Bantej Samré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bantej Samré (angol átírásban Banteay Samré) – a „Samré nép Citadellája” – (Samré – indokína őslakosainak elnevezése) az egykori Khmer Birodalom fővárosának 12. század elején épült hindu temploma, Angkorban, Kambodzsában. A Visnu istennek szentelt, Angkorvat stílusban épült templomot II. Szurjavarman és II. Jaszovarman uralkodása idején emelték. A citadella Angkorvattól 20 kilométerre északkeletre, a keleti Baraj közelében áll.

A templom restaurálási munkálatai 1936-ban Maurice Glaize vezetésével kezdődtek; az anasztilózis módszerét alkalmazva a Bantej Samré 9 év alatt épült újjá. Ma az angkori világörökségi terület egyik legteljesebben felújított és legjobb állapotban lévő épülete.

Tartalomjegyzék 1 Leírása, érdekességei 1.1 Referenciák 2 Forrás 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Leírása, érdekességei

A Bantej Samrét határoló hat méter magas, 75×80 méteres külső falat, 500×500 méteres vizesárok veszi körül, amelyen 200 méter hosszú Naga-ballusztrádos töltésút vezet át a templom keleti bejáratához. A galériás külső és a 40×45 méteres belső falak művesen faragott monumentális átjáróit teraszok kötik össze. Egyik gouprából a másikba érkezve jutunk be a belső udvarra, ahol két Könyvtár és a központi Visnu szentély áll. A belső főgaléria déli falát hatalmas vízszintes ablakok teszik változatossá; minden ablakot hét-hét oszlop díszít. E finoman dekorált templom szobrai, domborművei, fűzérdíszítései és ornamentikái a khmer építő- és díszítőművészet teljességét tárják elénk. A falakon a hindu mitológia, elsősorban a Rámájána mítosz képei elevenednek meg.

Bantej Samré egyik érdekessége, hogy a bejáratok és átjárók fölötti háromszögletű oromfalakon a Vesszantara dzsátaka – azaz Vesszantara királyfi buddhista születésregéjének – eseményei láthatók. A buddhista díszítőelemek megjelenése egy hindu templomban a kor és az uralkodó magasan fejlett vallási toleranciáját mutatja. ^[1]

A nyugatra nyíló szentély egyszerű, 3 méter széles hosszú terem, az égtájak felé szépen faragott kétszárnyú álajtókkal. Fölé emelkedik a négy képcsős lótuszkorona alakú 21 méter magas torony. A lótusz a szépséget és az emberi test energiaközpontjait jelképezi. A templom falai lateritből, a szentély, a gopurák és a melléképületek rózsaszín homokkőből épültek.

A templomhoz tartozik egy furcsa történet, amely szerint egy túlbuzgó földművelő, aki a terület uborkaföldjének őrzésével volt megbízva, tudatlanságában megölte a termés bőségét ellenőrző királyt, majd amikor rádöbbent tette szörnyűségére, maga foglalta el a trónt. A valódi király emlékére építtette ezt a templomot, amelynek szarkofág alakú szentélye őrzi szörnyű tettének titkos emlékét.^[2]

[szerkesztés] Referenciák

[szerkesztés] Forrás

• Michael Freeman and Claude Jacques: Ancient Angkor, River Books, 1999. ISBN 0-8348-0426-3. (angol)
• Maurice Glaize: A guide to the Angkor monuments [3] (angol)
• APSARA – Bateay Samré [4]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Khmer temples in Angkor (angol)
• CambodianOnline – Banteay Samré (angol)