Augustin Cauchy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Augustin Louis Cauchy (Párizs, 1789. augusztus 21. – Sceaux, 1857. május 23.) matematikus.
A matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője. Igazi polihisztora a matematikának, szinte minden területén alkotott.
Miután mérnöki tanulmányait befejezte Párizsban, Cherbourgba költözött 1810-ben. Három évvel később egészségi okok miatt visszaköltözött. Ekkor Lagrange és Laplace rábeszélték Cauchyt, hogy hagyjon fel mérnöki munkájával és foglalkozzon inkább matematikával.
Az első éves matematikát hallgató főiskolások és egyetemisták biztosan az ő nevét hallják a legtöbbször, ami annak a következménye, hogy a matematika alapvető fogalmait (mint pl. konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra és definiálta a matematikában megkövetelt szabatossággal. Mély felismerései voltak a komplex függvénytanban, a differenciálegyenletek elméletében, de a fizikában is. Írt a hullámterjedésről, a rugalmasságtanban az ő nevéhez fűződik a feszültség fogalmának tárgyalása is.
Zsenialitását és sokoldalúságát jelzi, hogy 789 (!) cikket írt és életműve (Œuvres complètes d'Augustin Cauchy) 27 kötetes.
[szerkesztés] Lásd még
- Cauchy-sorozat
- Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség
- Cauchy–Davenport-lemma
- Cauchy-féle integráltétel
- csoportelmélet
- matematikafilozófia
