Bergendy együttes
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Bergendy egy az 1950-es évek végén alakult zenekar. Repertoárjához hozzátartozik a rock 'n' roll, a jazz, a swing és még sok más műfaj. Az együttes még ma is él Bergendy koncert-, tánc-, jazz- és szalon együttes néven.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Megalakulása
Az együttes 1958-ban alakult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában. Ekkor még csak a két Bergendy (István és Péter) voltak az együttes tagjai és csak jazz zenét adtak elő.
[szerkesztés] A Bergendy első évei
Majd 1962-ben alakul meg Bergendy Együttes néven, állandó zenekar a Budai Ifjúsági Parkban. Bergendy István, Bergendy Péter, Tánczos Gábor, Kovács Péter, Auth Ede, Kajlinger Miklós, Gáspár Károly. Közben már készültek a televíziós felvételek, rádiós felvételek, önállóan és más énekes előadók partnereként pl. Toldy Mária, Pájer András. Új tehetségeket is pályára állított: Zalatnay Sarolta, lemez és TV Show, (a zenekar zongoristájának szerzeményével a Hol jár az eszem? című Auth Ede dallal 1966-ban Táncdalfesztivált nyert), Máté Péter, Lovas Róbert, Hofi Géza első rádiós fölvételeinek támogatása. 1963-ban jazzfesztiválra mentek Lengyelországba, Szirmay Mártával és Toldy Máriával kiegészülve. 1964-ben a Tánczos és Kajlinger katonai szolgálata után Tomsits Rudolf trombitással és Csáky Béla dobossal valósult meg a dániai jazzhangversenykörút, rádiós és televíziós fellépésekkel. A zenekar a jazzről a beat műfajra váltott 1964 áprilisában, amikor Oroszlán György gitárossal egészült ki a csapat. A televíziós show-kon kívűl több filmben szerepeltek (pl. Kár a benzinért még Szörényi Leventével, 1964. Helmut Zacharias show-jában Budapestről, 1965.). Ebben az évben romániai turnéjuk volt Hofi Gézával.
[szerkesztés] 1967-69 júliusáig európai turnék
Lengyelország 1967. január: Auth Ede nem kapott útlevelet, ezért őt Hajdú Sándor váltotta le a zenekarban a zongora posztján, de még játszott trombitán és posaunon is. A két Bergendyn és Hajdún kívül a szextett tagjai Oroszlán György gitár, Gáspár Károly basszusgitár, Csáky Béla dob voltak. További koncertek Európában:
- 1967 február-június: Svájc,
- június-november: Németország,
- december-1968 június: Svájc,
- június-december: Dánia,
Az 1968-as események miatt nem utazhattak tovább Skandináviába, ezért:
- december-1969 március: Németország
- március-július: Svájc.
[szerkesztés] Személycserék a Bergendyben, az együttes fénykora
1969-ben szállt be Latzin Norbert hetediknek a zenekarba. 1969-es Táncdalfesztiválra egy svájci dobossal érkeztek (René Gubelmann), mivel Csáky Béla disszidált. A fesztiválon Tomsits Rudolf Te vagy a legszebb című számával mutatkoztak, be nagy sikerrel. Önálló televíziós műsort készítettek velük még 1969 őszén, és a zenekar, amit az előző 2-3 évben megtanult nyugaton, azt itthon jól kamatoztatta az akkori sztárzenekarok előzenekaraként (Illés, Omega). Az Ifjúsági Parkban heti fellépéseiken a leglátogatottabb zenekarok közé kerültek (Hungária, Gemini). Korda Györggyel csináltak egy lemezt és országos turnét, Kovács Katinak pedig egy nagylemezt készítettek, mint kísérőzenekar. 1970-ben már közismert volt, hogy a zenekar a soul, a fúziós és a rock zene magyarországi népszerűsítői. A televíziós és rádiós felvételeken egy új tehetségnek segítettek elindulni a pályán: Katona Klárinak.
A svájci Gubelmann haza akart menni. A többiek elkísérték Zürichbe egy régebbi szerződést teljesíteni. 1970 nyarán ezért új dobost kerestek és találtak is Debreceni Csaba személyében, aki akkoriban jazzt játszott Fridrich Károllyal és rockot a Sámson együttessel. Kerestek egy énekest, aki basszusgitározik is Gáspár Károly helyett, így találták meg Demjén Ferencet. ők Latzin Norberrel hárman készítettek új anyagot, saját számokat a zenekarnak, addig amíg a többiek Svájcban tartózkodnak. Ekkor készült a Jöjj vissza vándor, ami Demjén Ferenc első dalszövege volt, ezen kívül a Napot akarok látni, Fázom, Mindig ugyanúgy. A zenekar 1970 novemberétől szerződési ajánlatot kapott a Műegyetemi E-klubba, és a Ganz-Mávag művelődési házba. Innentől mind a két klubban 6-7 éven keresztül minden hétvégén játszottak. Kb. 3 ezren az E-klubban, kívül 5-6 ezren álltak sorban, a Ganzban 4 ezren, az utcán szintén 5-6 ezren akartak bejutni. 1971-76 között nyaranként 5 hetet játszottak a Balatonon a mindig teltházas Coctail hajón, ami nemcsak a magyarok, hanem az NDK-sok és egész Kelet-Európa kedvence, naponta 1000 személyes koncertje volt a komphajón. Koncz Zsuzsa megkérte őket, hogy kísérjék élőben magyarországi és külföldi turnéin az Illés helyett. Ez két évig tartott. 1971 januártól egészen addig míg a zenekarnak túl nagy lett a sikere és a két stílus nem fért meg együtt. Az ebben az időben készült Koncz Zsuzsa-lemezek szereplői közt is megtalálhatóak. 1970 decemberében egy délután vendégül látták a Ganz-Mávagban a hanglemezgyár vezetőjét és a művészeti igazgatót és eme két embernek játszottak 4 órán keresztül, lehúzott vasfüggöny mögött, amelynek az eredménye két darab nagylemez egy saját számokkal és egy nemzetközi slágerekkel. Ezek jelentek meg 1971-ben. 1972-ben NDK lemezfelkérésnek tettek eleget németül, ősszel pedig elkészült az első magyar duplalemez, a Hétfő. 1972-ben a Táncdalfesztiválon az Úgy szeretném c. dallal nyertesek lettek. 1973-ban részt vettek az első magyar pop-rock fesztiválon Diósgyőrben, a berlini VIT-en, önálló Kisstadion, turnékon Lengyelországban, Svédországban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és itthon, Magyarországon. 1974-ben kiadják az Ötödik sebesség című albumukat, majd újabb turnékra indulnak. 1975-ben Latzin Norbert távozik a zenekarból helyére Tóth János Rudolf érkezik. új lemezek Fagypont fölött, Miénk a világ, több kislemez, fesztivál, Bergendy Jazz. Jazzfesztivál ’76 őszén Varsóban a Jazz Jamboree-n, lemezen is megjelent, az első szovjet út, a ljubljanai jazzfesztivál. 1976-ban közreműködtek Katona Klári lemezein: Savanyú a csokoládé, 1977 Én csak fújom a dalt. Júniusban elmegy Demjén, Tóth János Rudolf és Debreceni Csaba a zenekarból. 1974-75-ben készültek felvételek Eszményi Viktóriának, Harangozó Terinek, akinek az első nagylemezét is a zenekar készítette el Viktor Mátéval. Ezek mind kislemezen is megjelentek. A jazz műfajban magyarországi rádiós fesztiválturnéjuk is volt. (Nagykanizsa, Szeged)
[szerkesztés] Új Bergendy, Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar
Új formáció külföldi szerződésekkel, TV- gyerekműsorok, rádiófelvételek, filmzenék. Az akkor belépő tagok Gábor Péter, basszusgitár (rockzenében szólógitár), Bálint István, dob (ének is), valamint a régiek Bergendy István, Bergendy Péter (fafúvók), Oroszlán György (rockzenében basszusgitár is), Hajdú Sándor (zongora, rézfúvok). Rövid probálkozás egy szólóénekessel Delhusa Gjonnal, de ő nem tudott beleilleszkedni a zenekarba. Mindössze egy 5 napos leningradi, és egy 10 napos csehosrzági turné volt vele. A zenekar ekkor kezdte el, párhuzamosan a születő gyerekekkel, szoros együttműködését a televízió gyermekosztályával, Szabó Attilával, Takács Verával, Kremsey Edittel, Pintér Alinkával, Singer Dezsővel és Csukás Istvánnal. Az elkészült műsorok alapján (Ahol tud segít, Új Futrinka utca, Szervusz Szergej, Ólomkatona című sorozatok, mesék, stb.) állandó szereplői voltak a gyerekműsoroknak mint beszélgetőtárs, művész. Ebben az időben évente két-három alkalommal is Skandináviában turnéztak. Magyarországon is több turnéban résztvettek az építőtáborokban az Ólomkatonával, Máté Péterrel, Cserháti Zsuzsával pedig a Skála Coop országos divatbemutatóit vezették fel. Az akkor kezdődő magyarországi reklámműfaj foglalkoztatottjai voltak, rádió és TV felvételeik folyamatosan készültek a pop műfajban is.
1980-ban már készültek az új időket jelentő „őszinte kőkemény” stílusú felvételek, amire megtalálták a váci illetőségű Balogh Ferencet, Hajdú Sándor távozásával. Az ő szövegei, zenéi és fantasztikus előadói képességei hitelessé tették a már elkészült felvételeket is. (Budai park blues, Nem az a baj, Rázd meg magad, Kréta szív stb.) 1981 már igazi kőkemény rockzenét hoztott az egésznapos Hajógyári fesztiválra, ahol ők voltak a nyitózenekar. Érdekessége, hogy a 12 óra alatt fellépő mintegy 20 zenekarban összesen három darab fúvós hangszer volt, amit a két Bergendy testvér szólaltatott meg. 1982 nyarán Máté Péter S. Nagy Istvánnal írt Krízis című musicaljének megvalósításában működtek közre, 82-ben az első Hernádi Judit nagylemez felvételeivel a zenekar közelebb került egy minden zenei stílust magába foglaló elképzeléshez, melynek eredménye lett a Bergendy Koncert Tánc Jazz és Szalon Zenekar megalakulása. Több jelentős magyar film zenéjét is eljátszottak, így olyan rendezőkkel dolgoztak együtt mindt Mészáros Márta, Kósa Ferenc, Szurdy Miklós
Fúvosok Bergendy István, Bergendy Péter, a trombitás Valusek Béla (1983-87), Virágh Gábor (1987), Vargha Gábor (1987). Posaun: Horváth Károly, „Bűhaló” (1983-1986), Moré István (1986-1999). Ritmusszekció Dáni János (zongora), Bálint István (dob) Gábor Péter (basszusgitár), Oroszlán György (gitár) Mericske Zoltán (ütőhangszer és showman). A szolóénekes Balogh Ferenc mellett egy állandó három tagú lányvokál került a zenekarba. Feladatuk a kísérő kórus beéneklése mellett a swing korszak híres Andrew Sisters dalok, az ebben a stílusban készült saját számok eléneklése, valamint szóló dalok előadása. A sokoldalú követelmények (koreografált tánc, többszólamú éneklés, a stúdiókban próba nélküli kottaolvasás stb.) meglehetősen nagy fluktuációt vontak maguk után. A teljesség igénye nélkül a zenekarban megfordult kb. 50-60 lány közül a legfontosabbak: Könye Enikő, Takács Judit, Vámos Ildikó, Vígvári Ágnes, Bodor Tünde, Lembanisz Zsófia, Horváth Emese, Mészáros ikrek, Lastoffka Bea, Vámos Ildikó stb. 1983 őszén elkezdték felvenni a Tánciskola első két részének anyagát, ami lemezen, televíziósorozatban később videókazettán is megjelent, Én táncolnék veled… címmel. Ebben a korszakban készült még a Subidubi című lemez, valamint egy Bergendy buli című összeállítás a zenekar repertoárjából. Skandináv fellépések hosszabb-rövidebb ideig, német televíziós koprudukció Würzburgban, magyarországi turné, rádiós és televíziós felvételek (pl. Sebaj Tóbiás), Süsü a sárkány lemezek jellemzőek erre a korszakra. Ezzel a névvel, hogy „szalon” zenekar csak megkülönböztetni akarták magukat az ebben az időszakban dúló Dr. Erdős Péter nevével fémjelzett rockháborúban, hiszen ők igazából nem „szalonzenét” játszanak, hanem a XX. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét. Ehhez a zenéhez hozzátartoznak az elegáns egyenruhák, az állandó show-szerű előadásmód, ami természetesen minden ízében különbözik a többi zenekartól. Már az első nyilvános fellépésükön a Vörösmarty téren, 1984-ben az akkori rockok között óriási feltűnést keltettek. Lementek a közönség közé kongázni és a legvadabb szám a dadogós angolkeringő volt a szerelemről.
[szerkesztés] Az együttes munkássága 1992-től napjainkig
1992 júniusában kivált a zenekarból Balogh Ferenc (előző este vetítették a zenekar új tévéshowját a Halászbástyáról), aki az életét akkor és azóta is a Hit Gyülekezetének szolgálatára ajánlotta föl. Átmenetileg Demeter György, majd véglegesen Zareczky Miklós, az East volt szólóénekese került a zenekarhoz immáron 10 éve. A lányok is szokás szerint váltották egymást Janza Kata, Pérchy Nelly, Sántha Andrea, Vass Maya, Micheller Myrtill, Bisztricsány Beatrix, Wégner Judit, jelenleg: Plexi (Csordás Ilona), Ambrus Rita és Bartus Patrícia alkotják a vokált. 1994-ben Mesél a Pesti Broadway címmel a két világháború közötti film és színpadi zenék válogatását adta ki a Hungaroton, megjelentek a régi 1970-es évek felvételei is CD-n, illetve teljessé vált a 24 részes (24 dal és tánc) Bergendy Tánciskola. A Walt Disney filmek sikerei is erre az időre tehetők, amelyeknek a zenekar tevékeny közreműködője a magyarításban és kóruséneklésben. 2000-ben a Magyar Rádió részére elkészült a Szergej sorozat Romhányi József által írt verseire készült felvétel 26 dallal, ROMIX, Digitális közmondások és mesék 2000 címmel, a divatos remix formában. Azzal a különbséggel, hogy ezt nem dj-k, hanem a zenekar komponálta meg. (Emerton díjat is kapott érte a zenekar, 2001-ben.).
A kultúra háttérbe szorulásával a zenekar működése csak báli, privát rendezvények valamint utcabálok, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódik.
[szerkesztés] Diszkográfia
- 1971 Bergendy, Beat ablak
- 1972 Bergendy
- 1973 Hétfő
- 1974 Ötödik sebesség
- 1975 Bergendy
- 1976 Fagypont fölött
- 1977 Bergendy Jazz, Fújom a dalt (később Demjén Ferenc szólólemezeként)
- 1978 Rendíthetelen ólomkatona, Bergendy Aranyalbum
- 1980 Süsü, a sárkány
- 1984 Süsü újabb kalandjai, Én táncolnék veled…!
- 1985 Süsü
- 1986 Süsü Subidubi
- 1987 Süsü, Bergendy buli
- 1994 Mesél a Pesti Broadway
- 2001 Bergendy Tánciskola
Fester,