Beck Ö. Fülöp
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Beck Ö. Fülöp (teljes nevén Beck Ötvös Fülöp; Pápa, 1873. június 23. – Budapest, 1945. január 31.) magyar szobrász, éremművész, Fémes Beck Vilmos éremművész, szobrász bátyja, Beck András szobrász és Beck Judit festő apja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
[szerkesztés] Életrajzi adatok
- 1873. június 23-án született Pápán
- 1888-89-ig a Budapesti Iparrajziskola ötvös osztályán Lóránfi Antal és Schikedanz Albert tanítványa
- 1892 - első velencei útja, művészi ambíciói ekkor ébrednek
- 1893 - néhány hónapra Bécsbe utazik
- 1894 - A kereskedelmi Miniszter ösztöndíjával Párizsba megy. megnyeri a milleneumi érmekre kiírt pályázatot. Első szereplése a Műcsarnokban
- 1895. École des Beaux Arts-ban Ponscarme mester osztályán Prix d'atelier díjat nyer. Az egykoronás emlékpénz verőtőit befejezi, s belefog a milleneumi érmék elkészítésébe.
- 1896 - Érmeit kiállítja a párizsi Salonban, majd hazautazik Budapestre
- 1897 - Németországban jár tanulmányúton, kiállít a müncheni Glaspalastban, Hanau-ban dolgozik.
- 1898 - Az Iparművészeti Múzeum kiállításán először mutatja be idehaza az érmet, mint önálló kisplasztikai műfajt.
- 1900 - a Párizsi Világkiállításon munkája ezüstérmet nyer
- 1901 - Kiállítása velencében, olaszországi tanulmányút (Bologna, Firenze)
- 1903 - alkotása ezüst érmet nyer Torinóban, Firenzébe utazik
- 1905 - néhány hónapos tartózkodás Münchenben, újabb olaszországi tanulmány út, Rómáig.
- 1906 - Milánóban Grand prix-t nyer, a nemzetközi iparművészeti kiállításon
- 1907 - a Pécsi Országos Kiállításon I. díjat nyer
- 1908 - Rákóczi síremlék pályázat Hikisch Rezső építésszel közösen
- 1910 - Alsógödön műtermet épít
- 1911 - Első díjat kap a római nemzetközi kiállításon - Szentendrei úti iskola portálja
- 1912 - görögországi tanulmányút
- 1913 - Besze János emlék Arad városa részére
- 1914 - párizsi tanulmányút, kollektív kiállításon az Ernst-Múzeumban
- 1915 - Az "Aphrodite" elkészül
- 1916 - Erzsébet királyné emlékműpályázat, Lajta Béla építésszel közösen
- 1917 - "Judit"
- 1919 - elkészíti "nyomatékos felkérésre" a Kommün pénzmintáit
- 1920 - A KUT Művészeegyesület alapító tagja, minden kiállításukon részt vesz
- 1922 - kollektív kiállítás az Ernst Múzeumban
- 1923 - Monza nemzetközi kiállítás ezüstérme
- 1924 - Építész-emlékérmek sorozata
- 1925 - "Strindberg" és a "Mozart", valamint a "Zeneművészeti Főiskola" emlékérmek
- 1926 - Corvin Áruház reliefjei - Szobrásziskolát nyit a Vilma királynő úton, - a Színyei Társaság tagja
- 1927 - a Szinyei Társaság nagydíja
- 1928 - Baumgarten-síremléket faragja
- 1929 - lechner ödön szoborpályázat
- 1931 - a Pápai református kollégium hősi emlékének felállítása
- 1932 - kollektív kiállítás a Tamás-Galériában, Fellner síremlék a Farkasréti temetőben.
- 1934 - Angyalos síremlék, Farkasréti temető
- 1935 - Osváth emlék elhelyezése a New York Kávéházban, valamint a Liszt emlékmű felállítása a Vigadóban, az emlékmű eredendően 1911-ben készült
- 1938 - Az ifjúság kútja felállítása a Rózsadombon, valamint a Kölcsey emléktábla felavatása a Városházán.
- 1942 - "Szent Ferenc"
- 1943 - a Vasöntő munkások - dombormű a Közraktár u. 20/a szám alatt.
- 1945. január 31-én budai lakásából eltávozott és a háború forgatagában eltűnt.
- 1947 - Emlékkiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Hagyatékát állami gondozásba veszik.
Készült: Beck Ö. Fülöp Emlékkiállítása - katalógusa alapján, MNG. Bp., 1970.
[szerkesztés] Tanulóévek
1888 és 1893 között a budapesti Iparművészeti Iskola ötvös szakán tanult mintázást Loránfi Antalnál. Néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az „École des Beaux-Arts”-on F. Ponscarme növendéke volt.
[szerkesztés] Pályája kezdete
Párizsból pályázott a millenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg is nyert. 1897-ben Münchenben a Glaspalastban rendezett kiállítást. Az Iparművészeti Múzeumban 1898-ban bemutatott első gyűjteményes éremkiállításán először szerepelt nálunk az érem önálló műfajként. 1900-ban ezüstérmet nyert a párizsi világkiállításon, majd Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban nagydíjat nyert. Ekkoriban figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1910-től Gödön épített műtermében maga faragta szobrait. Robusztus erejű, zárt tömegű szobrait 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban, első önálló kiállításán. 1915-ben készült el élete egyik főműve, az Aphrodite. 1919-ben a Tanácsköztársaság megbízásából pénzmintákat készített és kinevezték a főiskola tanárává. 1922-ben ismét gyűjteményes anyaggal jelentkezett az Ernst Múzeumban. 1927-ben neki ítélték a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. Épületplasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az 1930-as években több síremléket mintázott (pl. Fellner-emlék, 1932). Budapest ostroma alatt halt meg.
Műveiből 1946-ban a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítást rendezett. Emlékiratait Rippl-Rónai Józsefével együtt jelentették meg (Budapest, 1957).
Stílusa a posztimpresszionizmushoz kapcsolódott, de hatott rá a szecesszió is.
[szerkesztés] Művei
Felállításra került legjelentősebb művei:
- Állatreliefek (1911);
- Szent Sebestyén (1914);
- Király György-síremlék;
- Baumgarten-síremlék (1928);
- Pápai hősi emlékmű (1931);
- Liszt Ferenc-emléktábla (1935);
- Ifjúság kútja (1938);
- Kölcsey-emléktábla,
- Vasöntő munkások (1943).
[szerkesztés] Érmek
- II. Rákóczi Ferenc (1903, Magyar Nemzeti Galéria)
[szerkesztés] Ismertebb mellszobrai
- Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Kodály Zoltán. Mintegy 500 érme közül legismertebbek: Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Mikes Kelemen.
[szerkesztés] Társasági tagság
- Szinyei Merse Pál Társaság
- KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
[szerkesztés] Irodalom
- Heitler László: Beck Ö. Fülöp - Corvina, (Budapest, 1969)
- Mikes Ildikó: Beck Ö. Fülöp iparművészeti munkássága IM évkönyve (Budapest, 1967)
- Csengeryné Nagy Zsuzsa: Magyar Nemzeti Galéria Érmeállagjegyzék II/a (Budapest, 1963)
- Csap Erzsébet - Kontha Sándor: Magyar Nemzeti Galéria Szoborállagjegyzék I/a (Budapest, 1959)
- Zádor Anna: Beck Ö. Fülöp Emlékezései - Művészettörténeti értesítő (Budapest, 1958)
- Vayer Lajos: Beck Ö. Fülöp emlékezései - Kortárs,(Budapest, 1958)
- Rippl-Rónai és Beck Ö. Fülöp emlékezései (Budapest, 1957)
- Kállay Ernő: Beck Ö. Fülöp Emlékkiállítás katalógusának előszava Szépművészeti Múzeum (Budapest, 1947)
- Kárpáti Aurél: Beck Ö. Fülöp - Szabad Művészet (Bp., 1947. 9-10. sz.)
- Bölönyi György: Egy nagy szobrász Tovább. (Bp., 1947. október 17.)
- Pogány Ö. Gábor - Gombosi György: Beck Ö. Fülöp Magyar Könyvbarátok Diáriuma 1939. I-II.
- Gombosi György: Beck Ö. Fülöp - Ars Hungarica sorozat, (Budapest, 1938)
- Farkas Zoltán: der Bildhauer Ö. F. Beck- Fórum 1934. 2. sz.
- Procopius Béla: Huszar, procopius, medaillen und Plakatenkunst in Ungarn (Bp., 1932)
- Karl Domanig: Der Medallieur Ph. Ö. Beck. Mittelungen det Österr. Ges für Münz u. Medallienkunde. Jan. 1911. Bd. VII. nr1.
[szerkesztés] Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. Beck Ö. Fülöp l. 187. o.
