Bárium-klorid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bárium-klorid | |
---|---|
Általános | |
Magyar név | Bárium-klorid |
IUPAC név | Barium chloride |
Egyéb nevek | |
Képlet | |
Moláris tömeg | 208,233 g/mol |
Megjelenés | Fehér, higroszkópos por |
CAS-szám | [10361-37-2] |
EINECS (EG) szám | 233-788-1 |
EG-Index szám | 056-004-00-8 |
Tulajdonságok | |
Sűrűség és halmazállapot | 3,856 g/cm3 (20 °C), szilárd |
Oldhatóság vízben | 375 g/l (20 °C) |
Olvadáspont | 963 °C (1236 K) |
Forráspont | 1560 °C (1833 K) |
Szerkezet | |
Kristályszerkezet | |
Fizikai állandók | |
Képződéshő | kJ/mol |
Moláris hőkapacitás | J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők | |
EU osztályozás | Mérgező (T) |
R-mondatok | R20, R25 |
S-mondatok | S45 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
RTECS szám | |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Kloridok |
Azonos kation | A bárium vegyületei |
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A bárium-klorid egy színtelen só. Vízben jól oldódik, vizes oldata semleges kémhatású. Általában két molekula vízzel kristályosodik, ezért a pontos képlete BaCl2·2 H2O. Higroszkópos vegyület. A legtöbb báriumsóhoz hasonlóan mérgező. A lángot sárgászöldre festi. Az analitikai kémiában használják.
[szerkesztés] Előállítása
Először bárium-szulfátot szénnel hevítenek. A szulfát redukálódik, bárium-szulfid (BaS) keletkezik. A keletkező szulfidot sósavban feloldják, így bárium-klorid keletkezik.