Claudia Cardinale

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Claudia Cardinale (Tunisz, 1938. április 15.) tunéziai születésű olasz színésznő. Leghíresebb szerepeit Federico Fellini 1963-ban készült 8½ című filmjében (Marcello Mastroianni oldalán) és a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmben (Sergio Leone, 1968) játszotta el.

[szerkesztés] Pályája

[szerkesztés] A kezdetek

Eredeti neve Claude Joséphine Rose Cardin. Szicíliai olasz apától és francia anyától született Tuniszban. Anyanyelve a francia volt, olaszul 18 éves koráig nem is nagyon beszélt. Eredetileg tanárnak készült, de 1957-ben megnyert egy szépségversenyt Tunéziában, és ez belépőt jelentett számára a filmkarrierhez. A verseny díja egy utazás volt Velencébe, ahol az olasz filmesek azonnal felfigyeltek rá. A Vides Films hétéves szerződést kötött vele.

A Goha című filmben debütált 1958-ban, majd még ugyanabban az évben mellékszerepet kapott Mario Monicelli Ismeretlen ismerősök (I soliti ignoti) című, nemzetközi sikert aratott filmjében, amelyben Vittorio Gassman és Marcello Mastroianni is játszottak. Ebben az időszakban főleg Franco Cristaldi, a Vides producere menedzselte. (Ő állítólag 1966 és 1975 között a férje is volt.) A filmszerződés rengeteg kötöttséget rótt rá: engedély nélkül nem vágathatta le a haját, nem hízhatott meg (és nem mehetett férjhez).

Az 1960-as években már számos filmben szerepelt, főképp olasz produkciókban. Kezdetben korlátozott olasz nyelvtudása miatt szinkronizálták.^[1]

Az első komoly drámai filmszínésznői szerepet Valerio Zurlini La Ragazza con la valigia („A Lány bőrönddel”) című filmjében kapta (egyes források szerint ez 1960-ban, mások szerint 1961-ben készült). Fontos szerepet kapott Mauro Bolognini A szép Antonio (Il bell'Antonio) című alkotásában (1960), megint Marcello Mastroiannival, akivel később is gyakran játszott együtt.

[szerkesztés] Nagy európai filmek

Először 1960-ban került munkakapcsolatba Luchino Viscontival, amikor a neves rendező Rocco és fivérei című ünnepelt neorealista jellegű filmjében mellékszerepet játszott. Visconti észrevette tehetségét, és 1963-ban nekiadta A Párduc egyik főszerepét olyan nagy sztárok mellett, mint Burt Lancaster és Alain Delon^[2].

1963 fontos év volt a pályáján. Ebben az évben játszotta el Maria szerepét Luigi Comencini Bube szerelmese (La ragazza di Bube) című filmjében, amiért Ezüst Szalag díjat nyert.

És ebben az évben dolgozhatott együtt először az olasz mozi nagymesterével, Federico Fellinivel, akitől az azóta a klasszikusok közé emelkedett film, a 8½ egyik fontos szerepét kapta. (A férfi főszereplő Mastroianni.) Ez volt az első film, amelyben olaszul szólalt meg a filmvásznon.^[3] „Amikor megérkeztem az első forgatásomra. egy szót sem tudtam beszélni (olaszul). Úgy éreztem, a Holdra kerültem. Nem értettem, miről beszélnek. És franciául beszéltem, tény, hogy szinkronizáltak. Federico Fellini volt az első, aki felhasználta a hangomat. Azt hiszem, nagyon furcsa volt a hangom” - mondta később egy interjúban.^[4]

Ez a furcsa akcentus azonban még érdekesebbé tette mint színésznőt, a Fellini-filmben játszott szerepe bár rövid, de emlékezetes volt, és ezzel az olyan nemzetközi hírű olasz női sztárok és szexszimbólumok nyomdokaiba lépett, mint Gina Lollobrigida és Sophia Loren. A francia Brigitte Bardot megjegyezte: „Már tudom, kinek az a sorsa, hogy átvegye a helyemet. BB után CC jön, nem?” Claudia azonban nem elégedett meg ezzel a szerepkörrel: mindig újra és újra bizonyította, hogy nemcsak szép nő, tehetséges színésznő is.

[szerkesztés] Hollywood

Sohasem tette kísérletet arra, hogy betörjön Hollywood világába, mivel nem szívesen hagyta el Európát hosszabb időre, de több hollywoodi filmben is szerepelt. „Ha nem vagy angol, akkor külföldi vagy - és akkor szexinek kell lenned. Régi brit klisé” - mondta Cardinale.^[5]^[6]

Az első amerikai film, amelyben játszott, a Rózsaszín párduc volt, de ezt még Olaszországban forgatták, 1964-ben. Blake Edwards filmjében Dala hercegnő szerepét játszotta, hangját angolra szinkronizálták. Még ugyanebben az évben azonban már saját hangján szólalt meg angolul a vásznon, Samuel Bronston A cirkusz világa (Circus World) című filmjében.

[szerkesztés] Magánélete

Claudia Cardinale Párizsban él.

Saját bevallása szerint sohasem ment férjhez, de gyanítják, hogy Franco Cristaldival összeházasodtak. 1975 óta Pasquale Squitierivel él, két gyermeke van. Fia, Patrick, azután született, hogy 17 éves korában Claudiát egy francia férfi megerőszakolta (Cristaldi később örökbe fogadta). Lánya Squitieritől született. Pletykálták, hogy Claudiának a korábbi francia elnökkel, Jacques Chirackal viszonya volt.

Liberális, erős politikai nézetekkel rendelkezik, kiáll a nők és a melegek jogaiért. 1999 óta az UNESCO női jogokért felelős jószolgálati nagykövete. Több ízben fejezte ki büszkeségét tunéziai születése miatt. (Az Un été à La Goulette című tunéziai filmben szerepet is vállalt.)

Moi Claudia, Toi Claudia címmel önéletrajzi könyvet adott ki.

[szerkesztés] Filmográfia

Ismeretlen ismerősök (I soliti ignoti) (1958)
Vento del sud (1959)
Three Strangers in Rome (1959)
Zsákutcában (Un maledetto imbroglio) (1959) [1]
Il magistrato (1959)
Audace colpo dei soliti ignoti (1960)
I Delfini (1960)
A szép Antonio (Il bell'Antonio) (1960) [2]
Napoleone ad Austerlitz (1960)
Rocco és fivérei (Rocco and His Brothers) (1960)
La Viaccia (1961)
Girl with a Suitcase (La ragazza con la valigia) (1961)
Cartouche (1961) [3]
Senilità (1962)
A Párduc (Il gattopardo) (1963)
Bube szerelmese (La ragazza di Bube) (1963) [4]
8½ (Otto e mezzo) (1963) [5]
A rózsaszín párduc (The Pink Panther) (1963) [6]
A közönyösök (Gli indifferenti) (1964) [7]
Circus World (1964)
Il magnifico cornuto (1964)
Una rosa per tutti (1965)
A Göncöl nyájas csillagai (Vaghe stelle dell'Orsa) (1965)
Tündéri nők (Le fate) (1966)
Blindfold (1966)
The Professionals (1966)
Né onore né gloria (1966)
Piano piano, non t'agitare (1967)
Don't Make Waves (1967)
Ruba al prossimo tuo ... (1968)
I contrabbandieri del cielo (1968)
Volt egyszer egy Vadnyugat (Once Upon a Time in the West) (1968)[8]
Mint a bagoly nappal (Il giorno della civetta) (1968)
Az Úr esztendejében (Nell'anno del Signore) (1969) [9]
La tenda rossa (1969)
Őrült napok (Certo certissimo ... anzi probabile) (1969)[10]
Gerald kalandjai (The Adventures of Gerard) (1970)[11]
Popsy Pop (1970)
Olajkeresők (Les Pétroleuses) (1971)
Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres (Bello, onesto, emigrato Australia sposerebbe compaesana illibata) (1971)
Az audiencia (L'udienza) (1971)
Le pistolere (1971)
Il clan dei marsigliesi (1972)
Il giorno del furore (1973)
I guappi (1974)
Meghitt családi kör (Gruppo di famiglia in un interno) (1974) cameo as the professor's wife
Libera, szerelmem (Libera, amore mio) (1975)[12]
Qui comincia l'avventura (1975)
Éjfélkor indul útjára a gyönyör (A mezzanotte va la ronda del piacere) (1975) [13]
Il comune senso del pudore (1976)
Goodbye és ámen (Goodbye & Amen - L'uomo della CIA) (1977)
A vasprefektus (Il prefetto di ferro) (1977) [14]
Jesus of Nazareth (1977)
Corleone (1978)
L'arma (1978)
Amici e nemici (1979)
Si salvi chi vuole (1980)
Gyilkos szalamandra (The Salamander) (1981)
Il regalo (1981)
Fitzcarraldo (1981)
A bőr (La pelle) (1981)
Trail of the Pink Panther (1982) (footage from first film)
Una cascata d'oro (1983)
Claretta (1984)
Enrico IV (2) (1984)
La donna delle meraviglie (1985)
Un uomo innamorato (1986)
La storia (1986)
Blu elettrico (1988)
Atto di dolore (1990)
Mayrig (1991)
588, rue Paradis (1992)
Son of the Pink Panther (1993)
Nostromo (1996)
Li chiamarono briganti! (1999)
Luchino Visconti (1999)
And now... Ladies and Gentlemen (2002)