Ankerit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

ANKERIT

Névváltozat:	Barnapát.
Ásványosztály:	VII.Borátok, karbonátok, nitrátok.
Alosztály:	Vízmentes karbonátok.
Ásványcsoport:	Dolomitcsoport.
Képlete:	Ca(Fe,Mg,Mn)(CO₃)₂.
Kristályrendszer:	Trigonális.
Megjelenési forma:	Romboéderes kristályok vagy szemcsés tömegek.
Sűrűsége:	2,9-3,8 g/cm³
Keménység:	3,5-4,0 Mohs szerint
Hasadás:	Minden lap mentén jól hasad.
Törés:	Egyenetlen. Rideg.
Szín:	Szürke, fehér vagy kissé vöröses.
Porszín:	Színtelen.
Fény:	üvegfényű.
Átlátszóság:	Áttetsző vagy átlátszatlan.
Oldhatóság:	Sósavban oldódik

Az ankerit vas, magnézium és mangán tartalmú karbonátásvány. Gyenge minőségű vasérc. 1825-ben az osztrák Alpokban fedezte fel W. von Haidiger bécsi geológus professzor és Mathias Joseph Ankerről, (1771-1843) a grazi egyetem ásványtani tanszékének professzoráról nevezte el.

[szerkesztés] Kémiai összetétele

Kalcium (Ca) =19,4%
Magnézium (Mg) =3,5%
Mangán (Mn) =2,7%
Vas (Fe) =16,3%
Szén (C) =11,6%
Oxigén (O) =46,5%

[szerkesztés] Keletkezése

Másodlagosan, hidrotermásan keletkezik gyakran szulfidokkal, ritkán arannyal együtt válik ki az oldatokból. Metaszomatikus képződésben is gyakori. Mállás és elszállítódás utján üledékes képződése is előfordul.

Hasonló ásványok: sziderit, dolomit és a kalcit.

[szerkesztés] Előfordulásai

Ausztria területén Stájerországban és Karintiában. Csehországban Pribram vidékén. Németország területén a Fekete-erdőben több helyen Baden-Württemberg tartományban és Freiberg vidékén. Angliában Lancashire környékén. Görögországban Attikán. Az Egyesült Államok területén Dél-Dakota szövetségi államban.

Kísérő ásványok: dolomit, magnezit és sziderit.

[szerkesztés] Hazai előfordulások

Az Erdősmecske területén lévő kőfejtőben kissé elváltozott gránitban találtak ankerittel és manganokalcittal kitöltött vékony telért. Borsod-Abauj-Zemplén megyei Mályinka községtől déli irányban a sötétszörke vagy fekete színű mikrokristályos mészkövet helyenként ankerit erek hálózzák be más áványkitöltések mellett. Recsken a Tarna pataktól északra egy néhol az1,0 m vastagságot elérő telér húzódik, melynek anyaga kalcit, kvarc és ankerit. [[Nagybörzsöny|Nagybörzsönyhöz tartozó ma már felhagyott ércbányában a Bezina-táró területén több helyen található. A mecseki Kővágószőlős és Bakonya területéhez tartozó érctartalmú üledékekben is megtalálható. Gánt területén a harasztosi bauxittelep aljában találtak ankerit előfordulást. Rudabánya különböző bányáiban a sziderittel együtt termelték is az ankeritet.

[szerkesztés] Felhasznált források

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
http://www.webmineral.com