Bagamér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- A keresztnevet lásd a Bagamér (keresztnév) cikkben.
| Bagamér | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Hajdú-Bihar | |
| Kistérség | Derecske–Létavértesi | |
| Rang | nagyközség | |
| Irányítószám | 4286 | |
| Körzethívószám | 52 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2449 (2001) | |
| Népsűrűség | 52,08 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 47,02 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Bagamér
|
||
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a 48-as főúttól nem messze, a megyeszékhely Debrecentől 34 kilométerre, a román határ mellett, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében található. A nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt.
Szomszédos települések: Vámospércs, Álmosd.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1281-ből származik, Bagomer néven. Első tulajdonosa a Gutkeled nemzetség volt. Az akkoriban még létező környékbeli kisebb falvaknak mára csak a nevük maradt fenn. Már a 17. század elején népes településnek számított, több mint ezer lakosával, miután 1611-ben Báthory Gábor hajdú vitézeinek adományozta. A kiváltságlevél nyomán kishajdúvárossá vált. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században jobbágyokkal telepítették újjá. 1848-ig egymás mellett létezett a jobbágy- és a nemesi község elöljárósága.
Tulajdonosa egészen 1945-ig a váradi káptalan volt. 1871-től nagyközség, mely címet 1952-ben elvesztette és az 1971-es, Álmosddal való összevonáskor kapta vissza. 1990 óta a két község ismét külön önkormányzattal működik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kék Kálló völgye, különleges természeti értéket képviselő növényekkel
- Numídiai jegenyefenyők a régi iskola udvarában
- Takó-hegyi fehér nyárak, amit a helyiek csak a "Négy Nyárfa" néven emlegetnek
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
