Csáfordjánosfa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Csáfordjánosfa | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl | |
| Megye | Győr-Moson-Sopron | |
| Kistérség | Sopron–Fertődi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 9375 | |
| Körzethívószám | 99 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 246 (2001) | |
| Népsűrűség | 46,59 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 5,28 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Csáfordjánosfa
|
||
Csáfordjánosfa község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével határos délnyugati területen, a Répce mellett terül el. A Kisalföld tájegységhez tartozik. Éghajlata kiválóan alkalmas növénytermesztésre. A Répce mellett nagy kiterjedésű rét található, amelynek termése az állattartás alapjául szolgál. A szántóföldeken búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, cukorrépa, burgonya jó minőségben és nagy mennyiségben termeszthető. A településnek két természetvédelmi területe van, az egyik a Répceszemere felé vezető út mellett elhelyezkedő magyar kőrisfák, életkoruk 140 év körüli, a másik ilyen terület a tőzikés erdő. A virágok kora tavasszal gyönyörű látványt nyújtanak az ide ellátogatóknak.
Csáfordjánosfa Répcejánosfa és Répcecsáford községek 1939. évi összevonásával jött létre.
[szerkesztés] Története és mai élete
Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél: Niczki Benedek fia, László, a csornai konvent előtt eltiltja Csáfordi Antalt és Völcsei Istvánt a Jánosfalva nevű birtok elfoglalásától.
Római katolikus kis kápolna már a középkorban volt a faluban, de a törökök felgyújtották. 1713-as leírásból tudjuk, hogy a törökök által felgyújtott jánosfai kis kápolna még mindig romosan állt. Az 1780-as években Csáfordon 14 házban 109-en éltek. A földesúr Perényi József báró. Jánosfa ekkor több nemes földesurasága alatt álló közbirtokosság, melynek 290 fős lakossága 38 házban élt. 1796-1899 között a lakosság katolikus és evangélikus felekezetű volt. A falu határát két nyomásban művelték, búzát, rozsot, árpát, kukoricát termeltek. Rétje volt elegendő.
1851-ben Fényes Elek írta: „a Soprontól 5,5 mértföldnyire fekvő Csáfordon 150 katolikus, 20 evangélikus, 5 zsidó felekezetű lakik. Határa 312,5 hold. Ebből 197,5 hold szántó, 156 hold rét, 4 hold legelő. A belső telkek nagysága 40 hold. Földje termékeny, fekete anyag. A község földesura Perényi László báró volt. Jánosfán ekkor 220 katolikus, 100 evangélikus lakott. A statisztikus itt 500 hold belső telket, 620 hold szántót, 213 hold rétet, 59 hold legelőt jegyzett fel. Jellemzőnek a lucerna, lóhere, bükköny termesztését tartotta.
Az [[I. világháború|I.] és II. világháború hősi halottjainak névsorát fekete márványtáblába vésve a római katolikus templom homlokzatán örökítették meg.
A község legismertebb személyisége Simon Elemér, Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt. Az ő tulajdonát képezte a csáfordi kastély parkkal, amely ma szociális otthon, valamint a védett erdő. Emlékét a Szociális Otthon homlokzatán elhelyezett márványtábla őrzi.
A faluban a római katolikus vallásúak vannak többségben. A község az iváni plébánia filiája. A lakosság kisebb része evangélikus vallású, ők Nagygerezsdre vagy Csérre járnak istentiszteletre. A településre jellemző a külföldi, főleg osztrák állampolgárok beköltözése, ők a megüresedett parasztházakat vásárolják meg és ideiglenesen bejelentkeznek.
A település fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, de sokan ingáznak Répcelakra is. Orvosi, állatorvosi, védőnői ellátás és gyógyszertár a szomszédos Iván községben, a posta Répceszemerén található. A településen jelenleg óvoda és iskola nem működik, az óvodásokat Répceszemerére, az iskolásokat Ivánba viszik autóbusszal. A képviselőtestület az elmúlt években a községi kultúrházat felújíttatta.
Csáfordjánosfa külterületén, a Répce folyó partján, a jánosfai malomnál rendezi 1993-tól évente a Forráshely alapítvány a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. A Világtalálkozó egész nyáron át tartó, öt egymást követő csoportban történő táborozás. Résztvevői a Kárpát-medence minden tájáról érkező gyermekek. A művészeti gyermekcsoportok rendszeresen szerepelnek a település faluházában, és fellépéseikkel a falunap programját is gazdagítják.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A kocsányos tölgy erdő, a védett kőris fasor a községbe vezető közúton.
- Az Idősek otthona (a Simon kúria) jelenleg nem látogatható.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit írása átdolgozva.
