Debian

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Debian**

Debian 3.1r4
Fejlesztő:	Debian közösség
OS-család:	Linux
Forráskód:	nyílt
Legfrissebb változat:	4.0r3 / 2008. február 17.
Rendszermag típusa:	monolitikus
Alapért. UI:	GNOME
Licenc:	GPL
Státusz:	aktuális
Weboldal:	debian.org

A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom. A többség azonban a népszerű Linux disztribúció-t érti alatta, melynek a megnevezése helyesen Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és a GNU szoftverek együttesét használja.

Legfőbb jellemzői:

teljesen ingyenes és megfelel a Debian szabad software irányelveknek;
számtalan résztvevő tartja karban;
fejlett csomagkezelő rendszerrel rendelkezik, ami könnyűvé teszi a programok frissítését, telepítését és eltávolítását.

A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.

[szerkesztés] A név eredete

A Debian elnevezés Debora és Ian Murdock nevének összevonásából állt össze.

[szerkesztés] Debian GNU/Linux

[szerkesztés] Története

Ian Murdock indította útnak a világ legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.

Az indulás Ian levelével^[1] kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án Ian postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.

Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.

Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.

Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?

Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.

Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül a SLS volt a király.

Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?

Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.

Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.

Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.

1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.

From: Ian A Murdock (imurdock@shell.portal.com)
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report

[szerkesztés] Debian kiadások

A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).

A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.

A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.

A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon.

[szerkesztés] Név szerinti kiadások

Ezek a kódnevek a Pixar nagysikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.

Debian 1.0 kiadás (nem volt kódneve),
Debian 1.1 (kiadás: 1996. június 17.), kódneve „Buzz” – Buzz Lightyear volt a (z)űrhajós,
Debian 1.2 (kiadás: 1996. december 12.), kódneve „Rex” – Rex volt a tyrannosaurus,
Debian 1.3 (kiadás: 1997. június 5.), kódneve „Bo” – Bo Peep volt a pásztorlány,
Debian 2.0 (kiadás: 1998. július 24.), kódneve „Hamm” – Ő volt a malac,
Debian 2.1 (kiadás: 1999. március 9.), kódneve „Slink” – Slinky Dog volt a játékkutya,
Debian 2.2 (kiadás: 2000. augusztus 15.), kódneve „Potato” – volt Mr. Potato (Krumplifej Uraság),
Debian 3.0 (kiadás: 2002. július 19.), kódneve „Woody” – volt a cowboy,
Debian 3.1 (kiadás: 2005. június 6.), kódneve „Sarge” – ő a műanyagkatona (v.ö.: Army Men).
Debian 4.0 (kiadás: 2007. április 8.), kódneve „Etch” – ő a mágneses rajztábla.

A Etch utáni kiadás kódneve „Lenny” lesz, aki egy távcső volt.

Az instabil kiadás neve mindig Sid - ugyanígy hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait.
(a név egyúttal egy szójáték, a Still in Development - Fejlesztés alatt rövidítése)

[szerkesztés] A Debianra épülő disztribúciók

Knoppix egy Live CD, valamint ennek sok származéka (Damn Small Linux, Kanotix, Morphix, KnoppMyth és még több).
Ubuntu és a sok származéka Kubuntu, Xubuntu és Edubuntu.
Linspire és Freespire – ezek és származékaik főként kevésbé hozzáértő felhasználók számára készülnek otthoni, vagy irodai használatra.
Mepis – egy Live CD kezdőknek, ami telepíthető is.
Elive – Enlightenment ablakkezelőre épülő disztribúció.
Storm Linux - 2000-ben kezdett project, a potato alapján egy asztali disztribúció volt. A fejlesztése abbamaradt, még letölthető. ^[2]

[szerkesztés] Debian GNU/Hurd

Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.^[3]

[szerkesztés] Nem támogatott Debian változatok

Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja.
Debian GNU/Win32: A Windows kernelt használó rendszer elnevezése, melyet a hivatalos Debian Projekt a kernel zártsága miatt nem támogat.