek 1913-ban kezdtek épülni. Közép-Európa legszebb egészségügyi intézménye lett.

Az építkezésen 800-1 000 ember dolgozott, jórészt orosz és olasz hadifoglyok. Az orvosi kar központi épületét IV. Károly király és Zita királynő avatta fel 1918. október 23-án. A pavilonszerű különálló épületeket 2, 5 km hosszú földalatti folyosórendszer köti össze, a beteg-, a gyógyszer-, és az élelmiszerszállítás céljából. Az utolsó épületet 1927-ben adták át. A klinika telepnek saját villany-, víztelepet és fűtőházat kapott.

1949-50-es tanévben vált önálló egyetemmé, majd 2002-2003-tól összevonták a többi debreceni egyetemmel. 1973-ban új elméleti tömb épült, Mikolás Tibor tervei alapján. Az egyetem épülete mellett 2002-ben avatták fel Tisza István szobrát.

[szerkesztés] Egyetem tér

A francia kertek mintájára készült, nyírott bokrokkal és sövényekkel díszített parkjában 1934-ben állították fel az első szobrokat.

Az egyetem előtt állva jobbra az első szobor a nagy reformátort, Méliusz Juhász Pétert ábrázolja, Füredi Richard alkotásában a szenvedélyes hitvitázót kelti életre. Mögötte 1938-ban állították fel a debreceni nyomda alapítójának Huszár Gálnak Ohman Béla formázta alakját. Baloldalon Szenci Molnár Albert szobra áll. A nagy zsoltárfordítót, az ihlet pillanatában ábrázolta Pásztor János. Mögötte Kisfaludi Stróbl Zsigmond Komáromi Csipkés Györgyöt ábrázoló életerős megformálású póztalan szobrát látjuk. A bibliafordító Komáromi Csipkés György 25 éven át, tanított a Református Kollégiumban és sokat tett Debrecen kulturális felemelkedéséért.

A négy szobor elhelyezése jelképesen is hangsúlyozza, hogy az egyetem vállalja a Református Kollégium évszázados oktatóhagyományának örökségét és folytatni kívánja azt.

A tér közepén kétlépcsős szökőkutas vízmedence áll, szobrai 1965-ben kerültek ide. Jobbról Madarassy Walter műve az Ágat tartó nő, majd Várady Sándorné a Vízbe nyúló fiú; ezután Varga Imre alkotása a Pihenő nő. Balról az első Unvári Lajos műve, a Napozó férfi, mögötte a Lány drapériával Radó Károlytól, végül a Vízbe ugró férfi Márton László alkotása.

[szerkesztés] Egyetem tér, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Tudományi Egyeteme

Alapkő letételére 1927-ben került sor, s 1932-ben már fel is avatták a Korb Flóris tervezte neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes eklektikus épületet. Sem a tervező, sem a kivitelező-fővállalkozó Stégmüller Árpád nem érte meg a nagy mű elkészültét. Haláluk után Patzó Márton irányította a munkálatokat.

A központi épület átadásakor, a tudomány új csarnokára Baltazár Dezső (1871-1936) püspök adott áldást. Az egyetem 1921-től gróf Tisza István (1861-1918) miniszterelnök nevét viselte. Főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 m2. 29 m magas, 700 m2 nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerítik. A 150 000 m3-es egyetem, a város legnagyobb épülete. Az aula egyetlen dísze Kossuth Lajos mellszobra, Pándi Kiss János szobrász alkotása. Az egyetem 1952-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. 1956 után megindult nyugati nyelvek oktatása, a tanár szakon öt évre emelkedet a képzési idő. A díszudvar galériafalain emléktáblák örökítik meg a jogelőd Református Kollégium, majd Debreceni Tudományi Egyetem nagy egyetemi tanárainak és diákjainak a nevét.

Az egyetemi könyvtár 1918-ban nyílt meg egy belvárosi épületben. 1932-ben került a mai helyére; 1952 óta kötelespéldány gyűjtő könyvtár, minden hazai nyomdaterméket megkap, 1976-ban nemzeti jelleget kapott és így a második nemzeti könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár után.

Az egyetem mellett állították fel egy hatalmas tölgyfa árnyékában, Debrecen egyik legszebb köztéri szobrát. Varga Imre "Professzor" című alkotása Hatvani Istvánt örökíti meg. Hatvani 1718-ban Rimaszombaton született, 1738-ban került a debreceni Kollégiumba. Tanulmányait Bázelben folytatta, ahol lelkésszé szentelték. 1748-ban Marburgban orvosi oklevelet szerzett, s ugyanott fizika- és kémiatanulmányokat is végzett. 1749-ben Leidadba hívják egyetemi tanárnak. Nem vállalja a katedrát, visszatér Debrecenbe. A mértan és bölcsészettan tanára lett. Ő tanított először vegytant, és hozatott a kollégiumba külföldről fizikai kísérleti eszközöket. Szociális gondolkodású és Debrecenért is sokat dolgozó ember volt. 1786-ban 68 éves korában halt meg.

[szerkesztés] Egyetemi Botanikus Kert

A központi épülettől vezet árnyas sétány a botanikus kertbe. A régi Debreceni Füvészkertet, melyet a Pap tava helyén Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály tervezett meg, majd Kerekes Ferenc beültetett, 1925-ben felszámolásra ítélték, a Déri Múzeum építése miatt.

Az Egyetemi Botanikus Kertet akkor kezdték telepíteni és 1928-ban nyitották meg. Ötezer növényfaj tenyiszik itt. A Fűvészkert utódjának a világ 540 botanikus kertjével van kapcsolata. A kert ősi növényvilága azonos a Nagyerdő növényvilágával, ezért teljes mértékben védetté nyilvánították.

Itt helyezték el 1984. január 1-jén a Csillagvizsgáló Intézetet, mely a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumaként napjainkig működik. 1977-ben a Nemzetközi csillagászati Unió a debreceni intézetet bízta meg a napfolt katalógus összeállításával, amely száz évig Greenwichben kászült.

A kertben található Körösi Csoma Sándor emlékfája, melyet a Csomakörösről hozott dióból neveltek és 1967-ben ültették el, Kádár professzornak köszönhetően.

2004-ben a védettség ellenére területet vágtak ki a Botanikus Kertből a bővülő egyetem részére.

[szerkesztés] Egyetemi Református templom

Borsos József tervei szerint 1940-ben készült. Oszlopcsarnokos, timpanonnal lezárt fő frontja Debrecen legerőteljesebb építészeti stílusát, a klasszicizmust idézi. Egyben utal arra is, hogy a tudományok az ókori görög műveltségből táplálkoztak a legtöbbet.

Belsejét Haranghy Jenő virágdíszes, kazettás mennyezete és színes üvegablakai díszítették. Az egyetem számára elvették az egyháztól, majd 2001-ben visszaadták, de csak 2007-re tudja ténylegesen birtokba venni.

A templom és az egyetem között avatták fel Melocco Miklós 56’-os emlékművét.

[szerkesztés] Egyetem sugárút, Liszt ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma

Az Egyetem sugárút és a Nagyerdei körút sarkán áll az emeletes épülete. Tervezte Mikolás Tibor, 1974-re lett kész. Koncerttermében hangversenyeket, orgonahangversenyeket is rendeznek.

[szerkesztés] Nagyerdei park, Békás-tó

A Nagyerdőben mesterségesen kialakított tó, mely a gyógyfürdőből kapja vizet, kellemes pihenő övezet, de időről időre elalgásodik, tekintve, hogy nincs természetes levezetése. Szépségét tavirózsák telepítésével fokozzák, mely csak időlegesen vonja el a figyelmet az állandó szemeteléstől.

A csónakázó-tó megszüntetésével, a tervek szerint kibővítenék és csónakázó-tóként is használhatóvá tennék (2004-es terv), 2007-ben még a tó megvan, a tervtől elálltak.

A Békás-tó

A Békás-tónál a híd

[szerkesztés] Pallagi út, Új-Vigadó

Az Ó-Vigadó mintájára építették, az 1970-es években, modern betonelemekből. Előtte csónakázó-tó található, mely eredetileg természetes forrástó volt, de később kibetonozták, és a gyógyfürdőből kapja a vizet. A 2004-es hírek szerinti rendezési tervekben lebontás vár az épületre és megszüntetnék Debrecen egyetlen csónakázó tavát. 2007-es állapot szerint elálltak ettől a tervtől.

[szerkesztés] Pallagi út, Szabadtéri színpad

1950-ben készült, Csenki Imre rendezésében a Székelyfonó előadásával nyitották meg, amelyet Kodály Zoltán is megtekintett. Jelenleg (2007) kihasználatlanul áll.

[szerkesztés] Pallagi út, Víztorony

A Pallagi út mellett magasodik. 500 m3-es víztornyot Tóth Árpád versben bíztatja. Alatta egykoron söröző és étterem volt.

Víztorony a Nagyerdőn

Víztorony télen

[szerkesztés] Nagyerdő

Egykor hatalmas tölgyfáinak méreteiről kapta a nevét, mára nagyrész beépítették, és kulturális parkká alakították, vagy tájidegen fajokkal telepítették be. Védett területe 1082 hektárnyi. Növényvilága 700-800 növényfajtából áll. 1939-ben az északkeleti rész 31 hektárnyi területén hozták létre az ország első természetvédelmi területét; 1950-ben jelölték ki az új, „országos jelentőségű” nagyerdei természetvédelmi területnek a Pallagi út két oldalán, 86 hektáron. 1972-ben újabb 11 hektárt csatoltak hozzá. Területén húzódik végig az Ördögárok, mely valaha védelmi vonal volt a lovas népek ellen. Egy 2000-től indult program szerint fokozatosan visszatelepítik az eredeti tölgyeseket. Területén TV átjátszó állomás található.

[szerkesztés] Bólyai utca

Az Egyetem térből nyílik, nevét a két nagy matematikusról, Bólyai Farkasról (1755-1856) és fiáról, Bólyai Jánosról (1802-1860) kapta.

Az út jobb oldalán épült fel 1975-ben az új református templom, amely átvette az Egyetemi templom szerepét. A Martin Luther Kingről elnevezett templomban német nyelvű istentiszteleteket és orgonakoncerteket is szoktak rendezni.

A templom mellett, a sarkon, már a Thomas Mann utca felé néz a Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza. A Bólyai út az Újkert felé vezet.

[szerkesztés] Debrecen egyéb látnivalói

[szerkesztés] Vágóhíd utca, Katolikus temetőkápolna

Az egykori katolikus temetőt 1716-ban nyitották meg és 1931-ig használták. 1774-ben Kállay János, a tiszántúli kerületi tábla elnöke saját költségén barokk stílusú kápolnát építtetett benne, nyolcfülkés sírbolttal.

A 2. világháború folyamán megsérült kápolnát 1965-ben állították helyre. A megszüntetett temető régi sírköveiből kőtárat alakítottak ki körülötte. Legutóbb a 2000-es évek elején renoválták a megromlott állagú kápolnát. Kihasználatlansága miatt állagmegóvása folyamatos kérdés.

Római katolikus temetőkápolna és a sírkert

Római katolikus temetőkápolna

A temetőkápolnában

A kápolna tornya

[szerkesztés] Vágóhíd utca 2. Dohánygyár

1887-ben alapították, egyike Debrecen első ipari üzemeinek. Dohányfermentálás, cigeretta- és cigerettadohány-készítés és pipadohánygyártás volt a fő profilja. 1929-ben nikotingyártást is bevezették. 1938-as jelentős korszerűsítést követően termelése megnőtt. A 2. világháborúban a bombázást elkerülte, de a folyamatos légiriadók és az áramkimaradások lassították a termelést. A háború után központi műhelyt, minőségellenőrző labort kapott, mellé települt a Dohánykutató Intézet kísérleti üzeme. Egykor a hazai cigarettagyártás 35-36%-át termelte.

1991-ben kft-vé alakult, 1992-ben német tulajdonba került. Műszaki fejlesztésének köszönhetően kiváló teljesítményt adó üzem volt.

2004-ben megszüntették a gyártást, a cég tulajdonosa gazdaságtalannak ítélte a termelést és elbocsátotta a dolgozókat, így megszűnt a 117-éves hagyomány.

[szerkesztés] Bocskai tér, Román hősi emlékmű

1958 óta áll Kocsis András rukicai márványból készült román emlékműve. Az emlékmű női alakot formáz, körülötte szép park.

Környezete, a Dobozi lakótelep, az 1888-ban bezárt Dobozi temető helyére épült. A temető beépítése már 1926-ban elkezdődött a Dobozi és Hajnal utcák bérházaival, majd az 50-es évek végén fejeződött be.

[szerkesztés] Landler Jenő utca 2-4. Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola

Az épülettömböt Pintér Béla tervezte. Az egykori dobozi temetőre az iskola Virág utcai oldalán elhelyezett hímeskő alkotás utal. 1972-ben kapott főiskolai rangot az eredetileg Felsőfokú Építészeti Technikum. Az épület homlokzatát 84 m2-es betonkép, Z. Gács György műve díszíti.

[szerkesztés] Szabadságfürdő/ Főnix Csarnok

A Kassai és Zákány utca sarkán 1932-ben nyílt meg a tüzérlaktanya mellett, mint Népfürdő 2, 5 hold területen. Vize azonos a Nagyerdei Gyógyfürdő vizével. Két, egyenként 600 m2-es medencéje volt. A népnyelv "Nyomor-Abbáziának" csúfolta.

A helyén 2001-2002 között a Főnix Csarnokot építették fel. A sportcentrum mellett a fürdőre utaló medencét és szökőkutat helyeztek el.

Az 1970-es években mellette épült fel a Hódos Imre sportcsarnok, Kertai László tervei alapján. A Hajdúnánási születésű Hódos Imre birkózó a helsinki olimpián aranyérmet nyert. Hódos Imre nagy hírnévre tett szert: Stockholm, Palm Springs és Banning városa is díszpolgárává fogadta.

[szerkesztés] Bocskai laktanya

Valaha tüzérségi laktanyaként szolgált épületegyüttes. A hódító – "felszabadító" – hadsereg vette birtokba a hidegháború évei alatt. Kivonulásuk után szinte csak romokat hagytak, sokáig halogatódott a felújítása, de mára régi fényében pompázik. Épületeit többféle célra –pl. oktatási intézmény, könyvtár – hasznosították. Falán emléktáblák örökítik meg a laktanya életének fontosabb epizódjait.

[szerkesztés] Margit tér, Holló László Emlékmúzeum

Holló László Kossuth-díjas festő (1887-1976) egykori lakóháza. A késő szecessziós stílusú Hrabéczy-villa kiállítása megismertet Holló László életútjával és művészetével.

A Kiskunfélegyházán született művész Münchenben Hollósy Simonnál végezte festészeti tanulmányait, majd Párizs, Róma után 1916-ban hazatérve Debrecenben telepedik le. Haláláig itt élt, 1975-ben Debrecen díszpolgára lett.

Egykori lakóházában a művész emlékmúzeumát lehet megtekinteni.

[szerkesztés] Erdei Kisvasút debreceni állomása

Valaha erdészeti vasútnak épül, keskenynyomtávú kisvasút, debreceni állomásának épülete közel van a belvároshoz. Az épület – stílusosan fa szerkezetű – és környezete a kellemes park, már az erdőspuszta hangulatát idézi.

A vasút ma már csak Hármashegyaljáig viszi utasait, régebben a Gúti erdészetig lehetett eljutni vele, és a környékbeli nyírségi falvak piacozóit és dolgozóit hozta be a városba. 1882-ben Debrecen-Nagycsere-Nyírmártonfalva között, 1924-ben meghosszabbítva Nyírmártonfalva-Gút között, 1945-ben tovább növelve Nyírlugosig, majd 1950-ben Nyírbéltekig.

1882-ben Guthi Iparvasút, 1923-ban neve Epreskert-Guthi Korlátolt Közforgalmú vasút lett, 1946-tól Debreceni Városi Gazdasági Vasút, 1949-től a MÁV tulajdonába került, 1977-ben egy rossz döntés miatt megszüntették. 1979-ben újraindították, de csak Hármashegyaljáig, a Nyírbéltekig tartó sineket felszedték. 1978-tól Debreceni Úttörővasút, 1990-től Debreceni Erdei Vasút. 1995-ben anyagi okokból ismét leállították. Felújítás után 1996-tól Zsuzsi Erdei Kisvasút.

A volt úttörővasút, mára kicsit kopottan, de büszkén Zsuzsi vonat, talán újra felébred Csipkerózsika álmából, bár a fenyegető vész folyamatosan felette van. Egyesek ki akarják telepíteni az állomást Halápra, hisz drága a telek, a ma divatos lakóparknak és bevásárló központnak kell a hely, bár van remény rá, újra meghosszabbítják a vágányokat a Nyírségig.

[szerkesztés] Böszörményi út 134-138. Debreceni Egyetem Agrártudományi Egyeteme

Eredetileg az 1930-as évek végén Gazdasági Tanintézetnek épült. Központi épületét 1956-ban kibővítették miután 1950-ben Pallagról idehelyezték az akadémiát. Újabb bővítését 1963-ban fejezték be Mikolás Tibor tervei szerint.

A parkban Megyeri Barna: Európa elrablása (Bika női akttal) című alkotása áll. A kollégium előtt Veres Péternek, századunk nagy parasztírójának mellszobra látható; Varga Imre műve. A közelben álló étterem falán Makrisz Agamemnon görög emigráns művész mellszobra, a Fésülködő nő díszíti.

[szerkesztés] Gördülőcsapágy Művek (GÖCS)

A Gördülőcsapágy Művek gyártelepe a város határában, a 4-es főút mellett áll. 1952-ben építették, és 1974-ig itt maradtak egyes részlegei. Egykor a hazai csapágygyártás 84%-át, biztosította. A gyár előtti emlékparkban 1965-ben helyezték el Marton László szobrát, amely az MGM emléktáblája. 1973-as korszerűsítését követően a város legnagyobb ipari üzeme lett. Állandóan bővülő termékskála, keleti és nyugati import jellemezte. Az 1990-es évek végén privatizálták majd több kisebb egységre esett szét.

[szerkesztés] Nagysándor József Emlékoszlop

A Balmazújvárosi út mellett, a Köntösgáton egy kurgánon (halmon) áll a debreceni csata (1849. augusztus 2.) emlékére. A tábornok által vezetett 13 000-es serege vette fel a harcot Paszkievics cári tábornok 80 000-es orosz haderejével.

1899. augusztus 2-án vörös sajtolt téglából obeliszket avattak fel. Emléktábláján olvasható: "E halomról vezényelte Nagy Sándor József honvéd tábornok 1849. augusztus 2-án a Szabadságért hősi elszántsággal küzdő honvéd csapatot, a tízszerte nagyobb orosz haderővel szemben. A csata elveszett, de hős honvédeink emléke örökké élni fog."

Nagysándor József emlékmű

Emléktábla az emlékművön

[szerkesztés] Basahalom

A város déli határán áll ez a kurgán. Nevét a török időkből kapta: 1660 tavasza Szejdi Ahmed pasa csapatainak dúlásával köszönt Debrecenre. A hajdúvárosok felégetése után megérkezett Debrecenbe és sátrat vert a Basahalmon, magához rendelte az előjárókat. Láncraveretve, vállukra hegyes karót téve visszaküldte őket a városba, mondván, a városnak és előjáróinak csak akkor kegyelmez, ha 300 000 aranyat adnak neki.

A debreceni hagyomány szerint, csak az az igazi debreceni, aki a Basahalmon belül született.

Ásatásokat végeztek és halomsírt tártak fel benne. Táblák tájékoztatnak a halom történetéről, a feltárásról, valamint a többi kurgán helyéről.

[szerkesztés] Szarka kapitány sírja

A Monostorpályi felé vezető út mellett látható. Az 1849-es debreceni csata után, az életben maradt honvédek közül több ezren fogságba estek, vagy menekülés közben veszítették életüket üldözőiktől, mint Szarka kapitány. Sírjára 1930-ban emlékművet helyeztek el.

[szerkesztés] Edőspuszta

A Debrecent körülvevő, erdőből és pusztából vegyesen álló terület a várostól keletre kb. 10 km-re félkörívben helyezkedik el.

Főbb részei:

• Bánk (Arborétum, bemutatóház)
• Veker (mesterséges tó, horgásztelep, kemping, kilátó – ezt az 1990-es években felgyújtották, leégett – lovas központ)
• Haláp (csárda)
• Fancsika (tavak, kilátó, horgászat, templomrom)
• Nagycsere (Ördögárok rekonstruált része)
• Hármashegyalja (erdei iskola, pihenőközpont, kisvasút, kilátó, tó)

Több helyen erdei iskolák láthatók, egykori tanyasi oktatási központok.

[szerkesztés] Dombostanya

Debrecen melletti tanyaközpont, határában Árpádkori templomrommal, melyet lelkes városvédők az 1990-es évek közepére látogatható állapotba hoztak. A toronyról elénk terül a templom egykori szerkezete, kilátást nyújt a környékre.

[szerkesztés] Lásd még

• Belváros