ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Arch Linux - Wikipédia

Arch Linux

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Arch Linux
Fejlesztő: Aaron Griffin
OS-család: GNU/Linux
Forráskód: nyílt
Legfrissebb változat: 2007.08-2 (Don't Panic) / 2007. október 7.
Csomagkezelő: Pacman
Támogatott architektúrák: i686 (x86-32, x86-64)
Rendszermag típusa: monolitikus
Alapért. UI: parancssoros felhasználói felület
Státusz: aktuális
Weboldal: www.archlinux.org

Az Arch Linux egy független, i686 architektúrájú mikroprocesszorokra optimalizált közösségi Linux-disztribúció közép- és haladó szintű Linux felhasználók számára, amely gyors, könnyed és egyszerű. Az Arch Linux feltelepítését követően egy alaprendszert biztosít parancssoros felhasználói felülettel, lehetővé téve a felhasználóknak a rendszer további összetevőinek megválasztását, telepítését, konfigurálását. Az Arch Linux egyedülálló csomagkezelő rendszere lehetővé teszi, hogy naprakészen tartsuk a rendszerünket, a legfrissebb csomagokhoz jussunk hozzá anélkül, hogy a disztribúció újabb kiadásaira kellene váltanunk.

Az Arch Linux-ot Judd Vinet alapította 2002-ben (a Per Lidén által fejlesztett Linux-disztribúció, a CRUX által inspirálva), aki 2007. októberéig a projekt vezető fejlesztője volt, a jelenlegi vezető fejlesztő Aaron Griffin.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Csomagkezelés

Az Arch Linux elsősorban bináris csomagokra épül. Ezeket a csomagokat a Pacman csomagkezelő kezeli, beleértve a telepítést, frissítést és az eltávolítást. Jelenleg öt különböző csomagforrás létezik:

  • Alap (Core) – Az alaprendszerhez szükséges összes csomagot tartalmazza.
  • Extra (Extra) – Olyan csomagokat tartalmaz, amelyek nem szükségesek az alap rendszerhez, gyakran alternatívaként szolgálnak az aktuális csomagforrásban lévő programok helyett.
  • Nem stabil (Unstable) – A fejlesztés alatt álló csomagokat tartalmazza, melyek még hivatalosan nem jelentek meg.
  • Tesztelésre szánt (Testing) – Ebben a forrásban lévő csomagok kárt okozhatnak a rendszerben, hibajelentések készítéséhez használják.
  • Közösségi (Community) – A megbízhatónak minősített Arch felhasználók és fejlesztők azon csomagjai, amik elég szavazatot kaptak, hogy bekerüljenek a közösségi csomagforrásba. A közösségi csomagforrás az Arch Linux felhasználói közössége csomagforrás (ArchLinux User-community Repository (AUR)) hivatalosan támogatott, ellenőrzött része.

Ezeken a hivatalos csomagforrásokon kívűl számtalan, felhasználók által közétett csomag érhető el többek között az Arch Linux felhasználói közössége csomagforrás (AUR) nem támogatott (Unsupported) ágán keresztül.

Lehetőség van csomagok létrehozására az Arch Build System (ABS) segítségével, amely egy ports-szerű csomagépítő rendszer.

[szerkesztés] Verziók

Az Arch Linux egy állandóan frissülő disztribúció, szinte naponta jelennek meg hozzá új csomagok. A csomagkezelőt használva felhasználók nagyon könnyen naprakészen tarthatják a rendszerüket. Az alábbi listán láthatók az eddig megjelent verziók a kódnevükkel és a kiadási dátummal együtt:

[szerkesztés] Verziótörténet

Verzió Kódnév Kiadás dátuma
2007.08-2 Don't Panic 2007. október 7.
2007.08.1 Don't Panic 2007. szeptember 10.
2007.08 Don't Panic 2007. augusztus 15.
2007.05 Duke 2007. május 17.
0.8 Voodoo 2007. március 31.
0.7.2 Gimmick 2006. május 23.
0.7.1 Noodle 2006. január 5.
0.7 Wombat 2005. január 24.
0.6 Widget 2004. március 1.
0.5 Nova 2003. június 21.
0.4 Dragon 2002. december 18.
0.3 Firefly 2002. augusztus 7.
0.2 Vega 2002. április 17.
0.1 Homer 2002. március 11.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


  UNIX kultúra  m·v·sz 
Unix-szerű rendszerek:   Linux | QNX | HP-UX | AIX | AtheOS | Syllable | DNIX | Digital UNIX | Tru64 | BSD | IRIX | MINIX | NeXTSTEP | OS-9 | OS-9/68k OS-9000 | OS/360 | OSF/1 | Plan 9 | Solaris | SunOS | UNIflex | Ultrix | UniCOS | Xenix | z/OS
BSD:   NetBSD | FreeBSD | OpenBSD | PC-BSD | PicoBSD |MicroBSD | MirBSD | DragonFly BSD | WarBSD | ekkoBSD | BSD/OS | Darwin | TrustedBSD
Linux-disztribúciók:   blackPanther OS | CentOS | Damn Small Linux | Debian | Fedora Core | Frugalware | Gentoo | GoboLinux | KNOPPIX | Kubuntu | Mandriva | MEPIS | PCLinuxOS | Red Hat Enterprise Linux | Red Hat Linux | Slackware | SuSE Linux | Ubuntu | UHU-Linux | Vector Linux | Xandros | Zenwalk | Arch Linux
Az összes Linux-disztribúció


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -