Dortmund
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
---|---|
|
|
Ország | Németország |
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália |
Kormányzati kerület | Arnsberg |
Kerület | Szabad város |
Népesség | 587 624 (2006. december 31.) |
Terület | 280,39 km² |
Népsűrűség | 2094/km² |
Tengerszint feletti magasság | 76 m |
Koordináták | |
Irányítószám | 44135–44388 |
Rendszámtáblakód | DO |
Polgármester | Gerhard Langemeyer (SPD) |
Honlap | www.dortmund.de |
Dortmund város Németországban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Dortmund város és az ugyanily nevű járás székhelye Vesztfáliában 2 km.-nyire az Emschertől, több vasuti vonal csomópontja, 80 m. magasban (1890) 89663 lak. (1816. 4465 volt). Mivel nagy széntelep közepén és Vesztfália legtermékenyebb részében fekszik, egész Ny-i Németország egyik legiparosabb és legélénkebb forgalmu városa; különösen virágzók a vasipar különböző ágai, a sörgyártás (30 gyárral), a gyertya- és szterin, a drótkötél-, szerszám-, a tűzmentes szekrénykészítés, a varrógépgyártás és a malomipar. Igen élénk a fa- és gabonakereskedés. Jelentékenyebb épületek: a Reinoldi-templom üvegfestményekkel és kitünő orgonával, a Mária-templom gót kórussal, a Péter-templom késői gót oltárral, a régi városház stb. Egykori erődítményei helyét ültetvények és sétahelyek (Westwall, Hoher Wall, Südwall, Schwanenwall stb.) foglalják el. Közép- és népiskoláin kivül legjelentékenyebb kulturális intézménye a történelmi társulata. A 899. először említett város már a XI. században a német birod. területén vámmentességet élvezett, amiért is kereskedelme korán felvirágzott, annyira, hogy kalmárai Novgorodig terjesztették ki működésük körét. 1387-89. 21 hónapig ostromolták a kölni érsek és szövetségesei, de a város ellenfeleit tisztes béke elfogadására kényszerítette. Később D. aláhanyatlott és a 30 éves háború után már csak 3000 lakosa volt. 1806. francia csapatok szállották meg; 1808. I. Napoleon Berg nagyhercegének adta, később a Ruhr-départementnak volt székhelye és 1815. végleg Poroszországhoz került. V. ö. Beiträge zur Gesch. D.-s 1875-87.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Németország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap