Bossány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bossány | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Középső-Nyitramente |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Eugen Guliš |
| Népesség | |
| Népesség | 4284 (2005) |
| Népsűrűség | 296 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 185 m |
| Terület | 14,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Bossány
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bossány (szlovákul Bošany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Kis- és Nagybossány egyesítése. 2001-ben 4308 lakosából 4257 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Simonytól 10 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján fekszik. Bacskafalva tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Bosjan személynévből való (Basman vezér a hispániai hadjáratban szerepelt).
[szerkesztés] Története
Nagybossányt 1183-ban "Bossan" alakban említik először. 1277-ben "terra Bossan", 1411-ben "Nogbassan" a neve. 1183-ban már említik plébániáját, a falu a Divéky család birtoka volt. Az 1277-ben elpusztult települést Kozma fiai Barleus és Baan, a Divéky nemzetség fiai kapták, hogy a török támadások ellen várat építsenek ide. Később a Bossányi család birtoka. A 15. század közepén a husziták foglalták el a vidéket, akikkel a lakosok rokonszenveztek. 1553-ban malom és 16 porta állt a településen. 1778-ban 56 jobbágy, 23 zsellér, 19 napszámos és 6 vagyontalan család mellett szegényház, malom és sőrfőzde is állt a településen. 1828-ban 124 házában 874 lakos élt. Lakói főként földművesek voltak. A 18. század végén 5 szabó, 3 kovács, 3 mészáros, 2 csizmadia, gombkötő, kőműves volt a községben. Itt alapította meg 1866-ban Adolf Schmidt Magyarország legnagyobb bőrgyárát, amely főként a hadsereget látta el bőráruval. A század végén már 100 munkást foglalkoztatott. A falu az 1872-ben és 1903-ban kitört tűzvészekben súlyos károkat szenvedett.
Kisbossányt 1277-ben említik először, nem sokkal előbb keletkezett Nagybossány határában. 1376-ban "Kysbassan" alakban bukkan fel. A Zsámbokréthy és Podmaniczky családok birtoka volt. 1553-ban 2 adózó portája volt. A 18. század közepén 7 jobbágy, 12 zsellér és 3 napszámoscsalád lakta. 1778-ban 25 házában 180 lakosa élt. lakói földművesek voltak.
A kutatások szerint a falu közepén a mai kastély helyén egykor kis erődítmény állt sokszögletű toronnyal. A régi kastély 1550 körül épült reneszánsz stílusban, a Bossányi család ősi fészke.
Vályi András szerint "Kis Bosán. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosi Bossányi, és más Urak, fekszik Nagy Tapolcsántól három fertály órányira, lakosai katolikusok. Határja középszerû, tulajdonságai hasonlítanak Nedanótz faluéhoz, második Osztálybéli." [1]
"Nagy Bosán. Tót falu, az elõbbeninek szomszédságában, birtokosai Bossányi, és Rudnay Urak, lakosai katolikusok. Határja, is vagyonnyai is ollyanok mint az elõbbeni falunak, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Bosány (Kis- és Nagy), két tót falu, Nyitra vmgyében, a Nyitra vize mellett: az elsõ 163 kath., 17 zsidó lak; – a második 833 kath., 4 ev., 137 zsidó lak., k. paroch. templommal, malommal és kövér rétekkel. F. u. Bosányi. Ut. p. N. Tapolcsán. " [3]
1910-ben Kisbossánynak 224 túlnyomórészt szlovák, Nagybossánynak 1543, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig mindkét település Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. Kis- és Nagybossányt 1925. január 1-én egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Az egykori Bossányi-várkastély a 16. században épült, a 17. században megújították, majd 1776-ban új barokk kastély épült helyette, de mivel a régit is végig lakták, ma is épen áll.
- Szent Márton tiszteletére épített római katolikus temploma a korábbi gótikus templom helyén 1776-ban épült barokk stílusban.
- Barokk kápolna a 18. századból.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [2]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [3]
A Simonyi járás települései
 |
|
|---|---|
|
Simony (Partizánske) Apátlévna (Livinské Opatovce) · Bossány (Bošany) · Brogyán (Brodzany) · Jaskafalva (Ješkova Ves) · Kalacsna (Kolačno) · Kinorány (Chynorany) · Kiskeresnye (Malé Kršteňany) · Kisugróc (Malé Uherce) · Lévna (Livina) · Nadány (Nedanovce) · Nagykeresnye (Veľké Kršteňany) · Nagykolos (Veľký Klíž) · Nagyugróc (Veľké Uherce) · Nádlány (Nadlice) · Nyitrazsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou) · Ószéplak (Krásno) · Pázsit (Pažiť) · Sándori (Ostratice) · Sziklavárhely (Hradište) · Szkacsány (Skačany) · Tőkésújfalu (Klátova Nová Ves) · Turcsány (Turčianky) |
|
