Balf
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Balf | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl | |
| Megye | Győr-Moson-Sopron | |
| Kistérség | Sopron–Fertődi | |
| Rang | városrész | |
| Irányítószám | 9494 | |
| Körzethívószám | 99 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 998 (2001) | |
| Népsűrűség | - fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | - km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Balf
|
||
Balf (németül: Wolfs) Sopron településrésze Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Soprontól délkeletre, 7 km távolságra. Sopronhoz tartozik közigazgatásilag. Közel található a Fertő-tóhoz.
[szerkesztés] Nevének eredete
Egy 1199-ben írt oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett torzítással a ma is használatos elnevezés.
[szerkesztés] Története
I. sz. 180-ból származó emlékek bizonyítják, hogy a balfi gyógyvizet már a rómaiak is használták. Balf történelme szinte a kezdetektől összefonódik Sopron város történelmével, Sopron polgárai a középkortól használták fürdésre az itteni gyógyvizeket. 1342-ben a falut meg is vásárolta a város. 1560-tól új fürdőépületeket emeltettek és számos nemesi és főnemesi család is felkereste a fürdőt. Egy 1631-ból származó kézirat szélesebb körben is népszerűsíti a gyógyhelyet, és mind a fürdésre, mind az ivókúrára alkalmas vizét.
A fürdőhely 1876-ban, a vasút megépülésével indult igazából fejlődésnek. A millenniumi években szálloda és gyógy pavilonok épültek, kialakult a ma is látható 'gyógypark'. A századfordulón kezdődött a különösen a hurutos gyomorpanaszok ellen javallott gyógyvíz palackozása.
A trianoni békeszerződést követően, más hazai üdülőhelyekhez hasonlóan a balfi is virágzásnak indult. A II. világháborúban munkaszolgálatos tábort rendeztek be a községben, ahol mintegy 2000 ember lelte halálát, közöttük Szerb Antal író, irodalomtörténész.
A fürdő az 1960-as években kezdett újjáéledni. A település 1985-ben került Sopronhoz, és közigazgatásilag ma is a városhoz tartozik.
[szerkesztés] Látnivalók
- A hajdani nevére utaló templom a Szent Farkas templom
- Evangélikus templom
- Neobarokk kastélyszálló és a barokk fürdőkápolna, Dorfmeister István faliképeivel.
- Tánc- és Muzsikaház.
[szerkesztés] Képgaléria
 |
 |
 |
