Blázy Lajos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Blázy Lajos (Blásy Lajos) (Aszód, 1809. május 16. – Kiskőrös, 1871. április 23.) evangélikus lelkész
[szerkesztés] Élete
Középiskoláit Selmecen és Pozsonyban járta s a jénai egyetemen végezvén tanulmányait, hazájába visszatért és ceglédi evangélikus papnak szenteltetett fel Tiszolcon 1834-ben; 1835-ben Apostagra, 1837-ben Kiskőrösre hivatott meg lelkésznek.
[szerkesztés] Munkái
1. Egyházi törvény. Pest, 1844. (Blásy névvel.)
2. Protestáns uj zsinati törvények. U. ott, 1860.
3. Evangyéliumi Káté. U. ott. 1860. (3. kiadása. U. ott, 1870. németre is lefordították és ebből tótra Zselló Lajos és Szalay Imre ford. U. ott, 1864.)
Fordítgatott beszélyt az Athenaeumba (1840.) és irt a Vasárnapi Ujságba is (1860.); gazdasági cikkeit közölte a Kerti Gazda (1860.) és Falusi Gazda (1862.)
