Bolgár ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A bolgár ábécé (bolgárul българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán. A bolgár három normája közül ezt az ábécét csak a fő, bulgáriai norma használja. A macedón nyelv saját cirill ábécét használ, a bánáti bolgár nyelvet pedig latin betűkkel írják.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Átírás 2.1 Problémák a hivatalos átírással 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történet

A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttértek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.

A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:

А а [a]	Б б [b] v. [bʲ]	В в [v] v. [vʲ]	Г г [g] v. [gʲ]	Д д [d] v. [dʲ]	Е е [ɛ]	Ж ж [ʒ]	З з [z] v. [zʲ]	И и [i]	Й й [j]
К к [k] v. [kʲ]	Л л [l] v. [ʎ]	М м [m] v. [mʲ]	Н н [n] v. [nʲ]	О о [ɔ]	П п [p] v. [pʲ]	Р р [r] v. [rʲ]	С с [s] v. [sʲ]	Т т [t] v. [tʲ]	У у [u]
Ф ф [f] v. [fʲ]	Х х [x] v. [xʲ]	Ц ц [ʦ] v. [ʦʲ]	Ч ч [tʃ]	Ш ш [ʃ]	Щ щ [ʃt] v. [ʃtʲ]	Ъ ъ [ɤ]	Ь ь [ʲ]	Ю ю [ju] v. [ʲu]	Я я [ja] v. [ʲa]

Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [ʤ] és дз [ʣ].

A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.

A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.

A щ betű nem jelöl külön hangot, hanem a ш és т betűk kombinációját [ʃt] vagy [ʃtʲ] jelöli.

Amikor magánhangzó után vagy ж, ш, ч és дж mássalhangzók után állnak, a ю és a я betűk két hangot jelölnek: [ju] és [ja]. Minden más esetben jelentésük: [ʲu] ill. [ʲa].

[szerkesztés] Átírás

[szerkesztés] Problémák a hivatalos átírással

A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át. A kettős betűk miatt – nyelvismeret nélkül – nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] hang átirata. Hasonló a helyzet pl. a схема szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.

A szó végi -ия kapcsolatot egyszerűen -ia-val írják át (ez főként a településneveknél alkalmazott megoldás).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos bolgár átírás
• Transliteration of Non-Roman Scripts
• Omniglot.com
• L.L. Ivanov, On the Romanization of Bulgarian and English, Contrastive Linguistics, XXVIII (Sofia, 2003), 2, 109–118.