Automated Transfer Vehicle
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk a teherűrhajóról szól. Hasonló címmel lásd még: ATV.
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2008. június 14. |
 |
Az Automated Transfer Vehicle (ATV, magyarul: „automatizált szállítójármű”) az Európai Űrügynökség (ESA) teherszállító űrhajója. Ez eddig a legösszetettebb és legbonyolultabb űrjármű, amit az ESA valaha megépített. Elsődleges feladata utánpótlás szállítása a Nemzetközi Űrállomásra, de feladata ennél sokkal összetettebb, az összekapcsolódás után az űrállomás térfogatát növeli, és többek között hajtóműveivel rendszeresen megemelik az űrállomás pályájának magasságát (ezt ugyanis a föld felsőlégkörével történő súrlódás miatti lassulás folyamatosan csökkenti). Kapacitása háromszorosa az orosz Progressz teherűrhajónak.
Első indítására – több hónapos csúszás után[1] – 2008. március 9-én[2] került sor. Az első ATV a Jules Verne nevet viseli. A tervek szerint összesen hét[3] darab ATV-t építenének meg, és másfél évente indulna egy-egy, hogy utánpótlást szállítson az űrállomásra.
Az ATV programot az EADS Astrium által vezetett konzorcium hozta létre és valósította meg. Az ESA 10 tagállama állta a 2,5 milliárd euróra rúgó költségeket.[4] Ennek az összegnek nagyjából a felét teszi ki a fejlesztési, felét pedig az építési és üzemeltetési költség.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felépítése
Két fő részből áll: a szervízmodulból[5] (Service Module) és az integrált teherszállító modulból[6] (Integrated Cargo Carrier). Méreteit tekintve ez utóbbi modul teszi ki a jármű 60%-át. Az összes szállítható hasznos teher tömege 7667 kg. A két modul összeszerelt állapotban 10,3 méter hosszú, átmérőjük 4,5 méter, összsúlyuk közel 20 tonna. Az ATV-t Ariane–5 típusú rakéta segítségével juttatják Föld körüli pályára, a rakéta a Francia Guyanában található Guyana Űrközpontból indul.
Az ATV körülbelül hat hónapon keresztül kapcsolódik az űrállomáshoz. Miután hasznos terhét az űrállomáson kipakolták, a rakterébe hordják az űrállomáson termelődött szemetet. Fél év után az ATV automatikusan leválik az űrállomásról, majd a Föld légkörébe lépve elég.
[szerkesztés] Szervizmodul
A szervizmodulban (Service Module - a továbbiakban: SM) található a hajtómű, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlőszámítógépek, a kommunikációs és avionikai eszközök. Az SM-hez kapcsolódó, X alakban elhelyezett négy napelemtábla felülete összesen 33,6 m², egyenként 22,3 m hosszúak, átlagos összteljesítményük 4800 Watt. A napelemtáblák vezérlése teljesen független egymástól. Az SM négy főhajtóműve alkalmas a Nemzetközi Űrállomás pályamódosításainak elvégzésére is.
[szerkesztés] Integrált teherszállító modul
Az integrált teherszállító modul (ICC, azaz Integrated Cargo Carrier) alapját az olasz fejlesztésű MPLM modul szolgáltatta. Két fő részből áll. A raktér kisebb, különválasztott részében szállítják a különböző folyadék utánpótlásokat (hajtóanyag, víz, oxigén). Ezeket a folyadékokat 22 különböző méretű és színű titánötvözet anyagú gömbben tárolják. A raktér nagyobb része nyomás alatt van, azaz az űrállomáshoz kapcsolódva az űrhajósok bejuthatnak a 48 m³-es raktérbe. A teherűrhajó az űrállomás Zvezda moduljával kapcsolódik össze, amit az ATV orosz fejlesztésű és építésű dokkoló egysége tesz lehetővé.
[szerkesztés] Dokkoló egység
Az ATV-t egy továbbfejlesztett orosz dokkolóegységgel látták el. Az eredetileg az 1960-as években kifejlesztett rendszert a mai napig is használják az orosz Progressz és Szojuz űrhajókon. A különbség az oroszok által használt és az európai mérnökök által továbbfejlesztett dokkoló egység között az, hogy amíg az eredeti radart használ a távolság méréséhez, addig az európai változat lézeres technikát alkalmaz, így sokkal nagyobb pontosságot képes elérni. Ezzel a fejlesztéssel lehetővé vált, hogy a dokkolási manővel teljesen automatikusan történjen az emberes repülések során is.[7]
Az ATV kezdetben GPS segítségével kezdi meg a megközelítést. Amikor az űrhajó 250 méterre megközelíti az űrállomást, akkor az irányítást átveszi az új európai rendszer – az ún. videométer. A rendszer lézerfénysugarat kibocsátó egysége az ATV „elején” található. Az innen kibocsátott lézersugarat a ISS Zarja moduljára szerelt két tükörrendszer, az úgynevezett retroreflektorok verik vissza. A visszavert fénysugár egyedi mintát alkot, és ezt a mintát elemzi az ATV navigációs számítógépe, ami így meg tudja határozni a űrhajó távolságát és helyzetét az űrállomáshoz képest. A mérés pontossága ±3mm 300 méteres távolságból. Az ATV-t két videométerrel szerelik, így azok egymás tartalékai (ha az egyik meghibásodik, a másik önállóan is képes a dokkolásra).
A biztonság érdekében egy másik rendszert is használnak a videométer mellett. Az telegoniométert szintén lézer segítségével állapítja meg a távolságot, de ez a radarhoz hasonlóan működik, tehát nem a visszavert fénynyaláb mintázatából határozzák meg a távolságot, hanem a lézerfény kibocsátása és visszaverődése között eltelt idő alapján. A telegoniométer az ATV helyzetét nem tudja meghatározni, kizárólag a távolság mérésére használható. A telegoniométerből szintén kettő található az ATV-n.
A lézeres rendszerek mellett természetesen továbbra is rendelkezésre áll a hagyományos radaros rendszer is.[8]
[szerkesztés] Repülések
| ISS küldetés azonosító | ATV elnevezés | Fontosabb időpontok | Hasznos teher |
|---|---|---|---|
| ATV1 | Jules Verne |
Nedves teher
Száraz teher
|
[szerkesztés] Jules Verne ATV
Az Európai Űrügynökség ATV teherűrhajó-sorozatának első példányát, Jules Verne-ről, a francia sci-fi íróról nevezték el. Indítására 2008. március 9-én 04:03-kor (UTC) került sor a Guyana Űrközpontból egy Ariane–5 hordozórakéta segítségével, amelyről 1 óra 6 perc és 41 másodperc után vált le.[11] Az összekapcsolódást megelőzően több tesztet is végrehajtottak, melyek során az űrhajóval sikeresen elpróbálták az űrállomás megközelítését, majd gyors elhagyását.[12] Március 31-én tartották meg az összekapcsolódás főpróbáját, ami szintén probléma nélkül zajlott le.[13] Április 3-án teljesen automatikus üzemmódban a terveknek megfelelően dokkolt.[14][15][16] A dokkolásnál Peggy Whitson, Jurij Malencsenko és Garrett Reisman volt jelen a Nemzetközi Űrállomás 16. expedíciójának keretében. Az összekapcsolódás után két nappal az ISS legénysége kinyitotta a Jules Verne ATV ajtaját, és megkezdték az ATV üzembehelyezését.[17]
Az űrhajó várhatóan 2008 augusztusáig marad összekapcsolva az űrállomással, majd – rakterében az űrállomáson összegyűlt több tonna szeméttel – a leválást követően a Föld légterébe visszatérve elég.
[szerkesztés] Források
- ^ Új európai űreszköz készül – index.hu
- ^ Europe launches its first re-supply ship – Jules Verne ATV – to the ISS – esa.int
- ^ NASA - Automated Transfer Vehicle – „Plans call for at least seven ATVs to be built to support the station.” – nasa.gov
- ^ The participants in the ATV Jules Verne programme – „Ten member countries of ESA (Germany, Belgium, Denmark, Spain, France, Italy, Norway, the Netherlands, Sweden and Switzerland) are contributing to the financing of the programme, which represents a total investment of around €2.5 billion.” – EADS Astrium
- ^ ATV Service Module – esa.int
- ^ Integrated Cargo Carrier – esa.int
- ^ Elméletileg a Progressz és a Szojuz űrhajók radaros dokkoló technikája is képes az automatikus dokkolásra, de a rendszer pontatlansága miatt az esetek döntő többségében a végső megközelítést mindig manuálisan hajtották végre. Az amerikai űrrepülőgép kizárólag manuális dokkolásra képes.
- ^ Jules Verne ATV Information Kit, Rendezvous and docking technology – esa.int
- ^ Jules Verne ATV Information Kit, Mission profile – esa.int
- ^ Jules Verne cargo – esa.int
- ^ Úton az első európai teherűrhajó – urvilag.hu
- ^ Túl az első megközelítési teszten – urvilag.hu
- ^ Jules Verne: a főpróba is sikerült – urvilag.hu
- ^ GYORSHÍR: Dokkolt a Jules Verne – urvilag.hu
- ^ Bedokkolt az új európai teherűrhajó – sg.hu
- ^ Video: Jules Verne Docks to the Station – nasa.gov
- ^ Space Station crew enters Jules Verne ATV – esa.int
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ESA ATV hivatalos honlapja – esa.int
- Automated Transfer Vehicle – nasa.gov
- Jules Verne - az európai űrhajó – A Knights of Cydonia Region cikke
