Baktakék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Baktakék | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| Kistérség | Encsi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 3836 | |
| Körzethívószám | 46 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 738 (2001) | |
| Népsűrűség | 39,28 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 18,79 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Baktakék
|
||
Baktakék település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 40 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése és földrajza
Baktakék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szárazvölgy közepén fekszik, a Cserehát központi községe. A Csereháti dombvidék az Északi-középhegység tájai közé tartozik, beékelődve az Észak-borsodi-karszthegység és a Hernád folyó völgye közé. A falu egy része dombos terület. Négy irányból fut rajta keresztül a közlekedési útvonal.
A számtalan patak és csermely közül, melyek a Hernádba ömlenek, a települést a Vasonca patak szeli át. A dombság legnagyobb részét szántóföldek borítják. A leggyakoribb védett növény a macskahere. Sokfelé megtalálható a tájidegen akác, valamint a hagyásfák gyakoriak. A ragadozó madarak közül mindennapos vendég az egerészölyv. Gyakori az őz, a vaddisznó, a róka előfordulása. A vidék sok lepkefajnak is otthont ad.
[szerkesztés] Története
Baktakék Bakta és Szárazkék település egyesítéséből jött létre 1950-ben, ekkor még Bakta volt a neve, egy évvel később változott Baktakékre. A településen még ma is gyakran használják a Bakta és a Kék nevet. Bakta a Gagyvendégi elágazásig tart.
A településen egy református és egy híres késő barokk görög katolikus templom (1816–1820) található, 17–18. századi, Galíciából származó ikonokkal és körmeneti kereszttel. Utóbbiban időnként római katolikus istentiszteleteket is tartanak. Ezen kívül a községnek van polgármesteri hivatala, óvodája, általános iskolája (Körzeti Általános Iskola) melynek tanulói elsősorban sok nehézséggel küzdő, halmozottan hátrányos helyzetűek. Az iskola tanulói közül magasan kiemelkednek a roma származásúak. (95% roma származású gyerek jár az iskolába 6, vagy 7 településről)
A községnek saját orvosi és fogorvosi rendelője és művelődési háza is van, melyben régebben mozi működött, valamint van egy jól felszerelt, kb. 15 ezer kötetes könyvtára is. Található még itt egy öregek otthona. Két vegyesbolt és két italbolt szolgálja ki a lakosokat, A "Hírkó" vegyesbolt egyben italbolt is, a másik pedig Baktán található, az encsi kanyarnál. Ezen kívül mozgó árusítás keretében is lehet friss péksüteményt beszerezni.
Baktán kisebb forrás is található az italbolttal szemben lefelé lévő úton.
A települést jelenleg az elöregedés veszélye fenyegeti, mindössze 900 lakosa van. A munkahelyek száma meglehetősen kevés, az egykor számos lehetőséget kínáló Termelő Szövetkezet több mint tíz éve ment tönkre. Az utóbbi években létesült egy sócsomagolóüzem és két szikvízüzem, amely enyhítette a munkahely hiány okozta problémákat, később azonban a sócsomagoló megszűnt. Először cipőáruház lett a helyén, majd bútorokat tartottak benne.
Nemrég elkészült egy víztározó, amely újabb munkalehetőségeket kínál, funkcióját tekintve pedig a környező földeken több hektárra telepített gyümölcsösöket fogja szolgálni.
Van egy cég (vagyis már volt) Az "agrokék", de az is tönkrement. így megint maradtak emberek állás nélkül!
[szerkesztés] Környező települések
Alsógagy (4 km), Beret (4 km), Fancsal (3 km), Abaújlak-Szanticska (kb. 7 km),Felsőgagy (6 km) , a legközelebbi város: Encs (kb. 10 km).
[szerkesztés] Források
Takács-Kovács: Baktakék története (2000)
