Apollóniosz Rhodiosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Apollóniosz Rhodiosz (Alexandria?, Kr. e. 293? – ?,Kr. e. III. század) Görög költő

Több ókori életrajzát ismerjük, sajnos egyik sem eléggé megbízható. Legvalószínűbb, hogy a híres alexandriai könyvtár tudományos munkatársa, később igazgatója volt. Kallimakhosznak, a hellenisztikus költészet vezéralakjának volt a tanítványa, később azonban eltávolodott tőle, mivel – Kallimakhosszal ellentétben – szorgalmazta a visszatérést a homéroszi nagyepikához. Ez a nézeteltérés később kettejük közti személyes ellenségeskedéssé fajult, Kallimakhosz „alattomos ördög”-nek nevezte korábbi tanítványát. Apollóniosznak távoznia kellett, Rodosz szigetére hajózott, innen kapta melléknevét is. Életének további szakasza, illetve műveinek keletkezési körülményei homályba vesznek.

Fő műve a hexameteres formában írott Aranygyapjas vitézek („Argonautika”), amelyben az aranygyapjú megszerzéséről szóló ismert mítoszt dolgozza fel. E mű a hellenisztikus irodalom legterjedelmesebb ránk maradt emléke, de ezen kívül költői értéke is jelentős: olvasva érthetővé válik, hogyan lehetett Apolloniosz Kallimakhosz egyetlen igazi korabeli költői ellenfele.

Egyéb költeményeiből sajnos csupán jelentéktelen töredékek maradtak fenn, illetve fennmaradt néhány epigrammája az Anthologia Palatinában is. Grammatikai vonatkozású prózai munkái közül mindössze egynek a címét ismerjük, ez a „Prosz Zénodoton” (Zénodoton ellen).

[szerkesztés] Források

• Ókori Lexikon I–VI. kötet, szerk. PECZ Vilmos, Franklin Társulat, Budapest 1904.