Basilius István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Basilius István (Balázs István) (XVI. század) unitárius pap

[szerkesztés] Élete

Kolozsvári származású, itt is tanult, azután kiment külföldre és Wittenbergben 1549-től 1555-ig tartózkodott, hol különösen a nyelvekben szerzett ismereteket. Hazájába visszajövén, a kolozsvári református iskolában tanított; 1566-ban azonban Dávid Ferenc híve lett és buzgón harcolt az unitarianizmus mellett; mint pap előbb Kolozsvártt, később Magyarországon terjeszté az unitarius vallást és e közben vitatkozott Melius Juhász Péterrel; azután Tordán, Belényesen, végre Békésen volt pap. Halálának éve nincs tudva, de 1581-ben még élt.

[szerkesztés] Munkái

1. Egynehani kerdesec a keresztieni igaz hitről. Albae Juliae, 1568.

2. Az apostoli credonac rövid magyarázattya. Feieruarat, 1568. (Klimó György pécsi püspök Székely Sámuel példányáért 50 aranyat ajánlott föl; ez Jankovich birtokába s attól az Országos Széchényi Könyvtárba került)

3. Themata sive propositiones pro defensione innovationis. Claudiopoli, 1587.

Kéziratban maradt: Responsiones ad ea V. et N. Testamenti S. Scripturae loca, quibus ss. Triadis doctrina stabiliri solet. (Ezt Enyedy György unitarius püspök megbővítve, a maga neve alatt adta ki 1598-ban; magyarra fordította és kiadta Toroczkai Máté 1619-ben.)

[szerkesztés] Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996