Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	Bicske

	„HM olajraktár”
	Felcsút-Alcsút
	Vértesacsa
	Vereb
	Lovasberény
	Pátka

	Székesfehérvár

A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal a MÁV 6-os számú vonala.

[szerkesztés] Története

A vasútvonalat 1898. november 23-án nyitották meg és a személyszállítást 1979-ben szüntették meg rajta. A Székesfehérvár - Lovasberény és Bicske-HM olajraktár közötti szakaszát az 1980-as években felújították és teherszállításra használják. A pálya további része romos és hiányos - ennélfogva járhatatlan; a 811-es útból a keresztező vágányokat kibontották, a MÁV által engedélyezett bontások mellett előfordulnak sínlopások is. A pátkai híd magassága akadályozta a közúti teherforgalmat; de elbontása helyett 2007 júniusában az aluljáró mélyítésével oldották meg a problémát.

Érdekesség, hogy a vonal teljes felújítását a '80-as években is tervbe vették. Az ekkor tervbe vett az Eocén-program a hazai szénvagyon minél szélesebb körű felhasználását tervezte, ami új bányák és erőművek nyitásával járt volna. A program által elhatározott Dunántúli Gyűjtőerőművet Bicskén tervezték építeni, a vasútvonal így lerövidítette volna a bakonyi szén szállítási útját Székesfehérvár felől. Az erőmű nem készült el sohasem, bár egyes kísérő beruházások (pl. az iparvágánya, illetve egy hozzá vezető út felüljárója) igen. A vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott című könyvében, ahol riportot készített a vértesacsai pályamesterrel. Vértesacsán az utolsó vonat 1987-ben járt egy filmforgatás alkalmából. ^[1]

[szerkesztés] Állomások

Alcsút-Felcsút: I. osztályú HÉV típusépület. Romos, egykori vágányait felszedték, rakodóját elbontották. Egykor mindkét végén őrház biztosította, de már azok sincsenek meg.
Vértesacsa: 3 vágányos állomás volt III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület kritikus, romos állapotban van. A hozzá tartozó őrházat és bakterházat lakják illetve használják.
Vereb: Megállóhely volt felvételi épülettel, szolgálattal. Az épület már nincs meg. A síneket felszedték, csak az aljak (talpfák, néhol sínszeges leerősítéssel) jelzik a vasút helyét.^[2]
Lovasberény: A vonal egyetlen üzemelő vasútállomása 4 vágánnyal, II. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület vakolatdíszeit egy felújítás során leverték, így nem az eredeti állapotában látható.
Pátka: Egykori kétvágányos állomás III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület díszei nélkül, ajtók és ablakok nélkül áll. A második vágány az átmenő vágány, a váltói nem válthatók.
Csala: Egykori kétvágányos állomás IV. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület részeit a bezárás után tolvajok szétlopták, a megmaradt épületromot a MÁV 2004-ben bontotta el. Kitérő vágányát korábban, a vasútvonal bezárás utáni felújításakor bontották el.
Pákozd: Egykori kétvágányos állomás IV. ossztályú HÉV típusépülettel. Az épületet lakják. Külsőleg kissé átalakították: az eredeti cseréptetőt palára cserélték, az egykori vakolatdíszeket a tatarozásakor nem építették újjá. Székesfehérvári kijáratánál őrház áll.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

m·v·sz

Magyarország vasútvonalai

1 • 2 • 2b • 3 • 4 • 5 • 6 • 8 • 8a • 9 • 10 • 11 • 12 • 13 • 14 • 15 • 16 • 17 • 18 • 19 • 20 • 21 • 22 • 23 • 24 • 25 • 26 • 27 • 29 • 30 • 30a • 30b • 35 • 36 • 37 • 38 • 39 • 40 • 40a • 41 • 42 • 43 • 44 • 45 • 46 • 47 • 48 • 49 • 50 • 58 • 60 • 61 • 62 • 62a • 64 • 65 • 66 • 70 • 71 • 75 • 76 • 77 • 78 • 80 • 80a • 81 • 82 • 83 • 84 • 85 • 86 • 87 • 87a • 88 • 89 • 90 • 92 • 94 • 95 • 98 • 100 • 100a • 100b • 100c • 101 • 102 • 103 • 105 • 106 • 107 • 108 • 109 • 110 • 111 • 112 • 113 • 114 • 115 • 116 • 117 • 118 • 119 • 120 • 120a • 121 • 125 • 125a • 126 • 127 • 128 • 129 • 130 • 135 • 136 • 140 • 142 • 145 • 146 • 147 • 148 • 149 • 150 • 151 • 152 • 153 • 154 • 155

Megszűnt vasútvonalak