Clostridium difficile
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Clostridium difficile Hall & O'Toole, 1935 |
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
A Clostridium difficile, más neveken C. difficile, C. diff, vagy CDF a Clostridium törzsbe tartozó Gram-pozitÃv baktérium, ami a pszeudomembrános vastagbélgyuladás (ang. pseudomembranous colitis) leggyakoribb okozója. A betegség sokszor az antibiotikumok túlhasználatának az eredménye, mert ezek a többi, a bélben meghonosodott, az emberi szervezetre kártalan baktériumok eltávolÃtásával alkalmat adhatnak ennek az antibiotikumoknak ellenálló (Lásd Antibiotikumellenállás veszélyes baktériumnak a sokszor halált okozó elterjedésére. Ellenállóképessége azon a tulajdonságán alapszik, hogy ha veszélybe kerül, spórák útján is terjedni tud.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
[szerkesztés] Bakteriológia
A clostridium bacillus (pálcikaformájú baktérium) mindenütt megtalálható a természetben, fÅ‘leg a talajban. Gram-festés (ang. Gram staining) után bunkós fejű pálcikák formájában ismerhetÅ‘ fel az elektronmikroszkóp ernyÅ‘jén. C. difficile a (nehéz, vagy nehézkes) nevét onnan kapta, hogy az eredeti 1935-ös Hall és O'Toole[1] leÃrás szerint nehezen tudták szegregálni és baktériumkultúrával szaporÃtani.
A belekben általában kis mennyiségben van jelen és csak akkor lesz veszélyes amikor a többségben levÅ‘ az emberi szervezetet nem veszélyeztetÅ‘ baktériumokat az antibiotokumok túlságosan nagymértékű használata elpusztÃtja. Ilyenkor túlszaporodva pszeudomembrános vastagbélgyulladást okoz, ami sok esetben halállal jár. A pszeudomembrán, vagy hamis hártya egy angol orvosi szótár [2] leÃrásának magyar összefoglalójával kifejezve: egy állati/emberi organizmus belsÅ‘ szervezetének erÅ‘sen megsérült nyálkahártyáját bevonó szürkés tapadó, baktériumokat valamint vörös és fehér vérsejteket tartalmazó életképesnek tűnÅ‘ koagulált fibrin réteg, aminek eltávolÃtása durva vérzÅ‘ sebet hagy maga után
A fertÅ‘zés kontaktus útján terjed ami megakadályozására közönséges antibiotikum nem hatásos és kórházban gyakran használt alkoholos zselé formájú kéztisztÃtás sem, csak ha fehérÃtÅ‘szer (oxidáló anyag) is van benne. A szappanos kézmosás jobb, mint az alkoholos zselé.
[szerkesztés] Toxinok
A C. difficile bacilus (vagy bacillus) főleg két toxin (mikrobiológiai eredetű mérgezőanyag) útján okozza a gyulladásos megbetegedést:
- enterotoxin (A toxin) és
- citotoxin (B toxin): a sejtfalat átlyukasztó toxin
[szerkesztés] A betegség kialakulása
A baktériumot, az antibiotikum kezeléssel járó hasmenés (pszeudomembrános kolitisz) okozójak illetve C. difficile fertőzés komplikációjjaként először a baktériumok széles spektrumára ható antibiotikumok (pl. cephalosporin és clyndamycin) elterjedését követően 1978-ban jelentették [3]
Az infekció hatása az alig észlalhetÅ‘tÅ‘l a halálos szÃnvonalig terjed. Az eset leggyakrabban kórházi vagy gondozó otthoni környezetben fordul elÅ‘. Korai felismerés és azonnali kezelés a gyógyÃtás titka.
C. difficile-es megbetegedést a sósavtúltengéses betegeknek az ún. H2-receptor antagonisttal való kezelésével is kapcsolatba hozták és azt állapÃtották meg hogy ezek használata megduplázza a fertÅ‘zés létrejöttének valószÃnűségét, mÃg a proton-pump inhibitorral való kezelés megháromszorozza.
[szerkesztés] Diagnózis
MegbÃzható diagnózisra bakterológiai vizsgálat szükséges amire idÅ‘ kell, azonban mivel a kezelés igen sürgÅ‘s, az orvos sokszor nem is vár az eredményre mielÅ‘tt a kezelést megkezdi.
[szerkesztés] Szimptómák
- Hasmenés (napi háromszoros vizes széklet)
- Antibiotikumhasználat
- Hasfájás
- Erősen kellemetlen székletszag
[szerkesztés] Citotoxicitás meghatározása
A citotoxin mennyiségi kiértékelése az eddigi legjobb és legmegbÃzhatóbb diagnosztikai, vagy kÃsérleti módszer, de igen lassú és munkaigényes.
[szerkesztés] ELISA - Enzimmel kapcsolt toxin meghatározás
Az enzimel kapcsolt immunoabszorbciós meghatározás ELISA kiértékeli mindkét (A és B) toxin jelenlétét.
- Érzékenység (szenzitivitás) 63-99%
- Specificitás, en:specificity (tests) 93-100%
Egy 15%-os gyakorisággal számÃtva:
- PozitÃv prediktÃv érték: 73%
- NegatÃv prediktÃv érték: 96%
SzakértÅ‘k tanácsa: három mintával kell megerÅ‘sÃteni egy elsÅ‘ negatÃv eredményt. Egy beteg ürüléke negatÃv eredményt adjon ahhoz, hogy a kezelést sikeresnek nyilvánÃthassuk.
Fontos: mindkét toxin távollétét bizonyÃtani kell.
[szerkesztés] Egyéb ürülékvizsgálatok
Az ürülék leukocita és laktoferrin tartalmának meghatározása nem olyan jó, mint az ELISA.
[szerkesztés] Számológépes tomográfia
Ez a módszer gyorsabb mint az ELISA és egy 2001 évi vizsgálat [4] szerint ha a módszer, ami a bélfalvastagodást értékeli ki pozitÃv eredményt mutat akkor 88% a valószÃnűsége annak, hogy az ELISA teszt is pozitÃv lesz.
[szerkesztés] Kezelés
Minden fertÅ‘zött egyén nem mutatja a szimptómákat és enyhe esetek talán nem kÃvánnak orvosi beavatkozást[5], de általában a kezelés sürgÅ‘s, hogy szepszist és bélperforációt elkerülhessük.
[szerkesztés] Gyógyszerek
A C. diff. ellen három antibiotikum eredményes :
- Metronidazole 500 mg háromszor naponta a legjobb (olcsó és elég eredményes)
- Vancomycin 125 mg négyszer naponta ugyancsak jó, de mértékkel kell használni, hogy a bélben a vancomycinellenálló baktériumnépesség megnövekedése okozta veszélyt elkerüljük. Ennek a használatát azonban nehéz elkerülni mert az előbbi nem használható állapotos nők, 10 éven aluli gyerekek esetében, vagy ha a beteg allergiás a metronidazolra.
- Linezoid a harmadik gyógyszert ami használható.
Más hasmenéssel járó megbetegedés ellen használt gyógyszerek sajnos sokszor rontják a beteg állapotát javÃtás helyett. Ilyen gyógyszerek közé taroznak: laperamid, diphenoxylate, bizmut.
Cholestyramine, egy szuszpenzió alakjában árult gyógyszer, ami a vér koleszterolnÃvójának csökkentésére jó olykor hatásos a hasmenés gyógyÃtására is. EbbÅ‘l 4-szer 1 gram bevehetÅ‘ naponta, de ezzel is vigyázni kell, mert túlhsználata székrekedést okozhat.
[szerkesztés] Kolektómia
Ritka esetekben a vastagbél egy részének az eltávolÃtására kolektómiára van szükség.
[szerkesztés] Ürülék bioterápia
Ez a módszer egy jó baktériumösszetételű béllel rendelkező egyén ürülékéből származott baktériumkultúrának a beteg belébe való átvezetéséből áll, amit alkalmazásának 95%-ában sikeresnek találtak..[6][7][8]
[szerkesztés] Visszaesés
A betegség ismétlÅ‘dése esetén a fent emlÃtett gyógyszerek ismételt használata sikeresnek bizonyult; vancomycinhez olykor egy másik gyögyszert rifampint is hozzáadnak együttesen a hatás megjavul. Yoghurtfajta tejtermékek gyakran jók a bél flórájának a visszaállátására.
[szerkesztés] Megelőzés
A fő dolog az antibiotikumok használatának korlátozása.
A kórházak és gondozó otthonok higénikus állapotban való tartása elkerülhetetlenül fontos, ami magábafoglalja annak szükségességét, hogy az ápoló személyzet védÅ‘kesztyűt viseljen amikor fertÅ‘zött betegekkel, ill. az általuk érintett tárgyakkal jön kapcsolatban és persze azt eltávolÃtsák használat után. Rendszeres probiotikumszedéssel is kÃsérleteztek.
[szerkesztés] Jelentős kitörések
A baktériumnak egy különösen virulens formája jelent meg [2003]] június 4.-én Montreálban Kanadában. Az 1400 jelentett esetbÅ‘l a halálesetek számát 36 és 89 közöttire becsülték. 2004 januárjában a betegség Torontóban is megjelent, ahol tÃz halálos volt. Hasonló kitörés volt Angliában a neves Stoke Mandeville Hospitalban 2003 és 2005 között, számos halottal; 2005-ben a fertÅ‘zés Hollandiában is megjelent. Mindezekért a baktériumnak egy különösen virulens NAP1/027-es változatát okolták ami a Quebec strain nevet kapta.
Egy újabb fluoroquinolonellenálló virulens faj megjelenését 2005 decemberében jelezték Angliában, majd az USA-ban és Kanadában is. A betegség azokra volt nagyobb hatással akiknek az immún ellenállása valahogy lecsökkent.
Egy 2006 októberi jelentés szerint C. difficile fertÅ‘zés hatására 49 halt meg Leicesterben Angiában, mÃg Kanadában októberben 9, novemberben 12, majd 2007 februárjában megint 14. Ezután ismét Anglia, majd Finnország jelentett fertÅ‘zést. Egy angol jelentés [9] szerint az Egyesült Királyság területén 2006-ban 6480 haláleset jelentési Ãve emlÃti a C difficile-t mint annak okozóját
[szerkesztés] Eredet
A cikk lényegében az angol WP cikk magyar változata.
[szerkesztés] HÃvatkozások
- ^ Hall I, O'Toole E (1935.). „Intestinal flora in newborn infants with a description of a new pathogenic anaerobe, Bacillus difficilisâ€. Am J Dis Child 49: 390.
- ^
- ^ Larson H, Price A, Honour P, Borriello S (1978.). „Clostridium difficile and the aetiology of pseudomembranous colitisâ€. Lancet 1 (8073): 1063-6. PMID 77366.
- ^ Kirkpatrick ID, Greenberg HM (2001.). „Evaluating the CT diagnosis of Clostridium difficile colitis: should CT guide therapy?â€. AJR. American journal of roentgenology 176 (3): 635–9. PMID 11222194.
- ^ Nelson R. Antibiotic treatment for Clostridium difficile-associated diarrhea in adults. Cochrane Database Syst Rev. 2007 Jul 18;(3):CD004610. PMID 17636768
- ^ Schwan A, Sjölin S, Trottestam U, Aronsson B (1983.). „Relapsing clostridium difficile enterocolitis cured by rectal infusion of homologous faeces.â€. Lancet 2 (8354): 845. PMID 6137662.
- ^ Paterson D, Iredell J, Whitby M (1994.). „Putting back the bugs: bacterial treatment relieves chronic diarrhoea.â€. Med J Aust 160 (4): 232-3. PMID 8309401.
- ^ Borody T (2000.). „"Flora Power"-- fecal bacteria cure chronic C. difficile diarrhea.â€. Am J Gastroenterol 95 (11): 3028-9. PMID 11095314.
- ^ Hospitals struck by new killer bugAn article by Manchester free newspaper 'Metro', May 7, 2008
