Csernáton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Csernáton (Cernat)
Damokos udvarház
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Megye	Kovászna
Rang	község
Beosztott falvak	Ikafalva, Kézdialbis
Polgármester	Bölöni Dávid
Irányítószám	527070
Körzethívószám	0267
Népesség
Népesség	3323 (2002)[1]
Község népessége	4025 (2002)[2]
Magyar lakosság	3272
Földrajzi adatok
Terület	129 km²
Időzóna	EET, UTC+2

Csernáton (románul Cernat) község Romániában Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek 5 Hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik.

[szerkesztés] Története

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

• Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
• Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
• Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
• A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeum kertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
• Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
• Damokos-Eperjessi (épült 1840)
• Damokos Mihály-féle (épült 1839)
• Sándor István-féle (épült 1860)
• Bernáld kúria (épült 1820 körül)
• Molnár Sándor-féle (XVIII. sz. )
• Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
• Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
• Itt született Cseh Lajos, Kossuth titkára.
• Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
• Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
• Felsőcsernátonban született Bod Péter író, történész 1712-ben.

[szerkesztés] Hivatkozások