DB VT 11.5
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
|
|---|---|
 |
|
| Pályaszám: | VT 11 5001–5019 601 001–019 |
| Gyártó: | MAN, LHB, Wegmann |
| Gyártásban: | 1957 |
| Selejtezés: | 1988 |
| Darabszám: | 19 vonófej |
| Tengelyelrendezés: | B'2+2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+2'B |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Hajtókerékátmérő: | 970 mm |
| Futókerékátmérő: | 900 mm |
| Legnagyobb sebesség: | 140 km/h |
| Kapcsolókészülékek közötti hossz: | 130 720 mm |
| Szélesség: | 3 012 mm |
| Csatolt kerekek tengelytávolsága: | 3 400 mm (motorizált forgóváz) 2 300 mm (futó forgóváz) |
| Szolgálati tömeg: | 214 t |
| Tengelyenkénti tömeg: | 18 t |
| Névleges teljesítmény: | 2x 810 kW (2x 1100 Le) |
| Motortípus: | MTU |
| Névleges fordulatszám: | 1 500 U/min |
| Erőátvitel: | hidraulikus |
| Ülőhelyek száma: | 122 + 46 az étkezőben |
| Osztályok: | 1. |
|
|
|
|---|---|
| Gyártásban: | 1972 |
| Selejtezés: | 1982 |
| Darabszám: | 4 vonófej |
| Tengelyelrendezés: | B'2+2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+ 2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+2'B |
| Legnagyobb sebesség: | 160 km/h |
| Kapcsolókészülékek közötti hossz: | 185 200 mm |
| Szolgálati tömeg: | 292,5 t |
| Névleges teljesítmény: | 2 868 kW |
| Névleges fordulatszám: | 13 700 U/min |
| Ülőhelyek száma: | 227 + 46 az étkezőben |
A DB VT 11.5 egy német dízel motorvonat volt az 1950-es években a Trans Europ Express vonalakon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A VT 11.5 dízel motorvonatokat (rövidebben csak TEE) a Deutsche Bundesbahn az 1950-es években a Trans Európa Express szolgáltatásokra használta. Amikor a német vasutak 1968. január 1-jén új számozási rendszert vezetett be, akkor a vonófejek pályaszáma 601-es, míg a betétkocsiké a 901-es lett.
[szerkesztés] Műszaki leírás
A motorvonat két vonófejből, egy étkező - konyha kocsiból, egy étkező - bár kocsiból és három személykocsiból állt. A tömege egy ilyen hét egységes vonatnak 230 tonna, hossza 130 méter volt. A vonófejeket és a betétkocsikat automatikus Scharfenberg kuplung kapcsolta össze. A vonat bővithető volt további betét kocsikkal összesen tíz egységig és két motorvonat is összekapcsolódhatott.
[szerkesztés] A 601-es sorozat
A motorvonat két vége a két vonófej, melyekben egyenként 809 kW teljesítményű dízel-hidromechanikus motoregységgel. Ezeket a Voith és a Maybach gyártotta. A maximális sebesség 140 kilométer/óra volt, ezt később 160 kilométer/órára növelték. A vonat minden kocsija légkondicionált volt.
[szerkesztés] A 602-es sorozat
Négy VT 11.5-öt 2991 kW teljesítményűvé építettek át KHD gázturbinák segítségével, 1970-ben, új pályaszámuk 602-es lett. Ezeket az egységeket InterCity szolgáltatásra használták a DB-nél. A próbafutások során egy vonat kettő 602-es vonófejjel és két személykocsival 200 kilométer/óra sebességet ért el. A turbinák sok problémát okoztak, és magasa volt az üzemanyagfogyasztásuk is. Ezért a 602-es sorozatot 1979-ben kivonták a forgalomból.
[szerkesztés] Történelem
Az első vonatok 1957-ben álltak forgalomba a következő nemzetközi TEE viszonylatokon:
- TEE 31/32 Rhein-Main Frankfurt am Main– Amszterdam
- TEE 74/75 Saphir Dortmund– Oostende
- TEE 77/78 Helvetia Hamburg Altona– Zürich
- TEE 168/185 Paris-Ruhr Dortmund– Párizs Nord
Az 1960-as években a folyamatos vasúti pálya villamosítások miatt a TEE Helvetiát már villanymozdony vontatta vonat szolgáltatta. A dízelmotorvonatokat 1965-től az új TEE sorozatokon használták:
- TEE 155/190 Parsifal Hamburg Altona– Párizs Nord
- TEE 25/26 Diamant Dortmund– Antwerpen
- TEE 19/20 Saphir Frankfurt am Main– Oostende
1971-ben a DB elindította az új InterCity rendszerét, első osztályú kocsikkal, ebben a 601-eseket főleg a nem villamosított vonalakon használták. A menetrend szerinti közlekedésben a 160 kilométer/óra sebességet használták, 7 egységes vonatokkal. A 10 egységből álló vonatokhoz a 602 vonófejeket használták. 1979-ben az InterCity rendszert kiterjesztették és másod osztályú betét kocsikat is tettek be a vonatokba. Ezután már a 601/602 -et egyre kevesebbet használták.
1980-tól az 601/901-et különleges turistaszolgáltatásokra használták, a tíz egységes vonatott állítotak össze, amikből néha két motorvonatot is összekapcsoltak egy húsz egységes vonattá. Ez „Alpen-See-Express” néven futott Hamburgból és Dortmundból a déli irányokba, olyan kedvelt úticélok felé, mint Berchtesgaden, Lindau, Innsbruck, Salzburg. Ez a szolgáltatás 1988-ban véget ért, mikor az összes 601-est selejtezték és a 601 002-et valamint a 901 403-t eladtak Olaszországnak.
A berlini fal leomlása után a 601-ek új élettet kezdett InterCity vonatként. A tíz egységes vonatok közül az egyiket kölcsönadták Olaszországból Németországba, és „InterCity Max Liebermann” -ként 1990. július 27-étől 1990. szeptember 29-éig közlekedtek a Hamburg- Berlin útvonalon. Ennek a vonatnak egy részét átfesteték kék-bézs színre és a Augsburg-ban a „Bahnpark”-ban látható. .
A 602 003 számú vonófej ki lett állítva a DB Múzeumában.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Irodalom
- Rüdiger Block: Die Baureihe VT11.5. Eisenbahn Kurier Verlag Freiburg 1988, ISBN 3-88255-200-X
- Martin Hinzmann: Europa erster Klasse. Der VT 11.5 der Deutschen Bundesbahn. In: LOK MAGAZIN. Nr. 244/Jahrgang 41/2002. GeraNova Zeitschriftenverlag GmbH München, ISSN 0458-1822, S. 36 – 56.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások (Német)
 Német dízel motorvonatok |
|
|---|---|
| Dízel motorvonatok: | DB 605 • DB 610 • DB 611 • DB 612 • DB 614 • DB 61 • DB 624 • DB 626 • DB 627 • DB 628 • DB 634 • DB 640 • DB 641 • DB 642 • DB 643 • DB 644 • DB 646 • DB 648 • DB 650 • DB 670 • DB 672 • DB 689 • DB 690 • DB 691 • DB 771 • DB 772 |
