Bükkábrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.88754° k. h. 20.68348°

Bükkábrány

Bükkábrány címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

3422

Körzethívószám

Népesség

1683 (2001)

Népsűrűség

93,40 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

18,02 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bükkábrány

é. sz. 47.88754° k. h. 20.68348°

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 33 kilométerre délre, Mezőkövesdtől 15 kilométerre északkeletre.

[szerkesztés] Története

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról.

[szerkesztés] Környező települések

Mezőnyárád (2 km), Sály (7 km), Tibolddaróc (5 km), Vatta (6 km), a legközelebbi város: Emőd és Mezőkövesd egyaránt 12 km-re vannak.

[szerkesztés] A bükkábrányi mocsárciprusok

Bővebben: Bükkábrányi ősfák

2007 július végén a bükkábrányi lignitbánya munkásai felső miocén-korabeli mocsárciprus-erdő 16 fájának törzsét találták meg a bánya területén. A fatörzseket vizsgálva a kutatók úgy vélik, hogy a maradványok körülbelül nyolcmillió évesek. Már önmagában a fatörzsek életkora is elképesztő, azonban a világon egyedülálló az, hogy a fák épen maradtak, konzerválódtak, és megőrizték eredeti fa-szerkezetüket. A leletek körülbelül öt méter magasak, átmérőjük pedig másfél és három méter közötti.

A fák nyolcmillió évvel ezelőtt a mai bükkábrány területét elborító Pannon-tó mocsaras partvidékén álltak. A tudósok véleménye szerint hirtelen temette be a fákat egy hatalmas homokréteg, és a homok alatt álló törzsek ezért tudtak épen megmaradni.

Miután a fákat megtisztították az őket borító rétegtől, a szakembereknek megoldást kell keresniük az egyedülálló leletek konzerválására, hogy az utókor számára is megőrizzék a törzseket. Ezen a problémán jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei dolgoznak. A feladatot megnehezíti a fák tekintélyes mérete és súlya (2-4,5 tonna), továbbá az, hogy a napfény és a levegő hatására a cellulóztartalmukat már elveszített törzsek kérgei kiszáradnak, és porladnak. A 16 előkerült fából 4 jó állapotban lévő fát 2007. augusztus 8-án délután a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Mátra Erőmű bükkábrányi bányájának szakemberei a Herman Ottó Múzeum központi épületéhez szállították.

A jelenlegi elképzelés szerint cukros oldatban lehetne megőrizni a fák épségét, a múzeumnak viszont nincs elég pénzügyi forrása, ezért a cikk elkészülésének idejében minden kiló cukornak, vagy pénzadománynak nagyon örülnek. A fák konzerválásához több tonna cukorra van szükségük.

Ha a fákat sikerül konzerválni, úgy a múzeumban bárki megtekintheti e csodás, egyedülálló matuzsálemeket a múltból.